Alapfogalmak:

T�rsadalmi szerkezet: a t�rsadalmon bel�li k�l�nb�z� poz�ci�k k�z�tti viszonyok, a t�rsadalmi poz�ci�kat egyes emberek, illetve csoportok foglalj�k el, teh�t a szerkezet a k�l�nb�z� egy�nek �s csoportok k�z�tti viszony.

St�tusz: a t�rsadalmi szerkezeten bel�li r�szek, bet�lt�i meghat�rozott szerepek szerint viselkednek, �s meghat�rozott viszonyok szerint �lnek. Ezek a viszonyok alkotj�k a szerkezetet.

T�rsadalmi r�tegz�d�s: a k�l�nb�z� ism�rvek alapj�n meg�llap�tott t�rsadalmi kateg�ri�k helyzet�nek elt�r�se, hierarchikus sorrendje az �letk�r�lm�nyek �s az �letm�d k�l�nb�z� dimenzi�iban.

T�rsadalmi oszt�ly: a termel�eszk�z�kh�z val� viszony alapj�n defini�lt t�rsadalmi kateg�ria. H�rom oszt�lyt lehet megk�l�nb�ztetni:

- termel�eszk�z�ket nem birtokl� munk�sok

- csak saj�t maguk foglalkoztat�s�hoz elegend� termel�eszk�zzel rendelkez� kispolg�rok

- b�rmunk�sok foglalkoztat�s�hoz is elegend� termel�eszk�zzel rendelkez� t�k�sek

T�rsadalmi r�teg: a foglalkoz�si, iskolai v�gzetts�g, lak�hely, j�vedelem nagys�ga, alapj�n defini�lt t�rsadalmi kateg�ri�kat. A magyar szociol�gi�ban a foglalkoztat�s jellege alapj�n megk�l�nb�ztetett kateg�ri�t nevezik �gy.

St�tuszcsoport: az olyan egy�nek vagy csal�dok csoportja, akik a Kolosi Tam�s �ltal haszn�lt h�t dimenzi�ban egy�ttv�ve hasonl� helyzetben vannak.

Elit: a t�rsadalmi hierarchia cs�cs�n elhelyezked� kis l�tsz�m� csoport, mely a kez�ben tartja a politikai �s a gazdas�gi hatalmat.

M�dszerek:

1. Survey - m�dszer: sokf�le adatot gy�jt �ssze a megk�rdezett szem�lyek �s csal�dok t�rsadalmi helyzet�r�l, �letk�r�lm�nyeir�l, �letm�dj�r�l, stb., �gy a t�rsadalmi kateg�ri�k k�z�tti k�l�nbs�geket sok dimenzi�ban lehet vizsg�lni. Pl.: KSH 1963 �vi r�tegz�d�s-felv�tele.

2. �nbesorol�sos m�dszer: amikor a megk�rdezetteket k�rdezik meg, hogy milyen oszt�lyba, vagy r�tegbe sorolj�k magukat.

3. Preszt�zsvizsg�lat: a megk�rdezetteket arra k�rik meg, hogy pontosan megnevezett foglalkoz�sok preszt�zs�t nevezz�k meg. Ez alapj�n r�tegeket �s alr�tegeket is meg lehet k�l�nb�ztetni.

4. T�rsadalmi-gazdas�gi st�tusz pontsz�mok (Blau-Duncan): meg�llap�tott�k a foglalkoz�si csoport preszt�zs pontsz�ma, �tlagos j�vedelme �s �tlagos iskolai v�gzetts�ge k�z�tti regresszi�s kapcsolatot, majd nem ismert preszt�zs�, de ismert �tlagos j�vedelm� �s iskolai v�gzetts�g� foglalkoz�si csoportok pontsz�m�t a regresszi�s egyenlet seg�ts�g�vel kisz�m�tott�k.

Elm�letek:

1. Harm�nia elm�let: szerint az emberi t�rsadalmakat alapvet�en a tagok egy�ttm�k�d�se jellemzi, a konfliktus csak kiv�teles �s diszfunkcion�lis jelens�g.

2. Konfliktuselm�let: szerint minden emberi t�rsadalmat alapvet�en jellemez a konfliktus �s ez nem sz�ks�gk�ppen k�ros jelens�g, mert a konfliktusok viszik el�re a t�rsadalmi fejl�d�st, ha nem lenne konfliktus, a t�rsadalom v�ltozatlan �llapotban maradna.

3. Csereelm�let: szerint a t�rsadalom tagjai egym�ssal javakat cser�lnek, �spedig nemcsak anyagi, p�nzben m�rhet� javakat, hanem eszmei, szellemi javakat is.

4. K�nyszerelm�let: szerint nem a csere, hanem a hatalommal rendelkez�k �ltal az elnyomottakkal szemben alkalmazott k�nyszer jellemzi a t�rsadalmat, a javak �tad�sa nem egyenrang� csere, hanem k�nyszer fenyeget�se alatt t�rt�nik.

5. T�rsadalmi szerkezet kateg�ri�inak defin�ci�ja:

a) Marx-Engels: szerint�k a t�rsadalmi szerkezetben elfoglalt hely f� meghat�roz�ja a termel�eszk�z�kh�z val� viszony.

b) Weber: szerkezetfelfog�s�ban h�rom l�nyeges meghat�roz� dimenzi�t nevez meg:

- gazdas�gi dimenzi�: a termel�eszk�z�kh�z val� viszony mellett a munkaer� piaci helyzete a differenci�l� t�nyez�

- hatalom dimenzi�: nem sz�ks�gk�ppen f�gg �ssze a t�ketulajdonnal

- rend dimenzi�: l�nyege a megbecs�lts�g

h�rom f�le oszt�lyt is megk�l�nb�ztetett:

- birtok szerinti oszt�ly

- j�vedelem szerinti oszt�ly

- t�rsadalmi oszt�ly: melyen bel�l nagy a mobilit�s, hat�r�t neh�z �tl�pni ak�r foglalkoz�s ak�r h�zass�g �tj�n. A k�v�l�ll�kkal szembeni kiz�r�si strat�gia p�rhuzamos fogalma az oszt�lyon bel�li szolidariz�l�s.

6. Sokdimenzi�s t�rsadalomszerkezet elm�letek:

a) Geiger: szerinte az oszt�lyfogalom elvesz�ti a haszn�lhat�s�g�t a fejlett t�rsadalmak szerkezet�nek vizsg�lat�ban. Hely�t a r�teg fogalma veszi �t. A r�tegek objekt�v �letk�r�lm�nyek alapj�n k�l�n�lnek el, de ezekhez szubjekt�v elemek is kapcsol�dnak. Egy adott t�rsadalom egyszerre t�bbf�le krit�rium alapj�n is r�tegz�dik.

b) Ossowski: az oszt�lyfogalom helyett valamilyen �ltal�nosabb oszt�lyfogalmat javasol, amely nemcsak a termel�eszk�z�k tulajdon�t, hanem a fogyaszt�si javak rendelkez�sre �ll� mennyis�g�t �s a hatalmat is figyelembe veszi.

c) Lenski: szerint ma az ipari t�rsadalmakban h�tf�le oszt�lyrendszer �l egym�s mellett:

- politikai-hatalmi

- vagyoni-t�ketulajdonl�si

- foglalkoz�si

- iskolai v�gzetts�gi

- faji, etnikai, vall�si

- nemek szerinti

- �letkori

7. Boudieu h�romdimenzi�s szerkezetelm�lete: h�rmf�le t�k�t k�l�nb�ztet meg, melyek �tv�lthat�k egym�sra, a t�rsadalmi hierarchia cs�cs�ra val� feljut�shoz mind a h�rom kell:

- p�nzt�ke

- kultur�lis t�ke: a m�velts�get �rti rajt

- szoci�lis t�ke: a t�rsadalmi kapcsolatokat �rti rajta

8. Hatalomelm�letek: az uralkod� oszt�ly helyett a hatalmi elit fogalm�t haszn�lj�k.

a) Mills: szerint egy sz�k hatalmi elit uralkodik, amelyen bel�l h�rom csoportot k�l�nb�ztet meg, melyek szorosan �sszefon�dnak:

- gazdas�gi �let vezet�i �s a nagyv�llalatok menedzserei

- vezet� politikusok

- hadsereg vezet�i

b) Dahrendorf: szerint a gazdas�gi hatalom birtokosai �llnak a hierarchia cs�cs�n, a konfliktus nem a j�vedelem�rt, hanem a hatalom�rt folyik.

c) Gyilasz: szerint a szocialista t�rsadalmak is oszt�lyt�rsadalmak, csak itt az �llami �s p�rtb�rokr�cia a termel�eszk�z�k t�nyleges tulajdonosa, �s ez�ltal az uralkod� oszt�ly.

9. �j-marxista t�rsadalomszerkezet elm�letek:

a) Wright: szerint a kapitalista t�rsadalom h�rom dimenzi� ment�n differenci�l�dik: a termel�eszk�z�k tulajdona, a szervezeti t�ke, �s a szakk�pzetts�gi t�ke. A termel�eszk�z-t�ke alapj�n megk�l�nb�ztet:

- olyan termel�eszk�z tulajdonosokat, akik k�pesek b�rmunk�sokat alkalmazni, �gy �k maguk mentes�lnek a munk�t�l

- olyan termel�eszk�z tulajdonosokat, akik k�pesek ugyan b�rmunk�sokat alkalmazni, de maguk is k�nytelenek dolgozni

- olyan termel�eszk�z tulajdonosokat, akiknek nincs el�g t�k�j�k b�rmunk�sokat alkalmazni, �gy maguk dolgoznak termel�eszk�zeikkel

- termel�eszk�z�kkel nem rendelkez� b�rmunk�sok

A szervezeti t�ke alapj�n megk�l�nb�ztet fels�vezet�ket, k�z�pvezet�ket �s nem vezet�ket.

A szakk�pzetts�gi t�ke alapj�n megk�l�nb�ztet magas k�pzetts�g�eket, f�lig szakk�pzetteket �s szakk�pzetlenek.

Ezek alapj�n a kapitalista t�rsadalomban h�rom olyan oszt�lyt defini�l, melynek helyzete egy�rtelm�: a burzso�zia, a kispolg�rs�g, �s a proletari�tus. Rajtuk k�v�l m�g n�gy tov�bbi, de nem egy�rtelm�, k�zb�ls� oszt�lyt is meghat�roz:

- fels� �s k�z�pvezet�k �s a technokrat�k

- als� �s m�vezet�ket

- kisv�llalkoz�kat

- munk�jukat �n�ll�an v�gz� alkalmazottakat

Szerinte a t�rt�nelemben 5 gazdas�gi-t�rsadalmi rendszer k�veti egym�st: feudalizmus, kapitalizmus, �llami t�rsadalmi rendszer, szocializmus, kapitalizmus. Az �llami rendszeren a kelet-eur�pai szocializmusokat �rti, ahol a menedzserek �s a b�rokrat�k az uralkod� oszt�ly, az �llami redisztrib�ci�t pedig kizs�km�nyol�snak tekinti.

10. Beck elm�lete: szerinte a modern t�rsadalmak szerkezet�nek elemz�s�re sem az oszt�ly sem a r�teg fogalma nem alkalmas.

11. Hradil: szerinte az oszt�ly �s a r�teg fogalma helyett a t�rsadalmi helyzet, �s a t�rsadalmi mili� fogalm�t javasolja. A k�l�nb�z� t�rsadalmi helyzet-kateg�ri�kat k�l�n�tette el:

- hatalmi elit

- gazdagok

- m�velts�gi elit

- gazdas�gi vezet�k

- fels�szint� szakemberek

- egyetemi hallgat�k

- olyan keres�k, akiket nem fenyeget a munkan�lk�lis�g �s az elszeg�nyed�s

- olyan keres�k, akiket k�zepesen fenyegetnek

- az ezek �ltal er�sen vesz�lyeztetett keres�k

- nyugd�jasok

- tart�san munkan�lk�liek

- szeg�nyek

- peremhelyzetben l�v�, diszkrimin�ci�t szenved� csoportok

12. T�rsadalmi helyzet hat�sa az egy�n �let�re:

a) Weber: szerint a t�rsadalmi poz�ci� meghat�rozza az emberek �letes�lyeit.

b) �sszefoglal�an: azt mondhatjuk, hogy a t�rsadalmi helyzet gyakorlatilag mindent meghat�roz egy ember �let�ben az iskol�t, a bar�tokat, a h�zass�got, a politikai preferenci�kat, a gondolkod�st, a t�rsadalomban bet�lt�tt helyet.

13. T�rsadalmi kateg�ri�k sz�ma:

a) dichot�m modellek: amikor csak k�t kateg�ria van, p�ld�ul Marx modellje, ahol csak kizs�km�nyol�k �s kizs�km�nyoltak vannak.

b) nagysz�m�, kiskateg�ri�t felt�telez� modellek: a preszt�zscsoportokon �s a t�rsadalmi-gazdas�gi pontsz�mokon alapul� modellek, ahol ak�r 100 kateg�ria is lehet

c) 5-10 kateg�ri�t tartalmaz� modellek:

1. Lenski neoweberi�nus modellj�ben 10 foglalkoztat�si oszt�lyt k�l�nb�ztet meg:

- t�k�s v�llalkoz�

- hivat�sos politikus

- menedzserek

- katonatisztek

- �rtelmis�gei szakemberek

- irodai foglalkoztatottak

- kereskedelmi foglalkoz�s�ak

- munk�soszt�ly

- parasztok

- munkan�lk�liek, rabszolgamunk�sok

2. Parkin hat foglalkoz�si kateg�ri�t k�l�nb�ztet meg:

- menedzser

- f�l�rtelmis�gi �s alacsonyabb adminisztrat�v

- rutin feh�rgall�ros

- szakmunk�s

- betan�tott munk�s

- seg�dmunk�s

3. Erikson-Goldthorpe �ltal k�sz�tett 10 kateg�ri�s szerkezetmodell a leggyakrabban haszn�lt:

- t�k�sek, fels�vezet�k, �rtelmis�giek

- k�z�pvezet�k �s k�z�pszint� szellemi szakemberek

- rutin szellemi foglalkoz�s�ak

- alkalmazottakat tart� kisiparos, keresked�

- alkalmazottakat nem tart� kisiparos, keresked�

- �n�ll� parasztok

- m�vezet�k �s �zemtechnikusok

- szakmunk�sok

- szakk�pzetlen munk�sok

- mez�gazdas�gi munk�sok

4. Wesolowski 7 kateg�ri�s modellje: r�szletes r�tegz�d�svizsg�latok alapj�n:

- vezet�k �s �rtelmis�giek

- technikusok �s irodai foglalkoz�s�ak

- �n�ll� kisiparosok, kiskeresked�k

- szolg�ltat�sok ter�let�n dolgoz� f�lig szellemi, f�lig fizikai foglalkoz�s�ak

- szakmunk�sok

- szakk�pzetlen munk�sok

- parasztok

Nemzetk�zi tendenci�k:

1. T�rsadalmi szerkezet v�ltoz�sa:

- n� a szellemi foglalkoz�s�ak ar�nya, �s cs�kken a fizikai dolgoz�k�

- n� a tercier �gazatban dolgoz�k ar�nya

- n� a munk�soszt�lyon bel�li differenci�l�d�s, f�leg a szakk�pzett �s a szakk�pzetlen munk�sok k�z�tt

- �j szeg�ny r�teg alakul a tart�san munkan�lk�liekb�l, a rokkantakb�l, a faji kisebbs�g tagjaib�l �s a vend�gmunk�sokb�l

- n�nek a gazdas�gi szervezetek m�retei, ez�ltal b�rokratiz�l�dnak, e miatt pedig n� a b�rokr�ci�ban �s az �llami szervezetekben l�v� vezet� poz�ci�k hatalma �s privil�giuma

- nem t�nik el a kispolg�rs�g

- n� a t�rsadalmi juttat�sokb�l �l�k sz�ma

2. A munk�soszt�ly elpolg�rosod�sa, oszt�lyok elhal�sa:

a) Goldthorpe-Lockwood: szerint�k hi�ba keres j�l egy munk�s, hi�ba dolgozik irodai felt�telek k�z�tt, nem polg�rosodik el.

b) Lipset: szerint az oszt�lyok elhalnak, vagy cs�kken a jelent�s�g�k a t�rsadalom tagjainak viselked�s�nek meghat�roz�s�ban, ezt arra alapozt�k, hogy a k�l�nb�z� p�rtok szavaz�t�bor�nak t�rsadalmi �sszet�tele egyre kev�sb� k�l�nb�zik. Ennek okai:

- munk�sok j�l�te emelkedett

- az �llami juttat�sok enyh�tett�k az oszt�lyellent�teket

- csal�di sz�rmaz�s egyre kev�sb� hat�rozza meg az �letp�ly�t

- �j foglalkoz�sok megjelen�se, melyek a munk�s �s a k�z�poszt�ly foglalkoz�sai k�z�tt helyezkednek el

- szolg�ltat�sokban dolgoz�k nem tartoznak sem a munk�s, sem a k�z�poszt�lyhoz

- nagyobb szerephez jutottak a kis �s k�z�pv�llalatok, ahol kialakulhat az �sszetartoz�s �rz�se

- egyre fontosabb� v�lnak a posztmateri�lis �rt�kek, m�g az oszt�lyharc k�z�ppontj�ban a materi�lis �rt�kek �llnak

- politikai p�rtok jobb, bal oldali sz�tv�l�sa �rtelm�t vesz�ti

Magyarorsz�gi helyzet:

1. T�rsadalmi szerkezet a k�t vil�gh�bor� k�z�tt:

- orsz�g lakoss�g�nak a fele a mez�gazdas�gb�l �lt

- a k�z�pr�teg kicsi volt

- a legszeg�nyebb r�tegbe a mez�gazdas�gi munk�sok, csel�dek �s a kisbirtokos parasztok tartoztak

- a j�vedelemegyenl�tlens�g igen nagy volt

2. 1945-t�l: a k�t oszt�ly �s k�t r�teg elm�let uralkodott, a szt�lini modell: a termel�eszk�z�kh�z val� viszony alapj�n k�t oszt�ly: a munk�soszt�ly, �s a termel�sz�vetkezeti paraszts�g, �s egy r�teget az �rtelmis�get. Ezek mellett kisebb marad�k kateg�ri�kat hat�roltak el, mint a kisiparosok, �s a kul�kok.

3. R�tegz�d�svizsg�latok:

a) Ferge Zsuzsa modellje: melyben a t�rsadalmi kateg�ri�kat a munka jellege alapj�n defini�lta, ez�rt munkajellegcsoportnak nevezte �ket, 8-at k�l�n�tett el:

- vezet� �s �rtelmis�gi

- k�z�pszint� szellemi

- irodai

- szakmunk�s

- betan�tott munk�s

- seg�dmunk�s

- paraszt

- nyugd�jas

a modell alapj�n r�tegz�d�svizsg�latokat v�gzett, melynek eredm�nyei:

- j�vedelemegyenl�tlens�gek vannak a magyar t�rsadalomban

- l�nyeges k�l�nbs�g van a vezet�k az �rtelmis�giek �s az ipari foglalkoz�s�ak k�z�tt

- szakmunk�sok �s szakk�pzetlen munk�sok k�z�tt l�nyeges k�l�nbs�gek

- a t�rsadalmi hierarchia nagyon hasonl�t a nyugati j�vedelemhierarchi�hoz

- az egy�b dimenzi�kban meg�llap�that� t�rsadalmi egyenl�tlens�gek nagyobbak, mint a j�vedelmi k�l�nbs�gek

- a nyugatin�l l�nyegesen kisebb a k�z�pr�teg Mo.-n

- nagyon kicsi r�sz maradt �n�ll� paraszt

b) a r�tegmodell kritik�i:

- a vezet� �s �rtelmis�gi r�teg egy�ttes kezel�se elhib�zott, mert a vezet�k m�s helyzetben vannak, mint a nem vezet� beoszt�s� �rtelmis�giek

- a munk�ss�g bels� r�tegzetts�g�t nem k�pes kimutatni a szakmunk�sok, a betan�tott munk�sok �s a seg�dmunk�sok megk�l�nb�ztet�se, hiszen ezek �letm�dja l�nyegesen elt�r�

c) Kolosi Tam�s modellje (184. oldal): abb�l indult ki, hogy nemcsak a foglalkoz�s hat�rozza meg az egy�n t�rsadalmi helyzet�t, hanem az �letk�r�lm�nyek �s az �letm�d. H�t dimenzi�ban jellemezte a megk�rdezett szem�lyek helyzet�t 1-t�l 7-ig terjed� pontsz�mmal. Dimenzi�k:

- fogyaszt�s

- kult�ra, �letm�d

- �rdek�rv�nyes�t�s

- lak�s

- lak�k�rnyezet

- anyagi sz�nvonal

- munkamegoszt�s

A pontsz�mok alapj�n �llap�totta meg, hogy melyik csal�dok vannak hasonl� helyzetben, az �gy kapott 12 csoportot st�tuszcsoportnak nevezte, �s az index�rt�k alapj�n nevezte el �ket:

- elit

- v�rosias fels� r�teg

- falusias fels� r�teg

- fogyaszt�i magatart�s� k�z�pr�teg

- v�rosias j�m�d� munk�sok

- rossz anyagi helyzet� k�z�pcsoport

- falusias k�z�pcsoport

- �rdek�rv�nyes�t� als� csoport

- j� anyagi helyzet� falusias als� csoport

- v�rosias als� csoport

- enyh�n depriv�lt csal�dok

- depriv�lt helyzet� csal�dok

4. Elm�leti modellek:

a) Szel�nyi Iv�n modellje:

1. k�derelit

2. �j v�llalkoz�k

3. b�rokratikus k�z�poszt�ly

4. mag�nszektor, �n�ll�k

5. �llami szektor azon dolgoz�i, akik a m�sodik gazdas�gb�l is hasznot h�znak

6. a redisztribut�v szektor munk�sai

1.       a mag�nszektor alkalmazottai

b) Kolosi Tam�s „L” modellje:

1. politikai- �llamigazgat�si vezet�k

2. redisztribut�v szektor k�z�pszint� alkalmazottai �s munk�sai

3. redisztribut�v szektor szakk�pzetlen munk�sai

4. mag�nv�llalkoz�k

5. l�tens mag�nv�llalkoz�k

6. mag�nszektor kis�rutermel�i

7. m�sodik gazdas�gban r�szt vev� szakk�pzetlenek

8. menedzserek, gazdas�gi vezet�k

9. a redisztribut�v szektorban �s a m�sodik gazdas�gban is magas j�vedelmet el�r�k