A tud�s�t�s

A tud�s�t�s feldolgozott inform�ci�, amely annyiban k�l�nb�zik a h�rt�l, hogy nem szem�lytelen, hanem a tud�s�t�st elk�sz�t� �js�g�r� a szem�ly�vel hiteles�ti. Alapja az inform�ci�, amelyet a h�rszerkeszt�s szab�lyai szerint dolgoznak fel.

w        A t�nyk�zl� m�fajcsal�dhoz tartozik. Vannak benne szubjekt�v mozzanatok!

w        Eredetileg kurziv�l� jelent�se volt: valakir�l h�rt adni, besz�molni

w        Az els� tud�s�t�sok a keresked�kt�l, k�mekt�l sz�rmaztak a korai sajt�kban. H�rverseny – alapja a tud�s�t�k versenye. A h�rszolg�ltat�st a tud�s�t�i munk�val alapozt�k meg.

w        Tud�s�t�s ugyanarr�l sz�mol be, amir�l egy h�r, de kit�r a mik�nt-re is. A mi�rt-re �ltal�ban nem t�r ki, erre a riport v�llalkozik, de igaz�b�l a komment�r keresi a mi�rtre a v�laszt.

w        Inform�ci� �s h�r szem�lytelen m�faj, a tud�s�t� a helysz�nen van, saj�t szem�ly�vel hiteles�ti az �ltala tov�bb�tott h�rt, besz�mol�t.

w        A t�nyt saj�t �lm�nyeivel eg�sz�ti ki, a tud�s�t�sban benne van az �js�g�r� jelenl�te. – Nem tolakodhat el�t�rbe, nem vesz�lyeztetheti az objektivit�st. Az �js�g�r�i jelenl�t adja meg a hangulati �s atmoszf�rikus elemeket. Az adat- �s t�nyszer�s�gnek a hangulati �s atmoszferikus elemekkel �sszhangban kell lennie.

w        A tud�s�t�sra ugyanazok a t�j�koztat�spolitikai �rvek jellemz�ek, mint a h�rre: gyors, pontos, hiteles.

w        A tud�s�t�s nem tartalmazhat sem �rt�k�t�letet, sem min�s�t�st �s szem�lyes v�lem�nyeket. Nem lehet v�lem�ny �s komment�r (tud�s�t� szem�lyis�ge).

w        A tud�s�t�st el kell v�lasztani a komment�rt�l. K�t tud�s�t�s nem hasonl�t egym�sra, mert a tud�s�t� szem�lyis�ge elt�r�.

w        Legnagyobb vesz�lyforr�s a szubjektivit�s.

A tud�s�t� t�rgyilagoss�ga

Az �ltala feldolgozott esem�nyt a maga teljess�g�ben, val�s�gh�en, az �sszes k�r�lm�nyt figyelembe v�ve, az �sszef�gg�sekre �s a h�tt�rre is figyelemmel a maga totalit�s�ban dolgozza fel. Az �sszes el�rhet� forr�st ig�nybe kell venni, meg kell jel�lni, �s az inform�ci�kat ellen�rizni kell.

A tud�s�t�i alapelvek

w        Olyan m�rt�k� t�rgyilagoss�gra kell t�rekedni, amely emberileg csak lehets�ges.

w        B�r a tud�s�t� �rzelmileg �rintett egy-egy �gyben, munk�j�ban az �rzelmeket f�lre kell tenni.

w        Szem�lyes v�lem�ny kifejt�se TILOS.

w        Szem�lyekkel, int�zm�nyekkel nem szabad pejorat�v, s�rt� m�don foglalkozni, ker�lni kell az anonim v�dakat.

w        Minden megt�madottnak joga van az azonnali v�laszra.

w        Minden �gyet a lehet� legt�bb oldalr�l kell bemutatni, de figyelemmel kell lenni arra, hogy ha mindenkit megsz�laltatunk, akkor k�nnyen a felel�ss�g al�l b�junk ki. V�llalva a konfront�ci�t, a legmark�nsabb v�lem�nyt kell k�z�lni.

A j� tud�s�t� mindig fegyelmezett. Pontos �s becs�letes. A tud�s�t� loj�lis k�z�ns�g�hez �s nem felt�tlen loj�lis a h�rek szerepl�ihez.

Nem lehet tekintettel lenni a forr�s int�zm�nyi �rdekeire. A tud�s�t� felk�sz�lt, ez a hiteless�g garanci�ja.

A felk�sz�letlen �js�g�r� nem lehet becs�letes.

A h�r �s a tud�s�t�s mindig a szerkeszt�s�g�, a komment�r�rt mindig az �r�ja v�llalja a felel�ss�get.

Pszeudo, spont�n, �s eltervezett esem�nyek

A spont�n esem�nyek a mindennapi �letben magukt�l, nem m�vi �ton j�nnek l�tre. A m�dia rendszeresen besz�mol r�luk. Ilyenek a term�szeti jelens�gek, valakinek a sz�let�se vagy hal�la, �rlesz�ll�t�sok, orsz�ggy�l�si v�laszt�sok, h�bor�k, stb. Minden esem�ny spont�n, amely mindenk�ppen bek�vetkezik, akkor is, ha a m�dia nem �rdekl�dik ut�na.

Eltervezett esem�nyek: Annak tudat�ban szervezik meg, hogy a m�dia besz�mol r�la �s eljuttatja az �zenetet a k�zv�lem�nyhez, akiknek sz�nj�k.

A spont�n �s eltervezett esem�nyek kever�ke pl. a futballd�nt�. A m�dia �t tudja alak�tani a spont�n esem�nyeket.

Pszeudo esem�nyek: Mik�zben tudatos tervez�munka eredm�nye, ek�zben spont�n folyamatk�nt pr�b�lj�k be�ll�tani. Egyes felm�r�sek szerint a m�dia �ltal felmutatott esem�nyek 90 %-a pszeudo esem�ny. A m�dia nem tudna meg�lni ezek n�lk�l. Az int�zm�nyi kommunik�toroknak is erre van ig�nye, ezt nevezik PR munk�nak. A pszeudo esem�nyek kapcsolatban vannak a k�z�ns�ggel. A pszeudo esem�ny csak olyan esem�ny lehet, amely megfelel a k�z�ns�g elv�r�sainak.

�nmag�t beteljes�t� j�slat: A k�zv�lem�nyre �p�tve a m�dia olyan esem�ny bek�vetkezt�t j�solja, ami norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt nem t�rt�nt volna meg val�sz�n�leg. Pl. Az 1993-as Postabank v�ls�g

A m�diaesem�nyeket kre�lni kell. A m�dia ig�nyli a m�diaszem�lyis�geket �s jelens�geket, � gy�rtja vagy vesz r�szt ezek l�trej�tt�ben.

A pszeudo esem�ny m�r-m�r f�ggetlenedik mind a m�di�t�l, mind a k�zv�lem�nyt�l.

Pl. Adott egy fot�, amin mosolyognak az emberek. Lehet, hogy igaz�b�l ki nem �llhatj�k egym�st. Csak az�rt mosolyognak, mert ezt v�rj�k el t�l�k. Ha a fot�t a m�dia c�mlapon hozta le, akkor �gy pszeudo esem�nyt kre�lt bel�le.

A pszeudo esem�nyek hamar leleplez�dnek �s hiteltelen�tik azt az int�zm�nyrendszert, amelyik „megrendeli” ezeket.

A pszeudo esem�nyekn�l rendk�v�l fontos, hogy a tervez�snek mag�ba kell foglalnia a megt�veszt�s sz�nd�k�t, teh�t spont�nnak kell felt�ntetni azt, ami megrendezett. A nem val�s�gos elemek nagyobb s�llyal b�rnak, mint a val�s�gosak. Pl. Meg�lt�k Feny� J�nost. A napilap ezt �gy k�zli: „Meg�lt�k az alvil�gi kapcsolatair�l h�res sajt�c�z�rt.” Alatta egy fot�, amin Feny� �s Kuncze G�bor l�that�… Egy fot� gyakran eg�szen m�st sugall, mint amit val�j�ban jelent. A pszeudo esem�ny gyakran k�t�rtelm�s�gen alapul.

Ifjabb Vancsik k�b�t�szer �gy�nek nemhogy az apj�hoz semmi k�ze, de a sajt�nak m�g kev�sb� van ehhez k�ze, mert ifj. Vancsik nem egy h�res ember, csak egy h�res ember fia.

Szuper pszeudo esem�ny: A megtervezett �s kivitelezett esem�nynek semmi k�ze sincs a val�s�ghoz, l�trej�tte kiagyalt, megtervezett �s m�vi �ton val�ra v�ltott. Gyakran a m�di�t eszk�znek haszn�lj�k fel valamilyen c�l �rdek�ben. Gyakran rekl�mc�l�. Vannak, akik kik�nyszer�tik, hogy foglalkozzanak vele. Sokszor a megjelen�tend� c�l �s a kiv�ltott hat�s nem esik egybe.

A pszeudo esem�ny jellemz�i:

w        Eltervezettnek kell lennie, �ltal�ban azzal a c�llal hozz�k l�tre, hogy a m�dia besz�moljon r�la, meg�r�k�ts�k.

w        Sz�ks�ges, hogy a nyilv�noss�got �rint� vonatkoz�sai legyenek.

w        Mag�ba foglalja a megt�veszt�s sz�nd�k�t: spont�nnak t�nteti fel azt, ami megrendezett.

w        T�bb benne a nem val�s, mint a val�s elem.

w        A pszeudo esem�ny akkor sikeres, ha a kiagyal�i szerint ez kell�en k�t�rtelm� �s gyakran mag�ba foglalja azt a sz�nd�kot, hogy �nmag�t beteljes�t� j�slatt� v�ljon.

Az interj�

Az interj� a magyar nyomtatott m�dia legkedveltebb m�faja, mik�zben az angolsz�sz �js�g�r�sban egyre jobban visszaszorul �s csak mint munkam�dszer van jelen.

Az elektronikus m�di�ban �rzi a hely�t, mert a hiteless�g megk�veteli, hogy mik�zben id�z�nk valakit, k�zben megmutassunk �s hangj�t is felid�zz�k.

Meginterj�volni valakit annyit jelent, mint felk�n�lni neki a lehet�s�get a megsz�lal�sra.

Az interj�t szinte kiz�r�lag k�rik. Ez gesztus a k�zszerepl� ir�nt. Akkor indokolt, ha a k�zv�lem�ny k�v�ncsi az interj�ad� v�lem�ny�re. Az interj� nem csak a k�z�ns�gnek, a m�di�nak is fontos. Az interj� c�lja, hogy nyilv�noss�gra hozza az interj�alany �ll�spontj�t, eljuttassa az �zenet�t a k�z�ns�ghez. A k�zszerepl�s leggyakoribb form�ja, hogy valaki interj�t ad.

A politikusokn�l kialakult technik�ja van, hogyan k�nyszer�thetik ki a k�zszerepl�s lehet�s�g�t. Van, mikor a politikus azt hangoztatja, hogy � nem ad sohasem interj�t. Ezek ut�n term�szetes, hogy mindenki �t akarja meginterj�volni. A m�sik m�dszer a kisziv�rogtat�s. K�t�rtelm�, de meglep� inform�ci�t juttat el a sajt�hoz, arra sz�m�tva, hogy az �js�g�r� majd ut�naj�r. Ha megk�rdezik, ilyenkor vagy c�folja, vagy meger�s�ti az inform�ci�t.

Umberto Eco szerint az interj�ban �rhet� tetten a sajt� �s a politika szemben�ll�sa. A m�dia �s a politikusok �sszej�tszanak, gerjesztik a nyilatkozath�bor�t. Az olvas� elveszti a fonalat.

A k�zszerepl�k egyre jobban elsaj�t�tj�k az interj�ad�st, tr�ningeken megtanulnak v�laszolni. Egyre kev�sb� t�rt�nik spont�n m�don. A sz�veget a PR munkat�rsak �rj�k meg. A k�zszerepl�s el�tt a v�zlatot odaadj�k a sajt�nak.

Paradoxon: az interj� eredetileg k�t ember mag�nbesz�lget�s�t jelenti, de a k�z�ns�g mindig jelen van. Az �js�g�r� a k�z�ns�g megb�z�s�b�l �rdekl�dik.

Az interj� egyik legn�pszer�bb m�faja a Talk show. Itt az interj� alany�t arra k�nyszer�tik, hogy olyasmir�l is besz�ljen, amir�l egy�bk�nt nem is akar, kev�sb� ismert oldal�t mutassa, �s t�llicit�lja az el�tte �s ut�na j�v�ket �s a k�rdez�t. Manaps�g a sz�rakoztat�shoz kapcsol�dik. Nem kifejezetten �szinte m�faj. Nem �sszet�veszthet� a m�lyinterj�val!

Az interj� speci�lis v�lfaja a sajt�t�j�koztat�. A szocializmusban ez protokoll esem�nynek sz�m�tott, val�di k�rd�sek feltev�s�re nem volt lehet�s�g. Volt, ahol el�re kiosztott�k a k�rd�seket. A sajt�t�j�koztat� a k�telez� inform�ci�szolg�ltat�s sz�nhelye! Funkci�j�t tekintve a sajt�t�j�koztat� leggyakrabban az inform�ci�szolg�ltat�sra k�telezett szervezetek �s szem�lyek �ltal szervezett f�rum, melyre a m�dia munkat�rsait h�vj�k meg, hogy seg�ts�g�kkel inform�lj�k a k�zv�lem�nyt.

A sajt�t�j�koztat� lehet:

w        Rendk�v�li (Ha valamilyen v�ratlan esem�nyhez k�t�dik)

w        Periodikus (Ha rendszeresen t�rt�nik)

Csak akkor �rdemes sajt�t�j�koztat�t tartani, ha olyan inform�ci�kat hozunk nyilv�noss�gra, amit nem lehet exkluz�v, kiz�r�lagos m�don �tadni. Szervezett inform�ci�csere, alku jellege van. A politikusok t�rekszenek exkluz�v interj�ra �s cser�be ellenszolg�ltat�st v�rnak.

Az interj� nem r�gi m�faj. 1836-ban James Gordon Bennet sk�t sz�rmaz�s� amerikai �js�g�r� �rta az els� interj�t egy prostitu�lt meggyilkol�s�r�l. �tt�r�st jelentett, mert addig csak a tud�s�t�s �s a h�r uralkodott. Bennet megkereste az �gy minden r�sztvev�j�t �s publik�lta a p�rbesz�deket. A szokatlan st�lus�, k�rd�s-felelet form�ban publik�lt �r�sait nevezhetj�k a m�fajelm�let szempontj�b�l els� interj�inak. Magyarorsz�gon Pollack k�sz�tette az els� interj�t De�kkal.

Eredetileg „Interwiew”-nak �rj�k. Az angol sz� jelent�se: tal�lkozni, valamilyen c�lb�l megbesz�l�st folytatni. Sokszor a megid�zni, kik�rdezni, kihallgatni szavak adj�k vissza a legjobban az interj� funkci�j�t.

Az �js�g�r�s alapm�faja az interj�, de jelent egyfajta munkam�dszert is. Minden m�dium felhaszn�lja az interj�t, mint m�fajt. A munkam�dszer azt jelenti, hogy a riporter interj� keret�ben gy�jt inform�ci�t.

Az interj� gyakran �talakul. Ha kihagyj�k bel�le a k�rd�seket, tud�s�t�st, nyilatkozatot lehet �rni bel�le. Az interj�ban benne van a k�rdez� �s a v�laszol� szem�lyis�ge. A leghitelesebb m�faj, manipul�ci�ra, torz�t�sra itt van a legkev�sb� m�d. Gyakran m�v�szi �lm�nyt jelent. Az �kori filoz�fusok p�rbesz�dben �rt�k meg m�veiket.

Alapvet� k�rd�s: Mi a szerepe a riporternek? R�gen mikrofon�llv�ny szerepe volt, minim�lis mozg�st�rrel. Gyakran ma sem egyenrang� partner.

Az interj�alany vagy �nmag�t, vagy egy szervezetet, int�zm�nyt k�pvisel. C�lja inform�ci�kat szolg�ltatni valamilyen �gyr�l. Az igazi f�szerepl� az interj�alany, az �gy gazd�ja. � �rt ahhoz, amir�l sz� van. Mivel sz�k ter�letr�l besz�l, a riporter nem lehet el�g felk�sz�lt, szakmailag nem lehetnek egyenrang� partnerek, de a k�rdez�nek t�rekednie kell arra, hogy legal�bb az alapfogalmakkal tiszt�ban legyen �s az alapvet� k�rd�seket feltegye.

Az interj� k�t ember besz�lget�se azzal a c�llal, hogy a k�z�ns�g r�szben inform�ci�khoz jusson, r�szben beavatottja legyen egy olyan p�rbesz�dnek, mely sz�m�ra m�v�szi �lm�nyt ny�jt.

Az interj� t�pusai

w        Inform�ci�szerz� alapinterj�: Az interj�alany h�rforr�sk�nt szerepel, az �js�g�r� t�le szerzi az inform�ci�kat az adott �gy kapcs�n. A h�r alapk�rd�seire v�laszol. D�nt� a h�r�rt�k. A k�rdez� h�tt�rben marad, szerepe az alapk�rd�sek feltev�s�re korl�toz�dik. Gyakran kihagyj�k a k�rd�seket, �s a v�laszokb�l �rj�k meg a h�rt, tud�s�t�st.

w        Kr�nika vagy h�rad� t�pus� interj�: Egys�ges logika alapj�n kell, hogy fel�p�lj�n, kerek eg�szet, z�rt t�rt�netet kell alkotniuk. A r�di�ban �s a telev�zi�ban tal�lhat�k ilyen interj�k.

w        �linterj�: Az inform�ci�szerz� alapinterj� ellent�te. Tipikus esete Orb�n Viktor szerd�nk�nti interj�ja a Magyar R�di�ban. Majdhogynem pszeudo esem�ny jelleg�. A politikusok sajt�szak�rt�i meg�llap�tj�k, hogy mi az �zenet. Ezt fogalmazz�k meg a politikusok id�r�l id�re. Az �js�g�r�nak megmondj�k, hogy mire kell r�k�rdezni.

Az el�re meg�rt k�rd�sekhez nem j� ragaszkodni, mert hajlamos lesz az �js�g�r� �linterj�t k�sz�teni. Az a j�, ha a k�rd�sek kapcsol�dnak az el�z� k�rd�sre adott v�laszhoz. Fejben el kell k�sz�teni az interj� v�zlat�t.

Tiszt�zni kell:

w        Mit akarok tudni

w        Honnan hova akarok eljutni

w        Mely alapk�rd�sek viszik el�re az interj�t

A k�rd�seket ne �ruljuk el el�re. A t�m�t el�ruljuk, de a k�rd�seket soha. Kiv�ve az els� k�rd�st, hogy az interj�alanynak legyen ideje felk�sz�lni.

Magazin t�pus� interj�: T�lterjeszkedik az inform�ci�szerz� alapinterj� terjedelm�n. R�di�ban, TV-ben 10-12 perc terjedelm� is lehet, az �js�gokban oldalsz�mt�l f�gg�en 10-12 oldal is lehet. El�t�rbe ker�l az interj�alany szem�lye. Az alapinform�ci�kon t�l a szem�lyes logik�nak �s az �sszef�gg�seknek is szerep�k van. A c�l, hogy a riporter a lehet� legt�bb inform�ci�hoz jusson. Az interj� alany�t szembes�teni kell ismert �sszef�gg�sekkel �s t�nyekkel. Nem csak a k�zv�lem�ny �ltal elv�rt k�rd�seket kell feltenni, tiszt�zni kell az ellenv�lem�nyeket is, hogy ezekhez milyen a viszonya. Nagyon pontosan fel kell k�sz�lni. Fontos a t�ma expon�l�sa az interj� elej�n: tiszt�zzuk, mire v�runk v�laszokat (Expoz�ci�). A magazin t�pus� interj� esem�nyhez, h�rhez k�t�dik, b�rmilyen t�m�ja lehet.

A k�rd�sekbe bele kell foglalni a legvitatottabb �ll�spontokat. A besz�lget�s k�zben hasznos lehet, ha a negyedik-�t�dik perc k�rny�k�n a riporter �sszefoglalja, megism�tli az interj�alany legfontosabb meg�llap�t�sait. �gy az ellentmond�sokra is fel lehet h�vni a figyelmet. A k�z�ns�g ez�ltal jobban meg�rti, hogy mir�l van sz�. Amit az interj�alany nem mer megfogalmazni, a riporter kimondja helyette. Az interj�alany igennel vagy nemmel v�laszolhat r�. Ehhez felk�sz�lts�g �s b�tors�g kell.

Nagyinterj�: K�t fajt�ja van:

w        Tematikus nagyinterj�: A t�m�hoz k�t�dik, annak k�rbej�r�sa, kifejt�se, taglal�sa a c�l. A r�di�ban �n�ll� m�sort jelent, id�tartama 30-40 perc, s�t 1 �ra is lehet. A nyomtatott sajt�ban egyre kev�sb� van jelen. A sz�pirodalmi foly�iratokban tal�lhat� legink�bb. A t�m�r�l b�vebben lehet besz�lni, alaposabban k�rbe lehet j�rni. Olyan szak�js�g�r�k k�sz�tik a tematikus nagyinterj�t, akik otthonosan mozognak az adott t�m�ban. Pl. Visinger Istv�n �rt a filmekhez, � k�sz�tette az interj�t Szab� Istv�nnal a Napf�ny �z�r�l. A magazint�pus� interj�hoz k�pest el�t�rbe ker�l az interj�alany. Nem illik elt�rni a t�m�t�l. A riporternek az a dolga, hogy j� k�rd�sekkel seg�ts�g�re legyen az interj�alanynak. Fontos a szerkeszt�s, hogy hitelesen adja vissza az interj�alany szavait.

w        �let�tinterj� vagy m�lyinterj�: A t�ma maga a f�szerepl�. Az � szem�lye, �lete a l�nyeg. Ezek az interj�k ma m�r a Talk-showk kell�kei. Mik�zben az a c�l, hogy teljess�g�ben mutassuk be az interj�alanyt, nem szabad elveszn�nk a r�szletekben. A rossz interj�alany ott kezdi, ahol sz�letett. A j� �let�tinterj� titka, hogy tudom, hogy egy ember szem�lyis�ge felt�rhatatlan a maga teljess�g�ben ilyen keretek k�z�tt, ez�rt tr�kk�ket kel bevetni. R� kell �rezni, hogy hol van az a pont, ahol fel lehet t�rni az interj�alany szem�lyis�g�t. M�lyinterj� eset�ben a k�t besz�lget�t�rs egy�ttm�k�d�s�nek eredm�nyek�nt d�l el, hogy milyen ir�nyba halad a besz�lget�s. A riporter gerjeszt�je, kataliz�tora a besz�lget�snek, c�lja, hogy v�gigvigye az interj�alanyt a besz�lget�sen, seg�tsen neki, hogy a legjobb form�j�t hozza, a legt�bbet �s a leg�szint�bben besz�ljen �nmag�r�l.

Az interj�k�sz�t�s technik�ja

Az inform�ci�szerz� alapinterj� k�sz�t�se a legegyszer�bb, mert az interj�alany k�telezett az inform�ci�szolg�ltat�sra, hivat�sszer�en m�k�dik k�zre. A hivatalos szervek a k�z�rdek� adatokat k�telesek kiadni. A riporter dolga, hogy felk�sz�lj�n. Mindig tiszt�zni kell, hogy meddig terjed az interj�alany kompetenci�ja az �gyben. A szerkeszt�nek el�sz�r tiszt�zni kell az interj� terjedelm�t �s a feldolgoz�s m�dj�t. A kr�nika t�pus� h�rm�sorokn�l 30-40, ma. 90 mp. a terjedelem. A legfontosabb inform�ci�k ker�lnek be.

Az interj�t k�sz�t� riporternek t�j�koztat�si k�telezetts�ge van az interj� k�sz�t�se el�tt:

w        Bemutatkozunk �s megmondjuk, hogy melyik m�diumot k�pviselj�k. (Aj�nlatos m�g a gyakornokoknak is n�vjegyet csin�ltatni �s a tal�lkoz�sn�l odaadni, h�tha legk�zelebb, ha az illet� nyilatkozni szeretne, nek�nk sz�l.)

w        K�z�lj�k, hogy melyik m�sorba vagy rovatba sz�njuk az interj�t.

w        Elmondjuk, mennyi lesz a terjedelme.

w        K�z�lj�k, hogy mikor jelenik meg, melyik sz�mban vagy m�sorban

w        Megmondjuk, hogy milyen k�rnyezetben jelenik meg: �n�ll�an, blokkban, illusztr�ci�ban, v�laszk�nt, mont�zsk�nt vagy tematikus �ssze�ll�t�sk�nt lesz megszerkesztve.

w        T�j�koztatjuk az interj�alanyt, hogy szerkesztve, illetve r�di�ban vagy TV-ben v�gva, mont�rozva lesz az anyag.

w        El kell mondani, hogy milyen t�m�ban k�rdezz�k �s milyen v�laszt v�runk.

w        K�z�lni kel, hogy joga van a k�sz anyagot megtekinteni, megismerni.

Szerkeszt�s: Az az �js�g�r�i folyamat, melynek sor�n a nyersanyag elnyeri v�gleges form�j�t. Az �js�g�r� eld�nti, hogy v�gs� form�ban mir�l sz�l az anyag: mi a gerince, t�m�ja. Az �js�g�r� a szerkeszt� k�r�s�t figyelembe v�ve szerkeszti meg az anyagot.

V�g�s, mont�roz�s: Az a technikai elj�r�s, melynek sor�n a k�l�nb�z� hanghordoz�kon kiemelj�k a l�nyeges r�szeket �s a szerkeszt�s sor�n kialak�tott sorrendben tessz�k egym�s mell�.

A szerkeszt�s els� legfontosabb mozzanata, hogy a k�sz�t�s k�zben fejben szerkesztem az anyagot �s ehhez idom�tva teszem fel a k�rd�seket. Az interj� gerinc�t a k�rd�sek adj�k. Ez a m�dszer nagyon neh�z!

Havas Henrik m�dszere: (Nem vizsgat�ma!)

Adott az anyag �s a terjedelem. Az a profi, akin�l a hasznos anyag ar�nya sokkal nagyobb, mint a nem hasznos�. Ha 8 percre van sz�ks�g, akkor nem veszek fel 12 percn�l t�bbet. El kell d�nteni, hogy mi az a k�zponti mozzanat, ami k�r� csoportos�tok. A k�rd�sekb�l kell kiindulni �s nem a v�laszokb�l. El kell d�nteni, mir�l sz�l az anyag. Ki kell emelni a fontos k�rd�seket �s ezeket is le lehet r�vid�teni. Ha van 8 percem, kiv�lasztom azt a 10 k�rd�st, aminek mindenk�ppen benne kell lennie az interj�ban. Ezut�n meg kell keresni az elej�t �s a v�g�t. M�r az interj� k�sz�t�se k�zben figyelni kell, �s addig kell besz�lgetni, m�g nem hangzik el egy j� v�gsz�. A k�rd�sekhez v�g�l hozz� kell tenni a v�laszokat.

Az interj� kezel�se:

A legfontosabb k�rd�s: Ki rendelkezik az interj�val, az interj�alany, a riporter, vagy a megrendel� szerkeszt�s�g? Alapvet�en az interj� felett a riporter egy�tt rendelkezik a megrendel� szerkeszt�s�ggel. A szerkeszt� stil�ris v�ltoztat�sokat az �js�g�r� enged�lye n�lk�l is v�gezhet, de l�nyegi v�ltoztat�sokat nem. Ha a szerkeszt� nem enged �s megcsonk�tja az anyagot, az �js�g�r� etikai d�nt�se, hogy ott marad-e a szerkeszt�s�gben.

Az interj�alany visszavonhatja az interj�t, ha:

w        Eleny�szett a c�l, elvesztette az �gy aktualit�s�t, m�r nem id�szer�

w        Az interj�alany l�nyeges �s fontos k�rd�sekben t�vedett �s ezt m�r nem lehet korrig�lni

w        A v�g�s �s szerkeszt�s sor�n az interj� oly m�rt�kben deform�l�dott, hogy m�r nem t�kr�zi az interj� alany�nak val�di v�lem�ny�t. Ebb�l van a legt�bb vita, �ltal�ban az ut�lagos megtekint�s sor�n. Ha a szerkeszt� �gy is lek�zli, � a felel�s. �tlagos szitu�ci�kban nem kell felaj�nlani az ut�lagos megtekint�st.

Felk�sz�l�s az interj�ra

Adatok, t�nyek, inform�ci�k, k�zik�nyv, arch�vum, az interj�alany r�gi nyilatkozatai, szakemberek, (m�lyinterj�n�l) ismer�s�k alapj�n fel kell k�sz�lni a t�m�b�l. Ezek alapj�n fejben k�sz�l egy v�zlat. Maximum az els� k�rd�st fogalmazzuk meg.

Fontos, hogy szem�lyesen vegy�k fel a kapcsolatot az interj� alany�val. Tudatos�tsuk vele, hogy az interj� k�sz�t�se k�z�s �rdek. Nem sz�vess�get k�r�nk, hanem felel�ss�get k�n�lunk. Seg�ts�k az interj�alanyt, de ne a k�rd�sek ismertet�s�vel, hanem legy�nk nyitottak �s hat�rozottak, nyerj�k el a besz�lget�partner bizalm�t. A riporter legyen kitart�, ak�r makacs, de ez nem jelenthet zaklat�st. Az udvariass�g k�telez�, de al�zatra nincs sz�ks�g.

Az interj�k�sz�t�s el�tt tiszt�zzuk, hogy a k�zv�lem�nyt k�pviselj�k. A saj�t �lm�nyek felhaszn�l�sa nem jelenthet privatiz�l�st, teh�t hogy a saj�t tapasztalatot �s �rzelmet a k�zv�lem�ny saj�tjak�nt �ll�tja be. A riporter hanghordoz�sa legyen nyugodt, az indulat nagyon ritk�n hely�nval�. Mindig figyelembe kell venni az interj�alany lelki�llapot�t. A riporter magatart�sa nem sugallhat �rt�k�t�letet. A mag�ntitkokat tiszteletben kell tartani.

Az interj� k�sz�t�s�nek k�r�lm�nyei

Az inform�ci�szerz� alapinterj� helysz�ne, k�rnyezete a t�m�hoz kapcsol�dik. A t�ma �s a helysz�n legyen �sszhangban. A szakmai k�zeg er�s�ti a n�z� bizalm�t, a m�sor hiteless�g�t. Az �l� ad�s mindig hitelesebb, eleve fesz�lts�get kelt, nyomat�kot ad a t�ma s�ly�nak. Ezt nem lehet visszavonni, egyszeri �s megism�telhetetlen, ez�rt nagy a felel�ss�g. A st�di�felv�teln�l tiszt�zni kell, hogy mennyi id�t vesz ig�nybe.

Fontos az interj� alany�val val� els� tal�lkoz�s. �rdemes megk�rdezni, mit gondol, h�tha �j inform�ci�t szerz�nk. Az el�zetes besz�lget�sn�l nagyon �vatosan kell elj�rni. Ne menj�nk bele a t�m�ba, ne engedj�k, hogy mindent elmondjon.

Vitray Tam�s bevezette az el�interj�t. El�nye: le lehet modellezni, hogy mi fontos �s mi kev�sb� fontos.

A riporter a neki ellenszenves interj�alannyal szemben is k�teles loj�lisnak �s seg�t�k�sznek mutatkozni. Ha kell, gesztussal �s mimik�val is biztos�tsuk seg�t�k�szs�g�nkr�l, hogy sz�m�that r�nk, ha bajba ker�l. A hasznos �s felesleges anyag ar�nya rendk�v�l fontos. Tiszteletlens�g feleslegesen hossz� anyagot felvenni. Nyomtatott sajt� eset�n mindig figyelmeztetni kell, hogy az �l�besz�d esetlegess�geit ki kell k�sz�b�lni.

Vitray Tam�s: „A riporter magatart�sa mindig minden helyzetben, munk�j�nak minden szakasz�ban legyen azonos �ltal�nos emberi magatart�s�val.”

Az interj� hangulata

A hangulatot a besz�lget�t�rsak egy�tt alak�tj�k ki, de az alaphangot a riporter adja meg k�v�ncsis�g�val. Nem kezelhetj�k t�rgyk�nt, a t�ma mellett az interj�alany ir�nt is �rdekl�dj�nk. A j� riporter magabiztos, rendelkezik a megfelel� ismeretekkel.

Az interj�k�sz�t�s m�dszerei

Minden riporternek ki kell alak�tani a neki legmegfelel�bb munkam�dszert. A diktafon haszn�lata rendk�v�l fontos, mert �gy tudjuk a leghitelesebben visszaadni az interj�alanyt. A fontos interj�kat archiv�lj�k. A jegyzetel�s akkor is fontos, ha diktafont haszn�lunk. A szitu�ci�t, k�rnyezetet, gesztusokat el�re megszerkeszthetj�k. Kulcsszavakat fel�rhatunk.

A riporter szem�lyis�ge

A riporteri magatart�st tudatosan kell kialak�tani, hitelesnek kell lenni. A kamera leleplezheti a hamiss�got. Nem mutathat �rdekl�d�st, aki a mindennapi �letben f�sult. A riporter nem mutassa mag�t okosabbnak, mint amilyen. Nyegles�ggel nem lehet p�tolni a t�rgyi tud�st. A t�ls�gosan felk�sz�lt riporter viszont k�nnyen kelthet zavart. Neh�z lebesz�lni az interj� alany�t arr�l, hogy a saj�t forgat�k�nyv�t elmondja. Lehets�ges, de nem javasolt az interj� lepr�b�l�sa. A pr�ba legfeljebb arra szolg�lhat, hogy az interj�alany megismerje a felt�teleket, ne �rezze idegen�l mag�t. Ha ezt k�ri, tegy�nk neki sz�vess�get. Egy ig�nyes interj� felt�telezi, hogy a riportszitu�ci�t az operat�rrel, a rendez�vel �s a vil�gos�t�val el�re tiszt�zzuk.