tescos12ab
Men

kpek

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
zifal
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Mikor menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Hov menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Rescue links
 
BMI-s jegyzetek
 
I.ves anyagok
I.ves anyagok : Mdiaismeret

Mdiaismeret

bors  2005.10.18. 10:31

Zsolt Pter II.

kor (lapelk):

Rma: Acta Diurna: a szentus rendeleteit tartalmazta, de csak szk publicitsrl beszlhetnk.

Kna: Pao: a hivatalnokoknak szlt, 1300 ven keresztl jelent meg. 1711-ben sznt meg.

 

Kzpkor:

Az els sajttermkeket megelz laptermkeket jsgleveleknek nevezzk. Ez egsz Eurpra jellemz volt. A lapokat fknt az arisztokratk s a feltrekv polgrsg akarta, termszetesen ezeket csak azok tudtk megfizetni, akik nagy vagyonnal rendelkeztek.

     Az arisztokratkat tjkoztattk, egy rszt arrl, hogy mi trtnik a vrosban, amg tvol van, msrszt, hogy mi trtnik azokon a terleteken, ahol neki rdekeltsge van. Kezdetben a postamesterek szerkesztettk, msoltk s sokszorostottk.

 

17. szzad:

Nmetorszg: 1618-1645 kztt a 30 ves hbort vvta, emiatt kzponti szerepe cskkent.

Hollandia: szellemi, gazdasgi kzpont. Az rstudk ide meneklnek, mert hazjukban ldzik ket. Az rsaikat visszajuttatjk hazjukba. (Pl. Descartes - Franciaorszg). Hollandiban jelent meg Anglia els lapja 1621-ben.

Anglia: Az 1640-es vekben minden prt sajt lapot alapt. Ezek mg mindig referl lapok. 1695-ben megsznik az elzetes cenzra.

1702-ben jelent meg a vilg els napilapja. A The Times mr a XVII. szzad vgn megjelent.

 

18. szzad:

Nmetorszg: a XVIII. szzadban j laptpus: morlis lap. Ezek a vallst terjesztettk ki, de rfizetsesek voltak.

 Poroszorszgban csak hirdetsi jsgok jelenhettek meg.

Hollandia: a XVIII. szzadra visszaszorul a lapok szma, mert a nagy gondolkodk visszatrtek hazjukba.

Anglia: ekkor mr kzel 200 morlis lap jelenik meg, tbbek kztt Defoe s Swift rsait is kzlte. A sajtra adkat vetnek ki, ezrt nem nagyon terjednek.

Franciaorszg: a XVIII. szzadra mr sajtvitk is kialakulnak. Ebben az idben 30 morlis lap jelenik meg, de a forradalom vben ez a szm 300-ra emelkedik. (pl. munkatrsak: Robespierre, Marat). A forradalom leverse utn viszont cskken a szmuk.

Egyeslt llamok: a XVIII. szzadban indul be a sajtlet. Ekkor az llam mg alacsonyabb fejlettsgi szinten volt, mint Anglia

 Az egyik legjobb szerz: Franklin Benjamin, mr eltvolodik a vallstl. Lapot csinl, melynek nyomdsza s jsgrja is.

 

19. szzad:

Franciaorszg: a XIX. szzadban Napleon megalkotja a Code Civilt, mely a rmai jogrendszerre plt. Ennek a sajtra vonatkoz egyik pontja a megintsi rendszer: nincs cenzra, de a harmadik megintsnl a teljes betilts kvetkezik.

Nmetorszg: a XIX. szzadban ldzik a munkslapokat (Marxnak ezrt kellett elmeneklnie Nmetorszgbl).

Anglia: a XIX. szzadban cskkentettk az adkat, gy elterjedtek a fl pennybe kerl lapok. (Nord Cliff lapja elrte az egymillis pldnyszmot is.)

Egyeslt llamok: A lapok kiszolgltatottsga annak nagysgtl is fgg, minl tbben tmogatjk, annl kevsb kiszolgltatott a lap.

Magyarorszg: 1843-1848 kztt jelenik meg a Honder, ez foglalkozik divattal, mvszettel, irodalommal. Sok szerz a trck rsbl l meg. A szerzk tbb mint fele arisztokrata, 1/3-a polgri szrmazs volt. Ebben az idszakban egy egszsges polgrosods indul meg.

 

9. A nyilvnossg szintjei, jellemzi, trtnete. Jrgen Habermas elmlete a nyilvnossg szerkezetvltsrl

 

A nyilvnossg szintjeit tbb dolog hatrozza meg:

·         Emberek szma

·         A trsasg mekkora kzvlemnyt s/vagy presztzst kpvisel.

Minl nagyobb sttusszal rendelkez emberek eltt beszlnk, minl tbb ember szmra, annl magasabb a nyilvnossg szintje. A mdiban a nzettsg vagy a hallgatottsg nmagban nem elg a nyilvnossg szintjnek meghatrozskor, figyelembe kell venni a mdia presztzst is. A nyilvnossg magas szintje leginkbb az emberek befolysnak eslyt jelenti.

A nyilvnossg szerkezetnek trtnete.

Habermas arra kereste a vlaszt, hogy hogyan jtt ltre a nyilvnossg. Szerinte a nyilvnossgot a XVIII. szzad autonm egynei hoztk ltre a magn s a kzssgi informci tads kzt. Ez a szfra a XIX. szzad sorn kibvlt. A modern iparosod trsadalom gyarmatostja a nyilvnossgot, melyben nyltan manipulcis stratgikkal prbljk rnk erszakolni a politikai nzeteket, a ponyvairodalmat, s mindent, amit reklmozni lehet. Habermas szerint visszatrnk a nyilvnossg feudlis mdjba, ahol a reprezentatv funkcik (szemlyi jelkpek, sttusz ismertetjegyei) kerlnek eltrbe. Zrtsg s egyirnysg vlik a modernkor jellemzjv is. A nyilvnossg alatt a magnemberek „rendszert” ellenrz s befolysol vilgt rti. A nyilvnossg kritriuma a hozzfrs szabadsga. Ezt mra elvesztette, mert a sajt a politika befolysa al kerlt. m a nagy presztzs mdik bepillantst engednek a politika vilgba, a bulvrsajt pedig a nyilvnossg szintjre emeli a magnszfrt. Az Internet elterjedse jabb nyilvnossgi szintet hozott ltre. A nyilvnossg beszklsrl azrt beszlhetnk, mert mg a reklmok s a szrakoztat msorok egyre nagyobb szmban vannak msoron, addig a nyilvnossg nem nvekedett. A nyilvnossgnak csupn a szerepe vltozott meg, reprezentl szerepe lett.

 

10. Kzvlemny, kzhangulat, nprzlet, ltens kzvlemny

 

Kzvlemny: A mdia a kzvlemnyhez igazodik. Az utbbi vekben bizalmatlansg kezdett kialakulni a mdik irnt, mg a szocialista rendszerben a mdia a kznsg bizalmt lvezte, s ezt annak ksznheti, hogy el akart szakadni a politiktl. A mdia a presztzsbl sokat vesztett a rendszervlts utn, mert sokan azt gondoljk, azta a mdia a politika szcsvv vlt. A nyugati orszgokban a mdia presztzscskkense a piac kiszlesedsvel indult meg. A magncsatornk elszaporodsval megindult a mdik kzti harc. A kzvlemnynek tartssga van. Ez kpes hnapokig is fennllni.  Jellemz r a vlemnyek 70-80%-os volta. A kzvlemny pozitv volta, hogy vannak dolgok, amiket jogilag nem kpes befolysolni, viszont erklcsi nyomst kpes r gyakorolni. Negatv volta pedig az, hogy uniformizlni akar (ltzkds, hajviselet). A kzvlemny ma a PR-t, az imzsteremtst, a kzvlemny-kutatst jelenti. A kzvlemny kiszolgltatott helyzetben van. 

Kzhangulat: homogn, erteljes, de rvid megnyilvnuls viselkeds, ami brmely korban s trsadalomban ltezhet.

Nprzlet: tarts, akr nemzedkeken is tvel rtkegyttes.

A ltens kzvlemny: kzvlemny csak ott van, ahol nyilvnossg is van. Az informcik horizontlis s vertiklis irnyba is ramlanak. A horizontlis ramls az azonos sttuszak kztti informcicsert jeleni, mg a vertiklis ramlsnak trsadalmi elterjedtsge van. E mgtt azonban sokszor megbjik a megnyilatkozstl val flelem; a ltens kzvlemny. Ez azt jelenti, hogy mskpp beszlhetnk otthon, mint a nyilvnossg eltt, s azt a konformits (meg akarunk felelni) vltja ki bellnk.

 

 

11. A professzionalits kritriumai

 

Az els professzionlis jsgrk akkor jelentek meg, amikor csupn ebbl a munkbl kpesek voltak eltartani csaldjukat.

Harold l. Wilensky szerint a professzionlis jsgrs felttelei a teljes munkaid, az utnptls biztostsa, a kpzst biztost iskolk ltrehozsa, a politika melletti agitci.

Ma a professzionlis jsgr legalbb hrom dolgot jelent: egzisztencilis fggetlensget, a mdin belli szakmai differencildst, azoknak a normknak s rtkeknek a letisztulsa, amelyek a modern professzionlis mdiaetika megkvetel.

Pokol Bla szerint akkor beszlhetnk professzirl, ha kialakult vmilyen rtkdulja, ami kr szervezdnek a krdsek, s ehhez egy intzmnynek is ki kell alakulnia. (Van hrrtke, nincs hrrtke)

Miller a kvetkez szempontokat tartja a legfontosabbnak:

·         Elmlettudson alapul kpessgek

·         A kpzettsg s az iskolzottsg elismerse

·         A tagok kompetencijnak kapcsolata

·         A szervezet

·         A szakmai viselkedskdok betartsa

·         nzetlen, szolglatjelleg munklkods

Hrom jelensg kiemelhet:

·         Fggetlensg ms professziktl- az irodalmi s az rtelmisgi tevkenysg ne mosdjon bele az jsgrsba.

·         A szakmn belli differencilds- lehet a munka fajtjhoz s a mfaji megklnbztetshez ktni.

·         Az etikai szempontok kialakulsa- ez alatt rtelmezhetjk a hivatstudatot.

A ms professziktl val fggetlensg fontos eleme a politiktl val fggetlensg. A fggetlensg kivvsa hossz folyamat.

A szalmn belli elklnls eredetei kzl beszlhetnk tv s rdi riporterrl szerkesztrl, rendezrl, operatrrl, s a legklnbzbb technikai s menedzseri feladatokat elltkrl.

Etikai kvetelmnyeket, amik inkbb morlis kvetelmnyek, mint jogi szablyok, be kell tartani az jsgrnak. Szakmai s etikai tancsok: szakmai lobbyktl tvol kell tartani magunkat; a npszersg keressrl le kell mondani; elfogulatlanul kell brlni; felkszltnek kell lenni; ne akarjuk a kritika trgyt a fldbe tiporni.

 

12. A hrrtk tartalmi s formai kritriumai

 

Lutz Erbring

1. Az esemny aktualitsa s meglepereje. Aktulis: a lehet legfrissebb; minl meglepbb az esemny, annl nagyobb a hrrtke.

2. Az esemnynek a mr megszokott tematikai keretbe helyezhetsge. Amelyik hrnek mr van elzmnye annak nagyobb a hrrtke.

3. Az esemnyben szereplk ismertsge s befolysa. Az ismertsg s/vagy befolys nveli a hrrtket.

4. Az esemny ltal okozott konfliktus kr vagy normasrts foka.

5. Geogrfiai s kulturlis klnbsg. Annak az informcinak nagyobb a hrrtke, ami a kzelben trtnt, vagy magyar vonatkozsa van.

A hrrtket formailag gy lehet nvelni, hogy olyan imzst alaktunk ki, amivel nvelni lehet a magbzhatsg ltszatt, ez a szenzcikerl, trgyilagos eladsmd.

Lehet nyltan befolysol szndk (prtszimpatizns lapok).

A kommentr mennyisge.

A hrrtket nvel stlus inkbb tjkoztat, szenzcikerl, s kevs kommentrral l. gy lehet az objektivits ltszatt nvelni, s a magas presztzst megnyerni.

A hrrel szemben tmasztott elvrs a pontossg, az igazsg, s az objektivits.

Hrnek az olyan objektivits ltszatval rendelkez aktulis, jdonsgot tartalmaz informcikat nevezzk, ami sokakat rdekel s/vagy sokak letben vltozst okozhat.

 

14. A prtfejldsi tpusok s a sajttrtnet sszefggsei

 

Prttpusok:

·         Honorciprtok- a 18. szzadra volt jellemz. A politikus maga az jsgr, az jsgr maga a politikus volt. A morljsgrs volt a jellemz (Robespier, Defoe, Kossuth). A vezet kr szervezdtt a prt.

·         Tmegprtok- A II. Vh. vgig lteztek. Elterjedt a tmegsajt. A mdit nagyban befolysoltk a prtok. Prtlapok voltak jellemzek a nyomtatott sajtra. A prtok clja a minl nagyobb prttagsg begyjtse volt, mert a tagok mind a prtra szavaztak.

·         Konvetitv npprtok- egymssal versenyz prtok. Fizetett hirdets tjn jutnak el a fggetlen sajtban a vlasztkhoz. Nem rdemes prtlapot fenntartani, mert fontos a prttagsg, hanem az, hogy r szavazzanak. Erre az idszakra mr a modern, fggetlensgre trekv jsgrs a jellemz.

A II. Vh. utn kezd kialakulni a hivatstudat, a politikus s az jsgr kztti kapcsolatban fejlds indul meg. A politikusoknak meg kell tanulni, bnni a sajtval.

A rdi s a televzi esetn az elklnls lassabb folyamat, azok sokig llami monopliumok voltak, gy a hatalom csak cskkentette a hatalmt a rdi s a televzi felett. m a kereskedelmi mdia megjelensvel az elklnls j fzisba rkezett.

 

15. Jogi rtkrangsor, sszefrhetetlensgi szablyozs

 

Halmai Gbor ngy rszre osztja a mdival szembeni vdend rtkeket:

·         Az llam vdelme

·         Kzerklcs/kzrend

·         Trsadalmi kapcsolatok vdelme

·         Szemlyisgi jogok

A fontossgi sorrend orszgonknt vltozik. Amerikban a 80-as vektl a kisebbsgek, a faji, meni megklnbztetettek is vdelem al, kerlnek. Kialakul egy nemzetkzi jog, ami kimondja msok jogainak tiszteletben tartst, a nemzetbiztonsg, a kzrend, a kzegszsg, az erklcs vdelmt. 

Az sszefrhetetlensg szablyozsra azutn kerlt sor, miutn a legnagyobb olasz kereskedelmi mdiahlzattal rendelkez Berlusconi miniszterelnk lett, majd megbukott. A kzhivatalnok s a magntulajdonhoz val jog tkzik egymssal.

Hrom korltozsi mdszert ismernk:

Amerika „blind trust”, a vak bizalom mdszer, mely szerint, ha egy szemly politikai plyra lp t kell adni a cgt egy idegennek, mindaddig, amg a sttusza tart.

Franciaorszgban a politikusnak lehet vllalkozsa, de a nagysgnak fels korltot szabtak. Ha ezt a korltot meghaladja, el kell adni a tbbletet.

Anglia szigor szablyozsi rendszert vezetett be. Nem engedi a kzszolglati szfra, hogy brkinek is vllalkozsa legyen.

 

15. Jogi esetek s a mdia

 

A New York Times szably- Amerikban sajtperek esetn a kztisztviselknek igazolnia kell, hogy jogsrtst kvetett el a mdia, magnszemlyek esetn elegend a hanyagsg bebizonytsa.

Diszn-bl vlsg- Kennedy elnksge alatt az USA-ban az oda emigrlt kubaiakat sszegyjtttk, hogy egy Castro elleni tmadsra hasznlja fel ket. Ez titkos gynek szmtott, de a Times megrta. A terv megbukott, de az elnk npszersge ntt. Ez az eset ta, ha az elnk katonai akcira kszl, elszr meg kell nyernie a npet.

Pentagon Paprok- a vdelmi miniszter ltal sszelltott paprok, ami azt az rdeket szolglta, hogy az emberek szvesen lpjenek be a Vietnm elleni hborba megjelent a N. Y. T.-ban. Az elnk beperelte ket, de a brsg gy tlte meg, hogy kzlhetik a tbbi paprt is, mert a paprokban megprblnak flelmet kelteni a kommunizmus ellen.

Watergate-gy- a vlasztsok eltt betrtek Washingtonban a demokratk kormnyszkhelybe. Az egyik betr a CIA tagja volt, akinl megtalltk a Fehr-hz telefonszmt. Kiderlt, hogy Nixon is benne volt a betrsben. Az egszet azrt csinltk, hogy lejrassk az ellenzket. Az gy sorn kiderlt, hogy Nixonnak van egy titkos alapja a kvetkez kampnyhoz. A sajt rbizonytotta Nixonra, hogy hazudott, ezrt le kellett mondania.

Nmet jogi esetek- a ZDF ksztett egy dokumentumfilmet, melyben egy, a bntetst mr lel katona nevt nyilvnossgra hozta. Az illet beperelte a tvtrsasgot, mert ez az lete jrakezdst megneheztette. A ZDF pert vesztett.

Valaki a katonasgot „potencilis gyilkosnak” nevezte, de pert vesztett, mert a brsg gy tlte meg, hogy vlemnye kifejtshez nem kellett volna ezt a kifejezst hasznlnia. Egy msik esetben viszont, mikor egy jugoszlv csaldra jszaka rtrtek, s kitoloncoltk ket az orszgbl, majd k gy fogalmaztak, hogy „gestapo mdszereket” alkalmaztak, nem vontk ket felelsgre. Azzal indokoltk, hogy ez egy nyilvnossgot rint szabadkritika volt.

 

 
Linkek
 
Link EE
 
Tli Olimpia,2006
 
Horoszkp
 
Hnyan jttetek ma?
Induls: 2005-05-08
 
Fa-Time
 
Kalendrium
2025. Mjus
HKSCPSV
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!