Korl�tolt dologi jogok

A tulajdonost megillet� egyes jogosults�gok �n�ll�sulnak.

F�ldhaszn�lat – r��p�t�s eset�n, ha az �p�let tulajdonjog�t a r��p�t� szerzi meg, akkor a f�ldre f�ldhaszn�lati jogot szerez

Haszon�lvezet – a haszon�lvez� a m�s tulajdon�ban l�v� dolgot birtok�ban tarthatja, haszn�lhatja, �s hasznait szedheti. A haszon�lvezet fenn�ll�sa alatt a tulajdonos ezekkel a jogaival csak akkor �lhet, ha a haszon�lvez� nem �l vel�k.

A haszon�lvezet keletkez�se:

�         jogszab�ly alapj�n (�zvegyi jog: a meg�zvegy�lt szem�ly mindig haszon�lvez�)

�         hat�s�gi vagy b�r�s�gi rendelkez�sen alapul� haszon�lvezet

�         szerz�d�sben foglalt haszon�lvezet (csak akkor �l, ha az ingatlan be van jegyezve)

Haszn�lat – a jogosult a dolgot saj�t, valamint vele egy�tt �l� csal�dtagjai sz�ks�gleteiket meg nem halad� m�rt�kben haszn�lhatja, �s hasznait szedheti.

Telki szolgalom – egy telek mindenkori birtokosa m�s ingatlan�t meghat�rozott terjedelemben haszn�lhatja vagy k�vetelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosults�g�b�l egy�bk�nt fakad� valamely magatart�st�l tart�zkodj�k. (�tj�r�s, v�zelvezet�s)

Telki szolgalom l�trej�het:

�         jogszab�ly alapj�n (a PTK hozza l�tre) (sz�ks�gk�ppeni �t – amennyiben egy ingatlan nincs �sszek�tve k�z�ttal, akkor a szomsz�dok k�telesek t�rni, hogy az � ingatlanj�n �tj�rjanak)

�         b�r�s�gi vagy hat�s�gi hat�rozat alapj�n

�         szerz�d�s alapj�n (csak akkor �l, ha be van jegyezve az ingatlan)

�         elbirtokl�s alapj�n (ha a m�sik ingatlan birtokosa 10 �ven kereszt�l nem tiltakozott a haszn�lat ellen)

Birtokv�delem, tulajdonv�delem

Birtokv�delem:

Azon az alapon, hogy valaki egy dolgot a birtok�ban tart, birtokv�delem illeti meg.

Akkor ker�l r� sor, ha valakit megfosztanak birtok�t�l vagy zavarj�k a birtokl�sban. A birtokost a birtokv�delem mindenkivel szemben megilleti, kiv�ve, akit�l tilos �nhatalommal szerezte meg a dolgot.

Birtokv�delmi eszk�z�k:

�         jogos �nhatalom – a birtokos a birtoka ellen ir�nyul� t�mad�st a birtok megv�d�s�hez sz�ks�ges m�rt�kben �nhatalommal is elh�r�thatja (testi er�). Abban az esetben, ha elveszett dolog visszaszerz�se �rdek�ben l�pek fel �nhatalommal, csak akkor van r� lehet�s�g, ha m�s birtokv�delmi eszk�z idej�vel j�r� vesztes�g a birtokv�delmet meghi�s�tan�.

�         k�zigazgat�si �t – a jegyz� el�tt zajlik. Akit zavarnak a birtokl�sban vagy elveszik a birtok�t, az a zavar�st�l vagy az elveszt�st�l sz�m�tott 1 �ven bel�l b�r�s�ghoz fordulhat. A jegyz� a birtokl�s t�nye alapj�n d�nt, vagy vissza�ll�tja az eredeti birtok�llapotot vagy utas�tja a zavar�t, hogy hagyjon fel ezzel a magatart�s�val. A jegyz� hat�rozat�t 3 napon bel�l v�gre kell hajtani.

�         b�r�i �t

�         A jegyz� hat�rozat�t k�vet� 15 napon bel�l b�r�s�ghoz lehet fordulni. A b�r�s�g a jogosults�g alapj�n d�nt.

�         1 �ven t�l k�rt birtokv�delmet az illet�

�         Eleve a jogc�m alapj�n k�ri, hogy d�nts�k el az �gyet. (Pl. a birtokosn�l m�r jogtalanul van a dolog, de norm�l esetben a jegyz� a birtokl�s t�nye alapj�n d�nt.

Tulajdonv�delem:

A tulajdonost megilleti a tulajdonv�delem joga, ha a tulajdon�t�l megfosztj�k, illetve zavarj�k a joggyakorl�sban.

Tulajdonv�delmi eszk�z�k:

�         jogos �nhatalom – ugyan az, mint a birtokv�delemn�l

�         tulajdoni per – kiker�lt a dolog a tulajdonos birtok�b�l, akkor per �tj�n visszaszerezheti

�         tulajdon h�bor�tatlans�g�t v�d� per – a tulajdonos birtokolja a dolgot, csak zavarj�k, h�borgatj�k a birtokl�sban, e zavar� �llapot megsz�ntet�se �rdek�ben ind�that pert

�         ingatlan nyilv�ntart�si ig�ny – a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a nyilv�ntart�s mindig val�s, t�nyleges adatokat tartalmazza

a nyilv�ntart�si ig�nynek h�rom fajt�ja van:

�         bejegyz�si ig�ny: joggal k�vetelheti, hogy jegyezz�k be.

�         kiigaz�t�si ig�ny: joggal k�rheti a hib�k korrig�l�s�t

�         t�rl�si ig�ny: joggal k�rheti, ha egy teher megsz�nt, hogy ezt t�r�lj�k a nyilv�ntart�sb�l.

�         ig�nyper – ha valakin�l m�s tulajdon�ban l�v� dolgot v�grehajt�s sor�n lefoglalnak, akkor a tulajdonos a v�grehajt�st k�r� szem�llyel szemben ig�nyperrel l�phet fel (k�vetelheti, hogy adja ki neki a lefoglalt dolgot)

k�telem

Szokt�k a szerz�d�sek jog�nak is nevezni.

H�rom r�szb�l �ll:

1.      K�telmi �ltal�nos r�sz (a szerz�d�sekre vonatkoz� �ltal�nos szab�lyok)

2.      K�telmi felel�ss�gtan (milyen szab�lyok alapj�n lehet valakit felel�ss�gre vonni, milyen m�rt�kben lehet k�rt�r�t�st k�vetelni)

3.      K�telmi k�l�n�s r�sz (az egyes szerz�d�seket taglalja)

K�telmi �ltal�nos r�sz

K�telem: h�tk�znapi �rtelemben k�telem nem l�tezik. A k�telmi jogviszony jegyeit viselik magukon a l�trej�tt viszonyok.

Jellemz�k:

�         relat�v szerkezet (konkr�tan meg van hat�rozva a jogosult �s a k�telezett)

�         pozit�v tartalom (akt�v, tev�leges magatart�st kell tan�s�tani)

�         �llami kik�nyszer�thet�s�g (amennyiben a k�telezett nem teljes�t, a jogosult b�r�s�ghoz fordulhat, a b�r�s�g k�telezhet a teljes�t�sre)

�llami kik�nyszer�thet�s�g nem jellemzi a Csonka k�telmet – ezzel szemben k�z�mb�s a b�r�s�g.

A csonka k�telemnek k�t esete van:

�         Term�szetes k�telem

Jellemz�je, hogy m�r a keletkez�se pillanat�ban sem kik�nyszer�thet�.

�         J�t�kb�l vagy fogad�sb�l ered� k�vetel�s: csak abban az esetben, ha �llamilag nem enged�lyezett j�t�kr�l van sz�.

�         J�t�k vagy fogad�s c�lj�ra �g�rt vagy adott k�lcs�n: amennyiben �llamilag elismert j�t�kr�l van sz�, akkor is term�szetes k�telemr�l besz�l�nk.

�         Amikor jogszab�ly mondja ki, hogy �llamilag nem kik�nyszer�thet� a k�vetel�s. Pl. a kocsmai hitel ennek tipikus esete.

�         El�v�lt k�telem

Csak egy meghat�rozott id�, az el�v�l�si id� letelte ut�n lesz kik�nyszer�thetetlen.

A csonka k�telmekre jellemz�, hogy a jog mindk�t esetben megmarad: fennmarad a jogosults�g �s vele szemben egy k�telezetts�g, csak az �llam nem foglalkozik vele.

K�telmet keletkeztet� t�ny�ll�sok

�         Szerz�d�s – a legalapvet�bb k�telem keletkeztet� t�ny�ll�s

�         Egyoldal� jognyilatkozat (pl. d�jkit�z�s)

�         Jogellenes magatart�s vagy k�rokoz�s (ha valakinek k�rt okozok, meg kell t�r�tenem azt – relat�v szerkezet j�n l�tre.)

�         Jogalap n�lk�li gazdagod�s (valaki m�s vagyon�nak a rov�s�ra jogalap n�lk�l gazdagodom meg), ez csak egy kieg�sz�t� int�zm�ny, akkor alkalmazzuk, ha az adott esetre nincs speci�lis szab�lyoz�s, hogy vissza�ll�tsuk a jogi egyens�lyt.

�         Hat�s�gi vagy b�r�s�gi hat�rozat alapj�n

�         Egy�b (pl.: term�szeti esem�ny)

Szerz�d�s l�trej�vetele

A szerz�d�s legal�bb k�t f�l jogi hat�s el�id�z�s�re ir�nyul� k�lcs�n�sen egybehangz� akaratnyilatkozata.

Egybehangz� nyilatkozat:

�         aj�nlat

�         elfogad�s

Amennyiben az aj�nlatra olyan nyilatkozat �rkezik, ami nem cseng egybe azzal, akkor az csak ellenaj�nlat lesz. Addig kell ism�telni az aj�nlattev�st, m�g arra egybecseng� v�lasz nem �rkezik. Az elfogad� nyilatkozat az lesz, ami az utols� aj�nlattal egybecseng.

Aj�nlati k�t�tts�g:

Ha az aj�nlati k�t�tts�g ideje alatt az elfogad� nyilatkozat meg�rkezik, akkor minden tov�bbi jogcselekm�ny n�lk�l l�trej�n a szerz�d�s. Ez alatt az id� alatt az aj�nlattev� k�tve van a nyilatkozathoz, nem l�phet vissza.

Az aj�nlati k�t�tts�gi ideje:

�         Aki megteszi az aj�nlatot, kiz�rja a k�t�tts�get

�         meghat�rozza, hogy meddig tart

�         nem rendelkeznek r�la, ilyenkor bej�n a PTK szab�lya – ha jelenl�v�k k�z�tt j�n l�tre, akkor a k�t�tts�g az egy�ttes jelenl�t idej�ig tart.

ha t�voll�v�k k�z�tt j�n l�tre, akkor k�t r�szre oszthat� ez az id�:

�         �rkez�si id�: amely alatt rendes k�r�lm�nyek k�z�tt az aj�nlatnak megfelel� form�ban visszak�ld�tt elfogad� nyilatkozat �rkez�se v�rhat�, ez lev�l eset�n 3 nap

�         megfontol�si id�: amennyi id�t az �gy megfontol�sa k�v�n

Elk�sett nyilatkozat:

Id�ben feladt�k, de k�sve �rkezett meg – az aj�nlattev�nek halad�ktalanul �rtes�tenie kell a felad�t, hogy nem j�tt l�tre a szerz�d�s. Ha nem tesz eleget ennek a k�telezetts�g�nek, akkor a szerz�d�s l�trej�n.

Jognyilatkozat visszavon�sa:

Addig lehet egy nyilatkozatot visszavonni, am�g az nem lesz hat�lyos. Hat�lyba l�p�s:

�         M�l� eszk�zzel tett nyilatkozat eset�n (sz�ban) – a m�sik f�l tudom�s�ra jut�sakor lesz hat�lyos.

�         Maradand� eszk�zzel tett nyilatkozat eset�n (�r�sban) – ha a m�sik f�l birtok�ba jut, akkor lesz hat�lyos.

Az eg�sznek az a k�vetkezm�nye, hogy a visszavont nyilatkozattal legal�bb egyszerre kell meg�rkeznie a visszavon� nyilatkozatnak.

A szerz�d�s l�nyeges tartalmi elemei:

�         szolg�ltat�s

�         ellenszolg�ltat�s

�         ami a felek, vagy valamelyik f�l szempontj�b�l l�nyeges elemnek min�s�l

�         amit az adott szerz�d�sre a jogszab�ly el��r

A szerz�d�s form�ja:

A szerz�d�s l�trej�het:

�         Sz�ban – neh�z ut�lag bizony�tani

�         �r�sban – k�t fajt�ja van:

�         mag�nokirat

�         egyszer� mag�nokirat – ha valamilyen form�ban r�gz�tve van a nyilatkozat, de nem a nyilatkoz� saj�t kez�leg �rja, � csak al��rja

�         min�s�tett vagy teljes bizony�t� erej� mag�nokirat

�         mindk�t f�l saj�t kez�leg al��rja

�         vagy valamilyen form�ban r�gz�tve van a nyilatkozat, a felek saj�t kez�leg al��rj�k, �s azt k�t tan� igazolja saj�t kez� al��r�s�val (a tan�nak oda kell �rnia a c�m�t �s szem�lyigazolv�ny sz�m�t). A tan�k azt igazolj�k, hogy el�tt�k �rt�k al� a nyilatkozatot, �s el�tt�k saj�tjuknak is ismert�k el az al��r�sokat

�         valamilyen form�ban r�gz�tve van a nyilatkozat, a felek saj�t kez�leg al��rj�k, �s egy �gyv�d ellenjegyzi (csak azt jegyezheti ellen az �gyv�d, amit � k�sz�t)

�         valamilyen form�ban r�gz�tve van a nyilatkozat, a felek saj�t kez�leg al��rj�k, �s k�zjegyz� hiteles�ti

�         k�zokirat – k�zjegyz� vagy b�r�s�g �ltal k�sz�tett szerz�d�s, szigor� form�ja van, ennek a legnagyobb a bizony�t�ereje

�         R�utal� magatart�ssal – a f�l nem mond semmit, nem �r semmit, de olyan magatart�st tan�s�t, amelyb�l egy�rtelm�en meghat�rozhat� a szerz�d�s sz�nd�ka.

A hallgat�s mikor min�s�thet� szerz�d�ses akaratnak?

�         Ha a felek �gy �llapodnak meg (ha az egyik f�l nem jelentkezik X ideig, akkor az azt jelenti, hogy beleegyezik).

�         Ha jogszab�ly mondja ki (pl.: biztos�t�si szerz�d�s).

�         Ha r�utal� magatart�snak min�s�l.

Harmadik szem�ly beleegyez�s�vel, illetve hat�s�g j�v�hagy�s�val k�t�tt szerz�d�s:

A harmadik szem�ly: t�rv�nyes k�pvisel�. A hat�s�g: a gy�m.

A k�t f�l meg�llapod�s�val nem j�n l�tre a szerz�d�s, ugyan akkor k�tve vannak nyilatkozataikhoz, nem l�phetnek vissza.

�         Ha megkapj�k a harmadik szem�ly beleegyez�s�t, vagy a hat�s�g j�v�hagy�s�t, akkor az a szerz�d�s megk�t�s�nek id�pontj�ra visszamen�leges hat�llyal j�n l�tre.

�         Ha sok�ig kell v�rni a j�v�hagy�sra vagy beleegyez�sre, akkor hat�rid�t t�zhetnek ki a felek.

�         Ha ez alatt a hat�rid� alatt nem �rkezik meg a j�v�hagy�s vagy beleegyez�s, akkor a felek visszal�phetnek.

�         Ha elutas�t�st kapnak, akkor a szerz�d�sre az �rv�nytelens�g jogk�vetkezm�nyeit alkalmazzuk.

Culpa in contrahendo:

Szerz�d�sk�t�si gondoss�got jelent. A felek a szerz�d�s megk�t�sekor a maxim�lis gondoss�ggal, a m�sik f�l �rdek�re is tekintettel k�telesek elj�rni (t�j�koztat�s, �rtes�t�s). Ha valaki nem tesz ennek eleget �s ezzel k�rt okoz a m�siknak, akkor az felel�ss�gre vonhat�, �s a k�r megt�r�t�s�re k�telezhet�.

Szerz�d�ses szabads�g elve:

Senkit nem lehet sem k�nyszer�teni, sem akad�lyozni abban, hogy szerz�d�st k�ss�n. Mindenki szabadon d�nt arr�l, hogy kivel, milyen form�ban, �s milyen tartalommal k�t szerz�d�st. Kiv�telek:

�         A felek k�telesek szerz�d�st k�tni el�szerz�d�s eset�n – a felek szerz�d�sben k�telezetts�get v�llalnak arra, hogy a j�v�ben egym�ssal szerz�dni fognak. Az el�szerz�d�st �s a szerz�d�st azonos form�ban kell megk�tni. Amennyiben valamelyik f�l megtagadja a szerz�d�sk�t�st, b�r�s�ghoz lehet fordulni, ahol l�trehozz�k a szerz�d�st. A b�r�s�got megilleti az a jog is, hogy amennyiben az el�szerz�d�sben nem tudtak meg�llapodni l�nyeges tartalmi elemekr�l, akkor � kialak�tsa azokat. A PTK-ban meghat�rozott esetekben megilleti a feleket a szerz�d�s megk�t�s�nek megtagad�sa.

�         Jogszab�ly �rja el� a szerz�d�sk�t�si k�telezetts�get (pl.: felel�ss�gbiztos�t�s).

Felt�tel �s id�t�z�s:

Id�t�z�s: a szerz�d�s hat�ly�t egy konkr�t j�v�beli id�pontt�l teszik f�gg�v�, ez bontja, vagy hat�lyba l�pteti a szerz�d�st.

Felt�tel: el�fordulhat, hogy a felek a szerz�d�s hat�ly�t egy j�v�beli bizonytalan esem�nyt�l teszik f�gg�v�. A felt�telnek 2 fajt�ja van:

�         Bont� felt�tel – a szerz�d�s m�r r�gt�n a megk�t�skor hat�lyos lesz, �s hat�lya a benne foglalt felt�tel bek�vetkeztekor sz�nik meg.

�         Felf�ggeszt� felt�tel – megk�t�skor nem l�p hat�lyba a szerz�d�s, mert az egy felt�telhez k�tik, ha az bek�vetkezik, att�l kezdve lesz hat�lyos a szerz�d�s.

K�pviselet:

Lehet�s�g van arra, hogy m�s szem�ly tegye meg helyett�nk a szerz�d�ses nyilatkozatot. Korl�tozottan cselekv�k�pes ember elj�rhat cselekv�k�ptelen szem�ly helyett.

Ilyen �gyben a k�pviselet alapulhat:

�         megb�z�si szerz�d�sen

�         meghatalmaz�son

El��llhat �lk�pviselet: valaki �gy tesz valaki helyett nyilatkozatot, hogy arra nincs jogosults�ga (a volt, de m�r megsz�nt is ide tartozik), illetve valaki �tl�pi jogosults�ga k�r�t. Ebben az esetben az � nyilatkozata �rv�nytelen, kiv�ve, ha az a szem�