Az egyén arra törekszik, hogy a vele azonos státusú személyhez igazodjon, hozzá hasonlóan viselkedjen. Ágensek közvetítésével valósul meg, és az egyén által végzett gyakorlás, amelyben ágens nem működik közre.
Konfliktusok:
1. A személy-szerep konfliktusok: Az egyén túlterheltségére vezethetők vissza
2. Szerepek közötti konfliktusok: Két vagy több szerep között keletkeznek
3. Szerepen belüli konfliktusok: Ugyanazon szereppel kapcsolatos, ellentétes elvárások váltják ki.
Kezelésük:
1. Az egyén alegitimitást hangsúlyozva, morálisan igazodik az elvárásokhoz
2. Kibúvókeresés
3. Morális kibúvó keresése
Konfliktus akkor áll elő, ha különböző előjelű, de egyenlő erejű kötelezettségek jelentkeznek, amelyek ellentétes irányba terelik az egyén viselkedését.
Feloldási módok:
1. Szerepek összeolvasztása: két konfliktusos szerepből egyet csinálunk
2. Szerepalkú: kompromisszumképzés
3. Racionalizálás: elfogadhatónak ható magyarázat keresése a kötelezettségek elmulasztásának igazolására
Fogalma: Valamely intézményesült szakma gyakorlójának személyével szemben támasztott társadalmi elvárások összessége. Tanulás útján elsajátított, teljesítést igénylő szerep. Sohasem individuális, hanem mindig viszonyjelenség.
Szerepideál: Azoknak a sajátos emberi kvalitásoknak képzeleti és logikai úton kialakított optimuma, amelyet a szakmai tevékenység során a szakembereknek a lehető legjobban meg kell közelíteniük.
Lényege: A feldolgozás a negatív élmény okozta feszültségek tevékenységi erővé való átalakítása, valamilyen hasznos tevékenységbe való belefeledkezés. Munka- és fantázia-elaboráció
Énvédelmi eszközök:
Elfojtás: A célra irányuló vágy megszüntetésével oldja meg a személyiségben keletkezett konfliktust.
Kivetítés: (projekció) A megtagadott lelki késztetéseinket, érzéseinket másra helyezzük át.
Ésszerűsítés: (racionalizálás) Hihető magyarázatot próbálunk adni vagy keresni bizonyos kínos helyzetekre.
Érzelmi átfordítás: Másik embertől való félélem hívja elő.
Eltörlés: (anulálás) Úgy teszünk, mintha a szégyenletes esemény meg sem történt volna.
Sajnáltatás: A másik emberből segítséget, részvétet, vagyis olyan reagálásmódot váltunk ki, amilyet más eszközökkel egyébként nem volnánk képesek kicsiholni.
Visszacsúszás: (regresszió) Fejlettségünknél alacsonyabb szintű viselkedést produkálunk.
Áttolás: Vágyaink megvalósítását, igényeink kielégítését valamilyen ok miatt el kell halasztanunk, ekkor lép működésbe.
Kompenzálás: Pótcselekvéssel, pótmegoldásokkal való élés.
Átszellemítés: (szublimálás) Az akadályozott, gátolt célt újjal, magasabb szintűvel helyettesítjük.
Elszigetelés: (izoláció) Valamely negatív késztetésről leválasztjuk az indulati elemet, majd a szándék és a leválasztott indulat közé egy semleges, többnyire értelmetlen dolgot, gondolatot iktatunk be.