Alapfogalmak:

Társadalmi egyenlőtlenség: azt jelenti, hogy a különböző ismérvek alapján definiált társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat.

Esélyegyenlőtlenség: a társadalmi pozíciókba való bejutás egyenlőtlenségét jelenti.

Egyenlőség: azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a helyzete a társadalomban.

Esélyek egyenlősége: azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van a kedvező pozíciók megszerzésére.

Méltányosság: azt jelenti, hogy a társadalom tagjai akkora javadalmazásban és megbecsülésben részesülnek a társadalom részéről, amely arányos a társadalom érdekében végzett tevékenységükkel.

Igazságosság: azok az egyenlőtlenségek, amelyeket egy hipotetikus kiinduló helyzetben a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana.

Szegénység: hagyományos formájú hátrányos helyzet, mely inkább az alacsony jövedelmet és az ebből adódó hátrányokat jelenti.

Depriváció: „valamitől való megfosztottság”, ha a szegény családokra használják, akkor inkább azt jelenti, hogy nélkülöznek valamit, ami a többség rendelkezésére áll, relatív hátrányt jelent.

Hátrányos helyzet: depriváció magyar fordítása, nemcsak jövedelmi, hanem egyéb hátrányokra is vonatkozik.

Többszörösen hátrányos helyzet: olyan családokra vonatkozik, akiknél egynél több hátrány jelentkezik, ami megnehezíti a szegénységből való kiemelkedést.

Abszolút szegényég: egyén vagy a család a létminimum alatt él.

Relatív szegénység: egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól, nemcsak jövedelmi, hanem más életkörülmény-mutatók alapján is.

Módszerek:

1. Háztartásijövedelem felvétel: az adott év tavaszán a megelőző év összes jövedelme mellett a fogyasztott termékeket is összeírják.

2. Háztartáspanel felvétel: lényege, hogy ugyanazokat a háztartásokat és személyeket évről évre felkeresik és kérdőíveket töltetnek ki velük. Kisebb a minta, ezért óvatosan kell a következtetéseket levonni, de így lehet vizsgálni a szegénységbe süllyedést, illetve kiemelkedést okozó eseményeket is.

3. Létminimum megállapítás: amikor a szegények kiszűréséhez megállapítanak egy létminimumot.

Létminimum: egy főre jutó minimális háztartási jövedelem.

Szegénységi küszöb: az a jövedelemhatár, amely alatt szegénynek tekintjük a háztartásokat és személyeket.

Ekvivalencia-skála: a háztartásban élők különböző súlyozása a jövedelem tekintetében, az életkor, illetve számtól függően.

4. jövedelmi decilisek: százalékos részesedés az összes jövedelemből, mely alapján szegénynek tekintenek valakit.

Elméletek:

1. Elfogadható egyenlőtlenségek mértéke:

a) Az egyenlőtlenségek szükségszerűek, sőt kívánatosak, okai:

- Elitista álláspont: a vezető elit tehetségesebb, ők viszik előre a gazdaságot, megérdemlik a magasabb jövedelmet.

- Libertariánus álláspont: minden társadalmi beavatkozás a szegények érdekében, sérti a gazdagok szabadságjogait.

- Szociológiai iskola álláspontja: a fennálló jövedelemelosztás pontosan azt tükrözi, hogy a társadalom tagjai mennyire hasznos funkciót töltenek be a társadalom számára.

b) A mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható, amennyiben a gazdasági fejlődést szolgálja, de az esélyek legyenek egyenlők, az egyenlőtlenség feltételei:

- A társadalom minden tagjának egyenlők a szabadságjogai, mindenkinek joga van a teljes szabadsághoz, de csak addig, amíg valaki mást nem korlátoz ugyanilyen jogában.

- A társadalmi egyenlőtlenségeknek a legszegényebbek helyzetét is javítania kell, és mindenkinek egyenlő esélye kell hogy legyen a kedvező pozíciókba való bejutásra.

c) Teljes egyenlősség kell, egalitárius álláspont.

2. Egyenlőtlenség és szegénység okai:

a) az emberek alapvető biológiai adottságai közötti különbségek

b) gazdasági, társadalmi rendszer jellege

c) az emberek műveltsége, iskolai végzettsége között fennálló különbségek

d) szegények rossz testi és lelki egészségi állapota

e) csonka vagy egyszülős családok elterjedése

f) szegénység kultúrája elmélet (c, d, e, együtt): amely szerint a szegényeknek sajátos kultúrájuk van, ami megakadályozza a kiemelkedést, de segít elviselni a szegénységgel járó terheket.

g) különböző életciklusok: házasságkötés után, illetve öregség

h) demográfiai események: özvegység

Nemzetközi tendenciák:

1. Szegénység a fejlődő országokban:

- az általános életszínvonal és a GDP/fő alig emelkedik

- népesség gyorsan nő

- keveset költenek beruházásra, fejlesztésre

2. Szegénység a fejlett országokban:

- relatív szegénységi küszöböt használnak

- 5-20% között van a szegények aránya

- társadalom 3/4-e, 2/3-a jómódú, a többi szegény

- szegények: munkanélküliek, gyerekek, egyszülős családok, egyedülálló idős nők, etnikai kisebbség tagjai, bevándorlók, vendégmunkások

- idősek között csökken a szegénység

Magyarországi helyzet:

1. 1945 előtt: nincs pontos adat, 1911-ben az összeíráskor a becslések szerint Mo. 3/4-e szegény.

2. Szocialista korszakban: hiába tagadták le, hiába volt tabu téma, igen jelentős volt.

a) a szegénység alakulása 1962-1987 között:

- 1978-ig nőtt a reálbér, ez kedvező körülményeket teremtett a fizetésből élőknek

- 1978-tól lelassul a reáljövedelmek növekedése, 1982-ben stagnál, majd 1990-től csökken

- 1980-as gazdasági reform miatt a kiegészítő jövedelem csökkenti a reálbércsökkenések hátrányait

- a kettős gazdaság széthúzza a jövedelemkülönbségeket

- 1978 óta nagyon felgyorsult a fogyasztói árindex emelkedése, ami miatt csökken a háztartások jövedelme

- 1982-ig csökken a jövedelem egyenlőtlenségek aránya, ami csökkenti a szegénységet

- 1982-től nő a létminimum alatt élők aránya

b) A szegénység összetételének változása:

- 1960-ban a falvakba koncentrálódik a szegénység, 1987-től csökken a falvakban, de nő városokban

- 1960-ban a mezőgazdaságban dolgozó szegények aránya a nagyobb, míg 1987-ben a szakképzetlen munkások között

- 1960-ban a nyugdíjasok között jóval magasabb az arány, míg 1987-ben nincs igazán eltérés az aktív keresőkhöz képest

- áttevődött az idősökről a gyerekekre

3. Rendszerváltás óta: megnőtt a szegénység, a jövedelem egyenlőtlenségek is emelkedtek, a szegények még szegényebbek lettek, a gazdagok növelték jövedelmüket, ennek okai:

- infláció

- munkanélküliség

Kik a szegények?

1. Hagyományos szegénység: már a szocializmusban is megvolt, a szakképzetlen és a mezőgazdaságban dolgozók illetve a községi lakóhelyen élők között

2. Új szegénység: a rendszerváltás óta van, főleg a munkanélküliek

3. Demográfiai szegénység: egyre inkább a gyerekek felé tolódik el a szegénység az idősebbek felől

4. Etnikai szegénység:

Szegénység nagy része átmeneti jellegű, de tartós lehet ott ahol a családfő tartósan munkanélküli, illetve a roma etnikumnál.

Társadalompolitika:

Jóléti állam: azt jelenti, hogy az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétének biztosításában.

1. Jóléti állam kiépülésének fokozatai (T. H. Marshall):

- magánpolgári szabadságjogok

- politikai jogok

- gazdasági, szociális jogok

2. Jóléti állam típusai (Titmuss)

a) reziduális modell: csak azoknak nyújtanak támogatást, akik képtelenek a piacon jövedelemhez jutni.

b) teljesítménymodell: a támogatásokat a korábbi járulékbefizetésekhez kötik és azok arányában adják

c) intézményes modell: mindenkinek alanyi jogon járó támogatások, melyek az egyenlősség felé akarják közelíteni a társadalmat

3. Jóléti állam típusai (Esping – Andersen)

a) liberális modell: rászorultsági elven, segélyekre támaszkodva adja a támogatást

b) konzervatív modell: foglalkoztatottak jövedelmi helyzetét védi a különböző veszélyeztető körülmények ellen

c) szociáldemokrata modell: célja, hogy az életkörülményeket az egyenlősség felé közelítse

4. Viták a jóléti államról

a) ellenzői szerint:

- nagy megterhelést jelent az államnak

- fejlesztésre, beruházásra szánt összegeket köt le

- gyengíti az egyének munkateljesítményének motivációit

b) hívei szerint:

- nagyfokú szegénység sok közvetett költséggel jár, ezért csökkenteni kell

- szegénység mérséklése csökkenti a társadalmi konfliktusokat, elősegíti a gazdasági fejlődéshez szükséges társadalmi együttműködést

5. jóléti szolgáltatások felső határának elérésének okai:

a) a II. világháborút követő fellendülési korszak véget ért, a gazdasági növekedési ütem lelassult, így nehezebb a jóléti szolgáltatások finanszírozása

b) megnőtt a munkanélküliség, ez megnövelte a támogatásuk költségeit

c) fejlett országok népessége megnőtt, ezért kevesebb állampolgár járulékából kell növekvő számú állampolgár juttatásait kifizetni

6. a magyar jóléti rendszer:

a) szocializmusban: kiterjedt jóléti rendszer, de nem működött jól, mert sokan kiestek a védőhálóból, és a támogatások jelentős részét a jómódúak kapták. Jóléti programok:

- nyugdíj

- családi támogatások

- táppénz

- munkanélküli segély

- szociális segély

- egészségügyi ellátás

- oktatás

- lakástámogatás

- fogyasztói ártámogatás