Szociálpszichológia tárgya, története

egyéni cselekedetek társadalmi jelenségekké kapcsolódása

pszichológia: már a görög korban kérdés, milyen az emberi természet

Hippokratész 4 személyiségtípusa:

kolerikus (kole=sárga epe): lobbanékony, de kitartó

szangvinikus (szangve=vér): lobbanékony, de nem kitartó

melankolikus (mela=fekete epe): tompított kedélyű, szomorúságra hajlamos

flegmatikus (flegma=nyirok): nem törődik semmivel

Gyerekek fejlődési fázisai (Platón, Arisztotelész)

a 19. szd. előtt mégsem pszichológia – tényszerű alapismeretek szükségesek, enélkül inkább filozófia

megfigyelés, viselkedés vizsgálatán alapul

filozófia: milyennek kellene lenni – normák

pszichológia: megfigyelés – tudománnyá foglalja össze

19. szd. 60-as éveiben kísérleti pszichológia

német kutatók – nem úgy érzékeljük a tárgyakat, ahogyan a valóságban vannak

érzékelés küszöbei – különbségi küszöbök (exponenciálisan kell növelni a különbséget, hogy érzékelhető legyen) (Fechner megrendült felfedezésétől)

a saját érzékelőrendszeren átszűrjük a valóságot – előfeldolgozás – ingerek szelekciója, stb.

fontos a tálalás, de kritikai szűrő is van

Lipcse 19. szd. vége – pszichológiai laboratórium – Wundt – introspektív – magukat vizsgálták /nem tárgyilagos/ emlékezetvizsgálat

Pszichológia felosztása: kísérleti pszichológia és néplélektan (szociálpszichológia őse)

egyéni és csoportos viselkedés vizsgálata két külön tudomány tárgya, más törvényszerűségek vonatkoznak rá

Társas viselkedés nem ismerhető meg természettudományos módszerekkel, érvényes jóslatokat nem lehet tenni. Van-e ilyen okság az emberi viselkedés elemei között?

Biológia sem törvényszerű mindig (down kór kiváltója u.az a három gén, mégsem u.azok a tul.-k)

emberi viselkedésben az okok az ember akaratával függnek össze, ez mintegy közbeékelődik, nem engedelmeskedik a biológiai parancsnak

az egyének a saját viszonyukat, tapasztalatukat is beleviszik a döntésbe.

Szabad akarat – milyen mértékű

deterministák: nincs jelentősége – oksági rendszerbe illeszkedik

Eleinte (első 50 év) az egyén megfigyelése

II. VH tapasztalatai után (átrendeződés) miért engedelmeskedik az ember a másiknak, tömeghatás követése, csoportok, szerepek

helyzetdefiníció függvénye a viselkedés

alapkutatás megszűnt (etika)

alkalmazott pszichológiai ágak létrejötte

Kognitív szociálpszichológia (megismerő): személyi percepció – mások megítélése

meggyőzés módja, szociális konstrukciók (pl. hogyan kell viselkedni egy öregasszonynak) kultúrafüggők

laikus nézetek/hiedelmek – nem tudományos, közvélekedés

Szociálpszichológia tématerületei:

-         társadalmi megismerés és értékelés

-         társas szükségletek (a társas lét fontos motiváló erő, közösségből való kirekesztés súlyos büntetés)

-         társas kölcsönhatás (gátolhat v. ösztönözhet)

-         csoport létrejötte, szervezeti keretek

-         nagy csoportok, tömegek vizsgálata

Módszerek:

1. megfigyelés – spontán v. szervezett (cselekvés főbb kereteit előre megadjuk) – előzetes kérdés, tudományos szempont alapján, ált. több pártatlan megfigyelő vizsgálja u.azt
2. kísérlet – minden összetevőt a kísérletvezető jelöl ki – függő változó (változik a kísérlet során – az egy variáns következményei), független változó (a kísérlet tartós eleme)
3. felmérés – nyílt és zártkérdéses vizsgálatok

Szocializáció = felnevelkedés, szociális tanulás

gyerek természetes környezete az emberi környezet, viselkedés együttest alakít ki

1. mikro szint (család, lakás, tárgyi, emberi környezet) – az a mód, ahogyan szervezik körülötte az életet. Interperszonális környezet, nagyon fontos, meghatározó, hogy milyen mezők veszik körül, erre érzékenyebb a gyerek.
2. mezo szint (orvos, iskola, tömegközlekedés, szomszédok) – ahol még személyesen jelen vannak
3. makro szint (társadalmi viszonyok összessége, kultúra összessége) – média szerepe/csatorna mikro és makro szint között
4. exorendszer – szerveződés struktúra meghatározói, intézményrendszer, hierarchiai viszonyok

ezek egymásba ágyazódott rendszerek, kölcsönösen hatnak egymásra

Érték, attitűd, szerep

Érték: az ember minősítő lény, társadalmi megítélés, egyéni elvárás viszonya nem állandó, elvont értékek (életcélok, -felfogás tükrében)

társadalmi értékrend, egyénileg különböző értékelések

Rokeach empirikus megfigyelése: instrumentális (közvetlenül befolyásolják a viselkedést) és célértékek (élet értelmével, emberek világnézetével összefüggésben, nagyobb cselekvésegyütteseket meghatározó értékek)

Az értékek inkább hierarchikus elrendezésűek, vannak alapvetők, amelyek a többit meghatározzák

Attitűd: értékelő viszonyulás, magában foglalja a konkrét cselekvést (érték+viselkedés) – beállítódás – ezt vizsgálja pl. a közvélemény-kutatás

Társadalmi szerepek: többféle szerep hordozói vagyunk, önmagunkra nézve értelmezett szociális konstrukció, elvárásrendszer értelmezése az egyénre, szerepkonfliktus alakulhat ki (szülő-manager), ez sem állandó tartozéka az egyénnek

újkor előtt egyedüllét nem jellemző (remeték), nem természetes állapot (társimitálók: telefon, média, stb.)

szociális tanulás: nincs külső motivációja, utánzás (veleszületett alapja van – újszülött is) alapú, önkéntelen késztetés

korábban azt gondolták, az utánzás reprezentáció (1,5 éves kor körül ez lesz) – reflexes alap (4 hónapos kor után a nagy mozgatóidegek működése kezdődik, a reflex megszűnik)

empátiás képesség (ez késztet utánzásra)

a szociális tanulás utánzásos folyamata egy életen át megmarad (a reflexes nem)

kit utánzunk? óvodás korban a felnőtteket, később a hozzánk képest vmilyen előnyös szociális pozícióban lévő embereket

(Bandura – agresszív médiaműsorok hatása a gyermekekre – utánzásra késztet)

identifikáció=azonosulás

nemcsak külső jegy utánzása, viselkedés mély megértése, komplex viselkedés-együttesek motivációjukkal együtt való átvétele – közösség erősebb pozíciójú tagjával azonosul – negatív lehetőség: azonosulás az agresszorral (félelem leküzdése) – média veszélye: mindenkihez eljut

Társas hatások spontán alakulása – maga a társas lét hat, gátló (pl. tudományos teljesítmény, precíz munkák) v. serkentő (pl. egyszerű, mechanikus feladatok) hatás

érték, attitűd, vélemények, nézetek a társas lét szellemi termékei, egyének produkálják – társas eredet+egyéni oldala, kultúra (szocializáció szintjén szűrődik) befolyásolja

Vélemény: tárgyilagosságra törekvő álláspontunk, relatív – hétköznapi, józan racionalitás egyik terméke, nem értékhordozó

Nézet: vmivel határozottabb, az értékeinket belekalkuláljuk – értéktartalmú, saját érzelmeinket is kifejezi

Érték: az ember minősítő lény, társadalmi megítélés, egyéni elvárás viszonya nem állandó, elvont értékek (életcélok, -felfogás tükrében)

társadalmi értékrend, egyénileg különböző értékelések

Mások megismerése – rokonszenv-ellenszenv

mások érzelmeit, gondolatait már kiskorban olvassuk

Darwin 6 alapérzelem (harag, öröm, félelem, stb.) felismerjük már nagyon kicsi korban, de a reakció nem mindig kiszámítható

személyiségészlelés gyors folyamat, könnyítés – illemszabályok, sztereotípiák

az ítélet keletkezése                  személyi percepció=személyi észlelés

a személyiség rejtett tulajdonságait igyekszünk feltérképezni, kialakítunk sémákat – ebbe az újonnan megismert embereket

őse a szülők megismerése (minden fontos felnőtt)

indulatáttétel (érzelmek átvitele, pl. ha olyan, mint az apám, úgy viselkedem vele) az alap, de nem dönt végérvényesen, személyes élettapasztalat, társadalmi sztereotípiák alakítják

laikus elmélet is kialakul (saját pszichológia) – dobozolás – hátrányos is lehet

Emberismeret javítása: rugalmasság, nyitottság, saját viselkedésem hatása, többféle helyzetben érintkezni, személyesség síkja növelésével (régen ismerem, sokféle helyzetben láttam)

kommunikáció módja pl. Internet- mentes a metakommunikációs eszközöktől, nincsenek fékek, elszemélytelenedés

Rokonszenv-ellenszenv oka

akit vonzónak látunk, jó tulajdonságokkal ruházzuk fel (magabiztosabbak is), ha rokonszenves, egyre szebbnek látjuk, ha a másik megérzi, h. ő rokonszenves nekünk, akkor ez fordítva is így lesz, hasonló helyzetben van, mint mi (együttérzés), akik szakértelmet tanúsító emberek, akik jól feltalálják magukat különböző helyzetekben,

akit rokonszenv övez, ha kis hibát vét, rokonszenvesebb lesz

Egyensúly v. csere elmélete: a partnerek költségei ki kell egyenlítsék egymást (kultúrafüggő)

rokonszenvesebbé tesz a rendszeres érintkezés, a rokon- és ellenszenv szituatív is lehet

ellenszenv – fókuszál a másik emberre – jobban megismeri – rokonszenvessé válhat

Attribúció: oktulajdonítás – racionalitásba vetett hit miatt

kognitív disszonancia

külső v. belső okot tulajdonítunk – kudarcoknál inkább külső, sikereknél inkább belső

vannak külső kontroll személyek (mindig a külső a hibás) és belső kontroll személyek (minden rajta múlik)

Meggyőzés, befolyásolás: szituációtól függ (1-1, 1-            több, több-1)

mitől válik meggyőzővé egy közlés: viszony a meggyőzni kívánó személlyel (racionális belátás is, de kevésbé), ha a többség állít vmit, nehéz szembefordulni, ha nincs érdekeltsége a dologban, jobban hiszünk neki, szakértelem – bizonyos mértékig lehet csak megváltoztani más véleményét, nagy szakadékot átugrani nem lehet

jó-e, ha vitában győzzük meg? – jobb, ha az ellenoldal érveit is hallhatja, kétségekre választ kaphat – időzítés, sorrend, önigazolás (kognitív disszonancia)

Társas alakzatok – tömeg, csoport

egyének kapcsolatából minőségi többlet – Kurt Lewin: szociális mező v. erőtér

tömeg szerepe régen kisebb /kommunikáció szerepe/, 20. szd. továbbfejlődött, visszájára fordult

tömeg közösen lép fel, egyéni viselkedés változik (Freud: felettes én elvész) – másik ember folyamatos jelenléte (apa) tömegben a vezér

a dinamikája egyforma – tömeghatások – kontroll csökken, érzelmek átélése intenzívebb, leegyszerűsített dolgokra lehet rávenni, a közös pont köré szerveződik

Csoport: személyes érintkezési lehetőség van (tömegnél nincs)

kiscsoport (primer csoport) max 10-15 fős, intenzív érintkezés egymással, szerkezet, struktúra van (tömegben nincs), szereposztás – belső késztetés van a csoportba tartozásra, ezen belül fontos a pozíció, középréteg és marginális tagok, belső szerkezet, kommunikáció szociometriával vizsgálható