Sajt�m�fajok elm�lete

Bevezet�s

w        �js�g�r�s – korszer� m�dia

w        �js�g�r�k – a m�dia ter�let�n dolgoz� szakemberek

Klasszikus �rtelemben vett �js�g�r� r�gen az volt, aki pap�rt, tollat – �s k�s�bb �r�g�pet haszn�lt a munk�j�hoz. Ma eg�sz m�s. Ma �n�ll� szakm�t m�vel� �js�g�r�nak sz�m�tanak a h�rszerkeszt�k, tud�s�t�k, olvas�szerkeszt�k, m�sorvezet�k, publicist�k stb. Megjelentek a szak�js�g�r�k – pl. gazdas�gi, kultur�lis, sport, k�lpolitika stb.

Paradoxon: mik�zben fel�rt�kel�dik a klasszikus �js�g�r�k szerepe, egyre t�bb ig�ny van szak�js�g�r�kra (a legt�bb p�nzt �k keresik). Ennek oka, hogy mik�zben az iparszer� h�rtermel�s t�megesen ig�nyli a fut�szalagon k�pzett, egy-egy r�szter�letre felk�sz�tett szakembert, rohamosan fel�rt�kel�dik a tehets�g, az �r�kl�tt k�pess�g, az a titokzatos „valami”, ami csak a kiv�telezettek – Oriana Fallacci (olasz), G�nther Wallraf (n�met), Truman Capote (amerikai), Normal Mailer (amerikai), Richard Capuscinski (lengyel) – kaptak Istent�l.

Napjaink szt�rjai a t�nyfelt�r� �js�g�r�k. Pl. Bernstein �s Woodward, akik nem �r�sm�v�szet�kkel, szem�lyis�g�k var�zs�val lettek h�resek, hanem azzal, hogy a Watergate �gy kapcs�n t�voz�sra k�sztett�k Richard Nixont.

Napjaink �js�g�r�sa t�ll�pett a sz�ken vett t�j�koztat�son �s sz�rakoztat�son. A Watergate �gy �ta a 3. Funkci�: a szolg�lat. A f� k�rd�s: A hatalom kinek a szolg�lat�ban tev�kenykedik?

Richard Nixonnak nem az�rt kellett t�voznia, mert tudt�val bet�rtek a sajt�oszt�lyra �s b�ncselekm�nyt k�vetett el, hanem mert be tudt�k bizony�tani, hogy hazudott. – Ez az amerikai �ratlan szab�lyok szerint hiba.

A m�dia ma m�r rendelkezik azzal a hatalommal, hogy politikusokat buktasson meg.

A modern m�dia alapk�rd�sei: Miben �ll a m�dia hatalma, 4. hatalmi �g-e a m�dia?

4. hatalmi �g-e a m�dia?

A francia felvil�gosod�s �ta a demokr�cia alapk�rd�se az, hogy ki vagy mi k�pes megakad�lyozni a korl�tlan hatalom kiteljesed�s�t, l�tezik-e garancia az �nk�nyuralom kiz�r�s�ra.

Montesquieu – kidolgozta a hatalom megoszt�s�nak elm�let�t. Szerinte alapvet� a hatalmi �gak sz�tv�laszt�sa, a k�lcs�n�s f�gg�s�g, ellen�rz�s, valamint az ellens�ly �s a f�k be�p�t�se a korm�nyzati mechanizmusba.

Korunkban a legfontosabb ellens�ly �s f�k a m�dia, amely k�pes elj�tszani a modern t�rsadalomban az ellen�r szerep�t is.

A m�dia napjainkban nem csak feln�tt a klasszikus hatalmi �gak mell�k, de �t is v�llalt azok feladataib�l.

A m�dia saj�toss�gai a klasszikus hatalmakkal szemben:

1.    hatalmi �g: T�rv�nyhoz� hatalom / Parlament

A t�rv�nyhoz�i hatalom jogszab�lyokat alkot. Ezek magatart�si szab�lyok. Pl. piros l�mp�n�l meg kell �llni, k�b�t�szert venni tilos. A magatart�si szab�lyok a mindennapi t�rsadalmi egy�ttm�k�d�s alapjai. A t�rv�nyhoz�i hatalom a magatart�si szab�lyokon kereszt�l befoly�solja az �let minden ter�let�t.

Van-e ilyen hatalma a m�di�nak? Igen. A korszer� m�dia a legterm�szetesebb m�don befoly�solja magatart�si szok�sainkat.

2.      Hatalmi �g: b�r�i hatalom

A b�r�i hatalom egy ellen�ri feladatot l�t el. A t�rv�nyhoz� hatalom megalkotta a szab�lyokat ® ezeket elvont defin�ci�kban megtal�lhatjuk a polg�ri t�rv�nyk�nyvekben. Ha nem tartottad be a jogszab�lyt, akkor b�ntet�s k�vetkezik. Le�rja, milyen a jogszab�ly. Rendelkez� �s szankcion�l� r�sze is van. Pl. lop�s �s rabl�s k�z�tt az a k�l�nbs�g, hogy a rabl�s er�szakos eltulajdon�t�s. A jogszab�lyban le�rt elvont magatart�si form�t �sszehasonl�tja a b�r�i hatalom a h�tk�znapi, norm�lis magatart�si form�kkal. Ha nem egyezik ® szankcion�l.

Pl. Czeizel-�gy (gyerekeket p�nz�rt Amerik�ba) eset�n az �js�g�r�k megvizsg�lt�k az �gyet.

Az �js�g�r�k nyomoznak (mint a rend�r�k), elvont magatart�si form�kat vizsg�lnak, �sszehasonl�tj�k a norm�l magatart�si form�val (b�r�i hatalom) �s �t�letet is hoznak!

Amikor a m�dia elj�tsza a b�r�i hatalmat, t�lterjeszkedik a b�r�i hatalom hat�rain, �s olyan mor�lis-etikai elv�r�sokat t�maszt a term�szetes a jogi szem�lyekkel szemben, amit a b�r�i hatalom sosem tenne. �gy a m�di�nak nagyobb a hatalma, mint a b�r�i hatalomnak. Jogon t�li eszk�z�ket haszn�l.

3.      Hatalmi �g: V�grehajt�i hatalom (Korm�ny, �nkorm�nyzatok)

A v�grehajt�i hatalom feladata, hogy v�grehajtsa �s kik�nyszer�tse a jogszab�lyban le�rtakat, m�k�dtesse az int�zm�nyrendszereket.

Pl. Taxisblok�d: Az Antall-korm�ny idej�n a benzin�remel�s sztr�jkot id�zett el�. Polg�ri engedetlens�gi mozgalom volt, tudatos. A t�rsadalom szemben �llt a jogszab�lyokkal. Patthelyzet volt, egyik f�l sem engedett. A TV el�tt megjelentek a k�t f�l k�pvisel�i �s az �sszek�t�k. A kamer�k el�tt, �rezve a t�rsadalom s�rget�s�t, k�nytelenek voltak kiegyezni. A taxisblok�d idej�n a v�grehajt� hatalom �s a lakoss�g k�zti k�zvet�t� a m�dia volt.

A m�dia a nyilv�noss�g erej�vel k�pes komoly t�rsadalmi konfliktusokat kezelni.

Pl.: 1998-ban a 13 �ves kisl�ny abortusz-�gye is ilyen volt. Ha nincs m�dia, nem tudt�k volna az abortuszt v�grehajtani.

A m�di�nak form�lis �rtelemben nincs szankcion�l� �s k�nyszer�t� ereje. Valami m�ssal rendelkezik. K�zjogi �rtelemben semmik�ppen sem �n�ll� hatalmi �g, hisz nem rendelkezik jogi felhatalmaz�ssal, sem k�nyszer�t� appar�tussal, sem szankci�s lehet�s�ggel. Hatalmi jellege abban �ll, hogy befoly�solni k�pes magatart�sunkat �s rendelkezik azzal a k�pess�ggel, hogy mor�lis �s etikai nyom�st gyakorolva k�pes felemelni vagy s�rba taposni egyes szem�lyeket vagy int�zm�nyeket, s�t eszmerendszereket is.

Ezen t�lmen�en fontos feladata, hogy ellen�rzi a h�rom klasszikus hatalmi �gat.

A modern m�dia a Montesquieu-i elvek alapj�n l�pett fel 4. hatalmi �gk�nt.

A m�dia szerepe �s funkci�ja

A m�dia k�pes vissza�lni a hatalm�val. A m�di�n rengeteg m�lik: p�nz, hatalom, v�laszt�si siker, stb.

Milan Kundera (P�rizsban �l� cseh sz�rmaz�s� �r�, ma m�r franci�ul �rja essz�reg�nyeit) szerint a m�dia hatalma abban �ll, hogy az �js�g�r�nak jog�ban �ll megk�rdezni: „Feleljen egy�rtelm�en: Igen vagy nem?” Az igen �s nem k�z�tt �ri�si a mezsgye.

Kundera szerint M�zes nem v�letlen�l hagyta ki a 10 parancsolatb�l a „Ne hazudj” pontot: „Aki azt mondja, hogy „Ne hazudj”, annak el�tte azt kellene mondania, hogy „V�laszolj”, pedig Isten senkit nem jogos�tott fel a v�laszad�sra.”

Pl. Clinton-Lewinsky botr�ny – Kinek van joga sz�mon k�rni valakinek a mag�n�gyeit (mert a szexu�lis �let mag�n�gy)? Senkinek! A m�dia m�gis el�rte, hogy Clinton a nyilv�noss�g el�tt nyilatkozzon szexu�lis szok�sair�l.

Egy b�r� nem tehette volna fel ezt a k�rd�st.

K�t olyan foglalkoz�s van, amelynek m�vel�i k�zmegegyez�s szerint „mindennel jogosan foglalkoznak, a vil�g �sszes jelens�g�t joguk van meg�t�lni”: ez az �js�g�r� �s a politikus.

A m�dia / �js�g�r�s ma m�r nem el�gszik meg a puszta t�j�koztat�ssal, de hozz� akar j�rulni az eredm�nyekhez, r�szt akar venni a folyamatokban, rendelkezik az akt�v k�zrem�k�d�shez sz�ks�ges eszk�z�kkel.

Konr�d Gy�rgy: A modern m�dia funkci�j�r�l

Korunk embere �h�tozik olyan tekint�lyekre, akik – mik�zben hasonl�tanak r�nk, k�pesek a vil�got megmagyar�zni, tan�csot adni. Pl. ilyen k�pess�gekkel meg�ldott emberek voltak a nagy tan�t�k: Buddha, Konfucius, Krisztus, Marx, Mohamed.

Sz�ks�g�nk van tekint�lyekre, mert ha �k nincsenek, k�rtyaolvas�kb�l �s horoszk�p-automat�kb�l tudn�nk meg, hogy mi v�r r�nk.

Korunk tekint�lye a m�dia. Az ezredv�g bonyolult vil�g�ban az �tlagembernek az eligazod�shoz seg�ts�gre van sz�ks�ge. Kult�r�nk�nt v�ltozott, hogy kinek a seg�ts�g�re sz�m�tott. Az Antikvit�st�l a Renesz�nszig a tud�st�l v�rt�k a vil�g magyar�zat�t. A modern kor a tudom�ny helyett a m�di�ra test�lja ezt a feladatot.

Max Weber: A tudom�ny m�r k�ptelen a mesters�ges absztrakci�k vil�g�n t�l terjeszkedni.

Walther Lippmann modellje

A XX. sz�zad n�lk�l�zi a modern kor polihisztorait. Lippmann a sz�zad utols� polihisztora. Politol�gus, publicista, �js�g�r�.

Modern korunk el�rhetetlen, �tl�thatatlan �s elgondolhatatlan – mondta Lippmann.

w        A t�megkommunik�ci�, globaliz�ci� annyi probl�m�t vet fel, hogy nincs m�d empirikusan szeml�l�dni ® el�rhetetlen.

w        Az �js�g�r� ezt a fontos hi�nyt pr�b�lja meg p�tolni. Nem l�thatunk a dolgok m�ly�re. ® l�thatatlan.

w        Az elgondolhatatlan a szint�zisre vonatkozik. Nem lehet egys�ges vil�gk�pet alkotni, mert nagyon neh�z.

Lippmann modellj�ben korunk embere nem a val� vil�g k�zvetlen �s biztos ismerete, hanem a maga alkotta, vagy m�sokt�l �tvett k�pek alapj�n viselkedik (hamis k�p, amit l�trehozunk).

Sok olyan t�rsadalmi probl�m�r�l van fogalmunk, amit a m�di�b�l ismer�nk, de nem k�zvetlen�l tapasztaljuk. Kit�gult a vil�g, k�zel ker�lt hozz�nk �s ett�l borzaszt�an bonyolultt� v�lik.

Fej�nkben egy t�bb�-kev�sb� val�s�gos k�p �ll �ssze a vil�gr�l �s cselekedeteinket ezek a k�pek hat�rozz�k meg.

D�nt� k�rd�s: Milyen m�don, mely csatorn�kon jutnak el a k�lvil�g inform�ci�i az emberhez. Mindig van k�zvet�t� k�zeg. Ez kort�l f�ggetlen�l a m�v�szet, a mai korban a m�dia.

Goethe: „Minden irodalmi tev�kenys�g kezdete �s v�ge az engem k�r�lvev� vil�g visszaad�sa a bels� vil�gomon kereszt�l.”

A mai �js�g�r�k juttatj�k �lm�nyhez a n�pet. T�megess�g v�lt az �lm�nygy�rt�s, ami rengeteg vesz�lyt hordoz mag�ban!

Lippmann szerint t�rolt k�pekkel, prekoncepci�kkal, el��t�letekkel, ind�t�kokkal �s �rdekekkel oper�lunk, hogy megfejts�k a k�lvil�gb�l �rkez� �zeneteket. Ezek az interpret�ci�k (�rtelmez�s, magyar�zat) �s gondolati extrapol�ci�k (m�ltb�li adatok alapj�n egy j�v�beli id�ponthoz tartoz� val�sz�n�s�gi v�ltoz� �rt�k�nek becsl�se) mint�kk� vagy sztereot�pi�kk� �llnak �ssze. Ezek a sztereot�pi�k azok, amelyek meghat�rozz�k az emberi cselekv�st.

A sztereot�pia eredetileg nyomdai klis�t jelentett. Lippmann szerint az emberi gondolatokat szint�n �nt�mint�kba �ntik az emberek k�lvil�gr�l alkotott k�p�vel. Az emberi agy azut�n el�h�vja �s reproduk�lja az eszm�ket �s az �nt�mint�knak megfelel�en reag�l a k�lvil�g ingereire.

Public opinion (k�zv�lem�ny) c. munk�j�ban Lippmann le�r egy esetet:

1914. Egy csendes �ce�ni szigeten franci�k, angolok, n�metek b�k�sen �ltek egym�s mellett. Nem volt TV. Mindenki a postahaj�t v�rta egy �gy miatt: egy n� lel�tt egy f�szerkeszt�t, mert az r�la bizalmas inform�ci�kat k�z�lt. – Err�l v�rnak h�reket. Az �js�g c�mlapj�n azonban az �ll, hogy kit�rt a vil�gh�bor�, 3 hete. ® Elkezdenek viselkedni a szigetlak�k. A vil�gh�bor�ban egym�ssal szemben�ll� felek hozz�-tartoz�iban elkezdenek m�k�dni az el��t�letek. Az el��t�leteket az agyb�l el�h�vja az inform�ci�.

William Rivers & Clive Matthews m�diaszociol�gusok szerint Lippmann koncepci�ja kiterjeszthet� minden m�diumra, annak ellen�re, hogy csak a k�zv�lem�ny �s az �js�g kapcsolat�r�l �r. A m�dia ugyanis, mint az ismeretek legf�bb forr�sa, a k�lvil�gra vonatkoz� �zeneteket juttatja el az emberekhez, akik azut�n a k�z�leti �gyek gondolati k�peinek kialak�t�s�ban haszn�lj�k fel ezeket az �zeneteket.

A Lippmann-modell l�nyege: A t�megm�di�ra �gy tekinthet�nk, mint amely �lk�rnyezetet iktat az ember �s az igazi vil�g k�z�.

Ezt a fajta leegyszer�s�tett, vulg�ris, az �tlagember sz�m�ra m�g felfoghat� �s „haszn�lhat�” vil�got m�lt�n nevezhetj�k pszeudo-vil�gnak.

Rivers�k szerint ez a vil�g mintegy mesters�ges burokkal veszi k�r�l az embert �s bet�remkedik a k�z�ss�g kult�r�j�nak �rt�krendj�be, n�zeteibe.

A m�dia egy kapu ® Fontos az �tereszt�k�pess�ge. Az inform�ci�nak csak egy t�red�ke jut �t a m�di�hoz �s azon kereszt�l tov�bb. Pl. az id�j�r�s-jelent�s eljut a befogad�hoz �s befoly�solja �t abban, hogy mit vegyen fel.

Pl.: Az eszkim�knak megtiltott�k a f�kavad�szatot, �s Amerika p�nzzel seg�ti �ket ® A befogad� elgondolkozik a hallottakon. Felteszi a k�rd�st: „van-e nekem valami k�z�m ehhez?”

Az inform�ci�k �zenetek form�j�ban be�p�lnek a tudatunkba. A l�nyeg, hogy mindenr�l t�j�koztasson �s k�z�rthet� legyen az inform�ci�. A m�dia az �n ig�nyeim szerint hozza l�tre a h�reket.

John Maisbitt �s Patricia Aburdine – Megatrendek (Trend – fejl�d�si ir�ny, folyamat) c. munk�jukban az inform�ci�s t�rsadalomr�l gondolkodva meg�llap�tj�k: „Fuldoklunk az inform�ci�kban, ugyanakkor ki vagyunk �hezve az ismeretekre”. A m�di�b�l kapott inform�ci�k haszn�lhatatlanok.

Raymond Aron filoz�fus: „Az �llampolg�rok csup�n egy sz�k ter�leten �rzik magukat kompetensnek, teh�t hajlamosak arra, hogy m�sokra ruh�zz�k �t az �llam igazgat�sa �ltal megk�vetelt, bonyolult d�nt�sek meghozatal�nak felel�ss�g�t.” A lehet� legkevesebb dologban tudunk d�nteni, ismerj�k, saj�t d�nt�seinket is m�sra b�zn�nk. „Azok a polg�rok d�ntenek �gy, akik kiz�r�lag a p�nz hatalmasai �ltal manipul�lt sajt�b�l, r�di�b�l �s telev�zi�b�l inform�l�dnak.”

Az Amerikai �js�g�r�k T�rsas�g�nak alapelvei:

A m�dia els�dleges c�lja az �ltal�nos boldogul�s szolg�lata az�ltal, hogy inform�lja a n�pet �s k�pess�g tegye a napirenden l�v� t�m�k meg�t�l�s�re. ® Ki d�nti el, hogy mi ker�l napirendre? Ez a k�zbesz�d tematiz�l�sa.

Sajt�m�fajok – L�tezik-e m�diatudom�ny?

A m�diatudom�nnyal sz�mos tudom�ny�g foglalkozik: kommunik�ci�elm�let, politol�gia, szociol�gia.

Sajt�m�fajok – sz�zad elej�n kezdtek el foglalkozni. Magyarorsz�gon J�szi Oszk�r - XX. Sz�zad c�m� �js�g – � a publicisztik�val foglalkozik. Ismert politikus, politol�gus. � s�rgette, hogy a sajt�m�fajokkal tudom�nyosan foglalkozzanak.

Tudom�nyos foglalkoz�s: egyetemes okok keres�se, alapt�rv�ny kutat�sa

w        Dedukt�v �s

w        Indukt�v megk�zel�t�ssel

A sajt�tudom�nynak a term�szettudom�nyok m�dszertan�t kell �tvennie.

Minden olyan �r�s, amely foly�iratokban jelenik meg �s k�z�leti t�m�val foglalkozik, publicisztika.

Mi kell ahhoz, hogy egy tudom�ny�g �n�ll� �letet �ljen, szaktudom�nyk�nt legyen jelen?

1.       Oktat�-kutat� int�zm�nyrendszer: Az egyes tudom�ny�gak a l�tez� re�lis vil�g j�l elk�l�n�thet� jelens�gcsoportjait vizsg�lj�k. Magyarorsz�gon ez az int�zm�ny-rendszer 10 �ves m�ltra tekint vissza. Magyarorsz�gi tudom�nyegyetemeken j�ttek l�tre. ELTE, JPTE, JATE – itt folyik ilyen oktat�s.

2.       Kialakuljon az �n�ll� fogalmi appar�tusa a tudom�ny�gnak.

Az egyes m�fajok milyen t�rv�nyszer�s�gek alapj�n j�nnek l�tre.

A tudom�ny�g k�t m�dszert alkalmaz:

w        Az empirikusok a megfigyel�s h�vei ® indukt�v m�don j�rnak el: megvizsg�lj�k a jelens�geket �s t�rv�nyszer�s�geket keresnek, �ltal�nos�tanak.

w        A racionalist�k a dedukt�v m�dszert haszn�lj�k: hipot�zis rendszereket �ll�tanak fel: felt�teleztek valamit �s ut�na vizsg�lt�k a val�s�got. Vagy igazolnak, vagy c�folnak.

Pl. az ut�bbi 10 �vben cs�kkent az �ngyilkoss�gok sz�ma: el�tte vil�gels�k voltunk. Az empirikusok megvizsg�lnak 1000 �ngyilkoss�got �s meg�llap�tanak valamif�le �ltal�noss�got. Ez a nehezebb m�dszer, t�bb p�nzbe �s energi�ba ker�l. A racionalist�k szerint az abszol�t igazs�g keresend�, de nem �rhet� el.

A sajt�tudom�ny kutat�s�nak t�rgya a nyelv.

M�ig tart a vita, hogy az �js�g�r�s tan�that�-e. A sz�zadfordul� elej�n a franci�k javasolt�k az �js�g�r�k�pz�s bevezet�s�t. El�sz�r elvetett�k, a 10-es �vekben indult meg USA-ban, Nyugat-Eur�p�ban. A tehets�g a l�nyeg. A speci�lkoll�giumokra sok�ig v�rni kellett.

A politika a k�pz�sbe is belesz�lt. A Zsid�t�rv�ny �rintette az �js�g�r�st. Trianon m�ig hat. Az orsz�g elvesztette 2/3-�t. A megmaradt ter�letekre nagy sz�m� zsid� �rtelmis�g vonult be, ami itt koncentr�l�dott. �k v�llalt�k a magyars�gukat, nem fogadt�k el az idegen hatalmat. A zsid�k t�lreprezent�ltak az �rtelmis�gi szakm�kban �s az �js�g�r�sban is – m�ig probl�ma.

A zsid� �js�g�r�kat elt�vol�tottak a szakm�b�l. A nyilasok pr�b�lt�k a hi�nyt p�tolni. 1947 – Kommunista hatalom – minden nem baloldalit elt�vol�tottak. Revansot akartak venni a zsid� kommunista �js�g�r�k (Bib�, M�trai �rt err�l).

Adminisztrat�v m�dszerekkel t�rsadalmi probl�m�kat megoldani nem lehet. New York Times – a pozit�v diszkrimin�ci� legjobb p�ld�ja.

Solt Andor – sajt�m�fajjal foglalkozott. 1956-ban jelent meg M�faj �s m�fajelm�let c. munk�ja.

M�fajelm�let – tudom�nyos ig�nnyel megfogalmazott �s �ltal�nosan elfogadott fogalmakr�l nem besz�lhet�nk, de l�tezik olyan szakmai k�zmegegyez�s, mely p�tolni l�tszik az elm�lt �vtizedben elmaradt tudom�nyos munk�t.

Magyarorsz�gon a fels�fok� �js�g�r�k�pz�s 1953-ban az ELTE BTK-n indult el szovjet mint�ra. Az ’56 ut�ni forradalomnak �ldozat�ul esett az �js�g�r�s �s csak a 90-es �vekben indult �jra – kev�s id�.

A jog, mit tudom�ny t�bb ezer �vre tekint vissza. A birtok, tulajdon fogalma nem vitatott. Az AIDS fogalma is megvitatott t�ny. Tudj�k, milyen t�netegy�ttessel j�r. – Az orvostudom�nynak is van m�ltja. Az �js�g�r�sban nem alakult ki m�g fogalmi appar�tus. Tudom�nyosan nincs megvizsg�lva.

Az �js�g�r�s �s hat�rter�letei

Nagy a hasonl�s�g bizonyos m�fajok k�z�tt:

w        Sz�pirodalmi m�faj: novella

w        �js�g�r�si m�faj: riport                                             sok az �tfed�s, hasonl�s�g

w        T�rsadalomtudom�nyi m�faj: szociogr�fia

Andorka Rudolf szociol�gus szerint a helyzetet bonyol�tja, hogy sokszor a szerz� sem tesz k�l�nbs�get a m�fajok k�z�tt.

Csurka Istv�n nagyon j� dr�ma�r� �s t�rca�r�. Pr�z�ja szinte m�fajilag meghat�rozhatatlan.

Az alapvet� k�l�nbs�g a m�dszerben van az �js�g�r�s �s a tudom�nyos munka k�z�tt. Az �js�g�r�s indukt�v m�dszereket tartalmaz. A sz�pirodalom a fikci�ra t�maszkodik.

A szocializmusban az �js�g�r�k dedukt�v m�dszereket alkalmaztak.

Az irodalom �s az �js�g�r�s kapcsolata:

w        Az �r� �s �js�g�r� sokszor azonos m�dszerekkel dolgozik. C�l: �lm�nyekhez �s ismeretekhez juttatni a k�z�ns�get.

w        M�fajilag a sz�pirodalom nagyobb szabads�got ad. Az �js�g�r�s t�megig�nyeket el�g�t ki® kisebb a mozg�st�r. Az �js�g�r�s kev�sb� ig�nyli az egy�nis�get, szabv�nyos�tott. ® �pp emiatt fel�rt�kel�dik a kreativit�s, szem�lyis�g.

w        Alapvet� k�l�nbs�g: t�nyszer�s�g Û fikci� a legfontosabb elemek.

w        Az �js�g�r�nak �ri�si k�s�rt�s, hogy elszakadjon a val�s�gt�l – de ezt nem lehet.

w        Az irodalom m�v�szet. Az �js�g�r�s m�v�szi fokon �z�tt ipar.

w        Az �js�g�r�k lelk�k m�ly�n sz�p�r�k szeretn�nek lenni. Gazdag, ismert szt�rriporterek irigykednek a nyomorg�, de tehets�ges sz�p�r�kra, �s ford�tva.

w        Az �js�g�r�nak nagyobb k�ze van a val�s�ghoz, a kr�nik�s szerep�t j�tssza el, a sz�p�r� viszont fel�lemelkedik a r�szleteken.

w        A sz�p�r� cseppekben mutatja meg a vil�got, az �js�g�r� leragad egy cseppn�l.