tescos12ab
Men

kpek

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
zifal
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Mikor menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Hov menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Rescue links
 
BMI-s jegyzetek
 
I.ves anyagok
I.ves anyagok : Mdiaismeret

Mdiaismeret

bors  2005.10.18. 10:33

Zsolt Pter IV.

A mdia mkdse, szervezetei:

 

ORTT

     MTV                                              MAGYAR RDI                            DUNA TV

kuratrium                                             kuratrium                                          kuratrium

 

Az ORTT 5 tagbl ll. A kormny 2 tagot deleglhat, a msik 3-nak ellenzkinek kell lennie. A tagokat az orszggyls vlasztja 50%-os tbbsggel, megbzsukat 4 vre kapjk. A tagok nem visszahvhatk. Az ORTT feladata, hogy kiossza a mholdas csatornkat, melyeket plyzaton lehet elnyerni. Ellenriznie kell az egsz magyar mdiapiac mkdst. Ezrt egy msorfigyel s elemz szolglatot s egy panaszbizottsgot mkdtet. A msorfigyel s elemz szolglat szociolgusokbl ll, s azt figyelik, hogy a csatornk megfelelnek-e a mdiatrvnynek. A panaszbizottsghoz a civil emberek fordulhatnak. Panaszunkkal 48 rn bell a msorszolgltathoz kell fordulni. A mdium elnknek vlaszolnia kell a levlre. Ha nem vlaszol, vagy, ha a vlasz kedveztlen, akkor lehet a panaszbizottsghoz fordulni. Tbb panaszbizottsg mkdik ltalban 4-5 taggal, melyet az ORTT llt fel, s ves beszmolt ktelesek adni mkdskrl.

A kuratrium mkdse: az ln a 8 tag elnksg ll, melynek tagjait az orszggyls vlasztja 4 vre 50%-os tbbsggel. 4 tagnak kormnyprtinak, 4 tagnak pedig ellenzkinek. A kuratrium kb. 20 tagbl ll, ket sorsolssal vlasztjk egy vre. A kuratriumi tagok a civil szervezetek kpviselibl kerlnek ki.

Az ORTT-nek gy kne mkdnie, mint az Alkotmny Brsgnak, teht prtatlanul, de ehelyett prtcsatk folynak.    

 

9. A normatv mdiamodellek

 

1.       Liberlis mdiamodell: alapjt a liberlis filozfusok fektettk le a 17.-18. szzad forduljn. Szerintk, mindenki azt mondhat, amit akar. Hatalmas lps a feudalizmushoz kpest, ahol ersen korltozott volt a szlsszabadsg. A mai liberlis alaplls viszont mr azt is tartalmazza, hogy mindenki felelssggel tartozik azrt, amit mond. A modell problmja, hogy egyeduralmak a alakulnak ki a piac egy-egy terletn, s ez megakadlyozza a versenyt. Ez a mdiban is megjelenik, mgpedig olyan mdon, hogy a vlemnyek monopolizldhatnak.

2.       Autoriter mdiamodell: diktatrikus krnyezet mdiamodellje. Trtnelmileg elbb jelenik meg, mint a liberlis modell. A mdiumok al vannak rendelve az llamnak. Piaci vllalkozsra van lehetsg, de szlsszabadsgra nincs.

3.       Totalitrius mdiamodell: alapvet normja a hatalom kiszolglsa. A sajt nem mkdhet piaci vllalkozsknt. A hatalom kontrolllja a mdit.

4.       Trsadalmi felelssg modellje: a mdinak olyan ktelezettsgeket kell vllalnia, amelyek az ssztrsadalmi rdekeket szolgljk.

Ezek az elvrsok:

·         Informativits

·         Jog az igazsghoz

·         Pontossg

·         Trgyilagossg

·         Egyensly

·         Magas sznvonal

·         Etnikumokkal szembeni eltletek kerlse

·         Plurlis mdia

·         Monopolellenessg

·         Erszakra, bncselekmnyekre val bztats kerlse.

A mdinak a trsadalommal szemben vannak ktelezettsgei. Hangslyozza, hogy a mdinak nszablyoznak kell lennie.

5.       Demokratikus modell: a modell egy utpira pl. Eszmi: interaktivits, lokalits,

egyenlsg-elvsg, kis csoportok ignyeinek kielgtse. A modellnek van egyfajta

anarchikus sznezete.

 

10. A marxista eredet konfliktus-elmletek s a funkcionalista eredet elmletek mdiakpe

A konfliktus elmlet

 

Kpviselje Bourdeiau, marxista eredet. Szerinte a mdit a fels osztly, az elit uralja. A kznsg ki van szolgltatva a mdinak. A mdin belli munkt sztenderdizltnak, rutinizltnak nevezi. A mdiumok szma kevs, s z is kzpontostott. A mdia hatsa ers, a kznsg passzv, fgg, a verseng nzetek a mdiba nem jut el.

 

A funkcionalista felfogs

A mdit a vltoz politikai, trsadalmi, kulturlis, egymssal verseng csoportok uraljk. Az intzmnyek fggnek a kznsgtl. A mdin belli munka kreatv s eredeti. Sok a mdiumok szma, melyek plurlisak. A mdia hatsa gyenge, a kznsg szttagolt, a verseny a mdiban trtnik.

A tmegkommunikcit vizsglhatjuk mezknt s alrendszerknt. Ha mez, akkor legitimcis trekvsek lphetnek fel, ha alrendszer, akkor pedig linelis kdok szerint mkdik. Ha alrendszerknt mkdik, akkor mereven mkdik, s nem vonhat felelssgre. m nem j, ha merev, a mdinak felelssgre vonhatnak kell lennie, ezrt a tmegkommunikci a mez s az alrendszer kztt helyezkedik el.

 

11. A mikroelektronika felszabadt hatsa mellett s ellen szl rvek

 

Az Internet (a televzi s a rdi mellett) egy j mdia szerept tlti be. Az informcikhoz val hozzjuts gy egyre tbb ember szmra vlik korltlann. m az a veszlye az informcik egyre tbb csatornn val ramlsnak, hogy az elzetes cenzra elmarad, s a hrrtk, ami eldnti, hogy mi kerl nyilvnossgra. A szmtgp mellett szl jelents rv, az integrci. A kommunikci meggyorsul, gy egyes gondolatok s a rjuk vonatkoz reaglsok hetek alatt lezajlanak, mg egy knyv megjelenshez hnapok kellenek. A szmtstechnika lednti a szedterem s a szerkesztsg kzti falat, j technikai lehetsget biztost a kommunikci szmra. m az llamnak komoly lpseket kell tenni az adatvdelem tern.

 

 

INFORMCIS TRSADALOM

 

Ellene

 

Mellette

az egyn beszkl

kinylik a vilgra

a tkeignyes szolgltatst felvltja tkeignyes mechanikus szolgltats

 

a kzssgi let is gyarapszik

pszihs fggsg, lepl nyelv

 

autonmia, strukturltabb nyelv

akadoz parlamenti demokrcia

 

rszvteli demokrcia

elidegened gpi oktats

 

a tuds demokratikus elrhetsge

az lt. mveltsg cskkense

 

specifikus tudstermels

munkahiny

 

teljes foglalkoztatottsg

a technicizlds tovbb szennyezi a krnyezetet

 

tiszta mikroelektronika

a harmadik vilg leszakadsa n

 

kombinlt ipari-informatikai fejleszts a leszakad rgikban

automatizlt llam irnytott trsadalom ellenrztt alattvalk elbrokratizlds

 

szabad hatalom mentes nszablyoz kzssgek nkorltoz fogyaszts ember s termszet szimbizisa

 

12. A professzionlis mdiaetika rtkek s hrrtkek viszonya

 

Mivel a mdia kln szerepet kapott a trsadalomban ki kellett, hogy alakuljon egy etikai rendszer. Ezen szempontok egy rsze mr letisztzdott (pontossg, megbzhatsg, tmrsg, stb.), de a felelssgrzet mg nem. Ezen szempontok kialakulsval ltrejttek azok a lapok, amelyekbl a sajtlet kpviseli meghatroztk sajt identitsukat.

Ezekre a normkra azrt volt szksg, hogy a ms trsadalmi szfrktl megklnbztessk magukat, s mert gyakran tkztek ezekkel a normkkal ms professzik normi, s a kzlet civil elvrsai.

A mdinak a civil szfrban tmogatst kell tudni szerezni, klnben nem tudna mkdni.  A modern mdinak a prtatlansgra kell trekedni. Knnyebb megnyerni gy egy nzt, ha elhitetjk vele, hogy neknk semmi kznk nincs a dologhoz, semmilyen rdek nem fz minket hozz.

Kialakultak teht olyan morlis tartalm rtkek, amik az intzmny professzionlis elklnltsgt mutatja. A mdia hatrain bell normaknt fogalmazdnak meg.

1. Az informcihoz val hozzjuts: ez a jog kiterjesztette a nyomozs lehetsgt. Az jsgrnak is kell fogadtatnia, hogy is nyomoz. A jogi hatrokat azonban mg mindig hatrt szabnak az jsgrk mkdsnek. A hatrok a magnlet a kormny s llamrdek fel megmaradtak. Az informcihoz val hozzjutsban a kisebb zsarolsok, a hrek visszatartsa, vagy az informcicsere techniki nem ritkk, de nem etikus viselkedsmdok.

Az informcihoz val hozzjuts etikai trst az hatrozza meg, hogy egy trsadalom dntse el, milyen informcik kire tartoznak, hogy hol vannak a magnlet hatrai. A mdia bels logikjnl fogva mindig a nyilvnossg elsdlegessgt hirdeti a politikval s magnrdekkel szemben egyarnt.

A sajtetika egyre tbb olyan rvet keres, amivel egyre tbb informcit tehet kzz, hiszen ez a belltds egyezik a hrrtk nvelsi ignyeivel.

2. A forrs megnevezse: nem minden esetben tehet meg, br a hrrtke kisebb az olyan hreknek, amik a „megbzhat forrsbl rtesltnk” mondattal kezddnek. A forrstl kell tvolsgot kell tartania egy jsgrnak.

A hrrtk nvelse rdekben a forrst hol jellni, hol vdeni kell, hol meg sem kell krdezni.

3. A kzlsi kvetkezmnyek: a sajt komoly torztsa, ha esemnyeket arnytalanul felnagyt, vagy elrejt. Ezek a csorbtsok a hrrtket nem csorbtjk, de veszlyesek lehetnek a mdium hrnevre nzve (kisebbsgi rdeket megtagadsa, az ldozat vdelme megtagadsa, stb.). A mdibl szrmaz srelmek kikszblsre trtnnek ksrletek (etikai kdexek, ombudsmanok, akik a kznsg rdekeit vdik).

4. Az jsgri fggetlensg: a sajtetika ezen a tren a legrszletesebb. Ez a krds is a hrrtk nvels s a hihetsg krl forog. Az jsgr nem rhat olyan tmrl, amiben meggyansthat lenne azzal, hogy , vagy esetleg csaldjnak egyik tagja aktv rszese a krdsnek. A mdia trgytl val fggetlensge magnl mg magnl az informcinl is fontosabb. Ha kiderl egy informci prtatlan jsgri elemzsrl, hogy mgtte az jsgri rdeket is motivlnak, akkor megsznik az informci hrrtke. Fontos, hogy az jsgr tvol tartsa magt a politikusoktl s a reklmoktl. Fggetlennek kell lenni a msik mditl is.

A fggetlensg, az elfogulatlansg, a prtatlansg rtkt a modern jsgr magnak vallja.  

 

sszefoglal tblzat

 

KLS RTK

BELS RTK

 

 

igazsg kidertse,

informcihoz val jog,

forrs megnevezse,

rdekmentessg, fggetlensg,

informci tulajdonosa a np

A HRRTKET MINDIG NVEL

llamrend vdelme, uralkod szolglata,

a hit norminak hangoztatsa,

prt hatalomra jutsa,

ldozat vdelme

a forrs elhallgatsa, vdelme,

a tveds joga

A HRRTKET INKBB CSKKENT

 

A mdiban nem ltezik olyan kls jegy, ami a hrrtket nveln, ugyanis az rgtn bels rtkk vlik. A kls rtket tbbsge a morlis s prtsajt ill. prtszimpatizns sajt rtkei. A bels rtkek kzl a hrrtket cskkent tvedshez val jog, csupn a munkt segt rtk. A mdia szmra a legfontosabb rtkek s etikk a hrrtket nvel bels rtkek. Midezen rtkek kiterjednek a trsadalom fel, s olyan sznben tntetik fel magukat, mint a tisztessg, fggetlensg, megbzhatsg (mindenki ltal elfogadhat erklcsi normk). Ebbl vezetdnek le a mindennapok techniki, mint pldul az objektivitsra val trekvs.  

A referl sajt feladata

Az esemnyek kivlogatsban szndkos s bevallott trekvs fogalmazdik meg a befolysolsra, s ezt senki sem tartotta etiktlannak.

Mg a postamesterek a gazdag polgroknak s arisztokratknak lltjk ssze a hreket, addig a termel szempontjai a lnyegesek. A feladat teht a megrendel ignyeinek val megfelels volt.

Mikor megjelent a nyomtatott sajt a referl sajt az uralkodk ellenrzse al kerlt, gy feladata az llam s a jogrend biztostsa lett.

A morlis sajt feladata

A morlis sajtban az erklcsi hitvalls oly mrtkben sodor el minden ms szempontot, hogy trsadalmi funkcija a vitk rsos megfogalmazsa s az rdeket tkztetse lesz. Egy j erklcsi szempont jelent meg, a sajt felelssge a trsadalommal szemben. A felelssgrzet felfogsnak vltozsa adja a morlis s modern sajtetika kzti klnbsget.

Az etika a morlis sajtban az egyn, a csoport vagy a nemzet viselkedst igyekszik rszletesen meghatrozni. A morlis sajt feladata nem ms, mint a hit szerinti igazsg s erklcs rvnyre juttatsa.

A prtsajt feladata

A 19. szzad vgn a msodik vilghborig az zleti sajt mellett nagy szerephez jutott. A lap szmra a prt erklcse volt a kvetend norma. A prtlapokat a prtok finanszroztk. Lteztek prtszimpatizns, amik a prttl elklnlt anyagi httrrel rendelkeztek, s objektivitsukat, fggetlensgket is elszeretettel hangslyoztk.

A prtsajt nylt, a prtszimpatizns sajt burkolt feladata az adott prt hsges kpviselete, propaglsa, valamint a prt hatalomra juttatsnak elsegtse.

 

 
Linkek
 
Link EE
 
Tli Olimpia,2006
 
Horoszkp
 
Hnyan jttetek ma?
Induls: 2005-05-08
 
Fa-Time
 
Kalendrium
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!