A vil�g politikai �s gazdas�gi f�ldrajza

Amerikai Egyes�lt �llamok

Ter�lete: 9 372 614 km²

A lakoss�g sz�ma: 267 900 000 f� (1997)

N�ps�r�s�g: 29 f�/km²

GDP: 26 750 doll�r/f� (Sv�jc: 360410 doll�r/f� - /1996/)

Az �llamter�let kialakul�sa

1763-1783 k�z�tt alakult ki a 13 kol�ni�b�l �ll� fiatal k�zt�rsas�g. Majd az eur�pai gyarmattart�k gyeng�l�s�t kihaszn�lva gyarap�totta ter�let�t (Dakota, Minnesota, Florida, Texas, Alaszka, Hawaii, stb.).

K�zben 1785-ben felm�rt�k a ter�letet �s n�gyzetr�csosan felosztott�k. Ennek c�lja, hogy farmerek v�s�rolj�k meg a f�ldet. 1-1 farmernak egy-egy szekci�t kellett megvennie (1 szekci� = 65ha). L�trej�ttek a farmok (egyedi gazdas�gok).

A ter�letszerz�s 1899-ben fejez�d�tt be.

Az USA f�ldrajzi el�nyei

Hat�rai:

w        keleten: Atlanti-�ce�n

w        nyugaton: Csendes-�ce�n

w        d�len: Mexik�i �b�l �s Mexik�

w        �szakon: Kanada

Szerkezete:

�kori k�pz�dm�nyek: Balti-pajzs, �s a Variszkuszi illetve a Kaled�niai hegys�gek

Fiatal l�nchegys�gek: Kordiller�k (Pacifikus-hegys�g.)

R�szei:

w        Keleti parti s�ks�g, nem nagy kiterjed�s�, de j� min�s�g�, partvonala tagolt. Kezdetben mez�gazdas�gi, de egyre ink�bb ipari ter�let.

w        3000 km-en a Variszkuszi-hegys�g (Appalache-hegys�g) h�z�dik v�gig. Lekopott, nem magas, nem sz�les. El�ter�ben k�sz�n �s vas�rc. Keleti oldal�n h�z�d� t�r�svonal, a Fall Line, csak a foly�k torkolati szakasz�n teszi lehet�v� a haj�z�st. Mivel a foly�k megt�rnek a hegyen, ez�rt nem haj�zhat�k (kiv�tel: Hudson, Delaware), de energiatermel�sre kiv�l�an alkalmasak. K�olaj-, sz�n- �s vas�rclel�helyek.

w        Mississippi medenc�je a leghatalmasabb ter�lete, melyet az Appalache �s a Szikl�s-hegys�g hat�rol. F�leg mez�gazdas�gi c�lokra alkalmas. �szaki r�sz�n gabonatermel�s, d�lebbre �llatteny�szt�s, �s �nt�z�ses gazd�lkod�s. Ipar a nagy tavak ment�n.

w        Kordiller�k �v�nek a legkeletebbi r�sze a Szikl�s-hegys�g, nyugatra a Sierra Nevada-ig �s a Cascade-hegys�gig terjed. A hegys�gek f�lsivatagos medenc�ket fognak k�zre, melyek mez�gazdas�gi m�vel�sre alkalmatlanok. Legnyugatabbra a Parti-hegys�g z�rja le. �rt�kes �sv�nyi er�forr�sai arany, ez�st, r�z, vas, ur�n�rc �s sz�n.

w        Csendes-�ce�ni parti s�v, mely keskeny s�ks�gb�l �s a hozz� csatlakoz� Parti-hegys�g alacsony domb- �s hegyvid�k�b�l �s a m�g�tte kisz�lesed� medenc�kb�l �ll, tagolt partvid�kkel. Nagyes�s� foly�k, erd��llom�ny, �s gy�m�lcstermel�s.

w        J� talajviszonyok, melyek mez�gazd�lkod�sra igen alkalmasak

w        Gazdag term�szeti er�forr�sok �s �sv�nyi nyersanyagok nagy mennyis�gben

w        A Kaliforniai-v�lgy (�rok) a legterm�kenyebb, mert nyugaton is �s keleten is hegys�gvonulat v�di, Mexik� fel� sz�k�l.

Az USA f�ldrajzi h�tr�nyai

w        A hegys�gek keleti nyugati ir�nyban lez�rj�k, �gy �szak �s d�l fel� nyitott eg�szen a Mexik�i-�b�lig (itt szubtr�pusi az �ghajlat), ez�rt szabadon halad v�gig a kontinensen az �szaki hideg leveg�, mely igen jelent�s h�m�rs�kletingadoz�sokat eredm�nyez (torn�d�kat is).

w        A hegys�gek felfogj�k az �ce�n fel�l �rkez� csapad�kos leveg�t, �gy kialakulnak sz�raz ter�letek (Szikl�s-hegys�gn�l), �s nagyon csapad�kosak is.

A fejl�d�s t�rsadalmi t�nyez�i

w        Az ide�rkez� gyarmatos�tok megszabadultak az anyaorsz�g k�t�tts�geit�l, �gy jobban ki tudtak bontakozni.

w        Az �j t�rsadalom nem �p�lt r� az �shonos t�rsadalmak alapjaira, hanem gy�keresen felsz�molta azokat, �s teljesen �j rendszert hozott l�tre, de felhaszn�lta a kedvez� elemeket (kukorica, doh�ny).

w        Az ipari forradalom �t�t�bb �s hat�konyabb volt, mint az eur�pai orsz�gokban.

w        A munkaer�hi�nyt f�leg a bev�ndorl�k el�g�tett�k ki, illetve a folyamatosan n�vekv� term�szetes szaporulat.

Az USA n�pess�ge

A n�pesed�si folyamat 5 peri�dusa:

1.       1820 el�tt: n�pess�g viharosan n�vekedett, gyorsul� bev�ndorl�s �s magas term�szetes szaporulat, de viszonylag alacsony n�pess�g.

2.       1820-1910: demogr�fiai robban�s, f�leg bev�ndorl�ssal

3.       1911-1925: m�rs�kelt term�szetes szaporod�s, intenz�v, majd nulla bev�ndorl�s (1924: bev�ndorl�si t�rv�ny, mely kv�t�hoz k�ti a bev�ndorl�k mennyis�g�t)

4.       k�t vil�gh�bor� k�z�tt: cs�kken� term�szetes szaporod�s, korl�tozott bev�ndorl�s

5.       II. vil�gh�bor� ut�n: m�g tov�bb cs�kkent a term�szetes szaporod�s, �s a bev�ndorl�s is (az agyelsz�v�s kiv�tel�vel), ennek k�vetkezt�ben megn�tt az id�sebb koroszt�lyok sz�ma.

A n�pess�g fajt�k szerinti megoszl�sa:

w        Feh�r: 83 %

w        Fekete: 11,7 %

w        Indi�n: 0,6 %

w        �zsiai: 1,5 %

w        Egy�b: 3 %

Az USA n�ps�r�s�ge

Ter�leti egys�gek:

w        magas s�r�s�g�: �szak atlanti-part, Ohio-v�lgye, Michigan-t� nyugati szeg�lye, Florida, Mississippi-v�lgye, Mexik�i-�b�l

w        s�r�n lakott: Kordiller�k �s a Csendes-�ce�n k�z�tti r�sz

w        ritk�n lakott: pr�ri, Nagy-medenc�k

Bels� v�ndorl�s:

w        Keletr�l-nyugatra

w        D�lr�l-�szakra

w        �szakr�l-d�lre

w        Falu-v�ros: kezdetben az iparosod�s hat�s�ra

w        V�ros-v�ros: a tercier �gazatok meger�s�d�se k�vetkezt�ben

w        K�zpont-peremter�let: a lak�helyek megv�ltoz�sa miatt

Cs�kken� n�pess�g� ter�letek:

w        Appalache-hegys�g, �s k�rny�ke

w        K�l egykori gyapottermel� k�rzete: �-Karolin�t�l Alabam�ig, Ohio torkolata

w        Nagy s�ks�g �llamai: �-Dakot�t�l Minnesot�ig

N�vekv� n�pess�g� ter�letek:

w        Csendes-�ce�ni t�rs�g: Kalifornia

w        megalopolisz: Bostont�l Washingtonig

w        Nagy tavak pereme: Clevelandt�l Chicag�ig

w        Florida

w        Mexik�i-�b�l szeg�lye: Mobile-New Orleans-Houston-Galveston

w        �s a t�bbi nagyv�ros

A n�pess�g foglalkoz�si megoszl�sa:

w        Mez�gazdas�g: 2,9 %

w        Ipar: 24,3 %

w        Szolg�ltat�s: 72,8 %

V�rosiasod�s

A n�pess�g 75 %-a v�rosokban �l, ez�rt joggal tekinthet� a F�ld legurbaniz�ltabb orsz�g�nak.

A v�rosod�s eg�sz t�rt�nelme sor�n gyorsul�, t�retlen folyamat volt.

K�t okra vezethet� vissza:

w        Ugr�sszer� technol�giai fejl�d�s, melyet demogr�fiai robban�s k�vet

w        Ha nem csak a v�ros-meghat�roz�st vessz�k figyelembe, hanem az �letm�dot, akkor sokkal t�bben �lnek v�rosi jelleg� telep�l�sen

Az el�v�rosi gy�r� (suburbia) az uralkod� telep�l�st�r, vagyis az emberek nagy t�bbs�ge agglomer�ci�ban �l.

1970-es �vekt�l kezd megv�ltozni a v�rosszerkezet:

w        Meg�llt a v�rosok n�veked�se: a suburbia szerep�t kezdi �tvenni az exurbia (v�roson k�v�li t�rs�g), vagyis ellen-urbaniz�ci� kezd�d�tt, de csak bizonyos korl�tok k�z�tt.

w        �j t�rekv�s a v�rosok belv�ros�nak (downtown) �jj�teremt�se: gentrification (nemes�t�s)

A v�rosiasod�s m�rt�ke k�l�nb�z� a ter�leteken: �: nagyfok�, D: viszonylag nagy, de t�kehi�ny miatt nem teljes, Ny: lass�, ritk�n lakotts�g miatt

A mai v�rosok szerkezeti fel�p�t�s�t is meghat�rozza, hogy a f�ldoszt�s sor�n a k�nnyebb regisztr�l�s �rdek�ben ker�letekre (township) osztott�k a ter�letet, egy ker�letbe 36 szekci� tartozott (1 szekci�: 260 ha). Egy szekci�t 4 birtokra (homestead) osztottak. Egy telepesnek egy ilyen birtokot (65 hekt�rt) kellett megvennie egyben. Ennek a f�ldoszt�si szok�snak k�sz�nhetik a v�rosok sakkt�bla jelleg�ket.

Telep�l�sek lakosok szerint:

w        Sz�rv�nytelep�l�s (farm):

w        K�zs�g: 150 f�n�l kevesebb: hamlet, 1000-2000 f�: village

w        Kisv�ros: 2000-2500 f�: town, vagy city

A v�rosok szerkezete:

Korai v�rosfejl�d�si szakaszban:

1.    V�rosmag: Eur�p�ban feud�lis, USA-ban ipari, kereskedelmi

2.    Alacsony j�vedelm�ek lak�sai: b�rkasz�rnya

3.    Magasabb j�vedelm�ek lak�sai: csal�di h�z

Szektorra tagol�d� v�ros:

1.    V�rosmag: �zlet negyed, nagykereskedelem

2.    Ipar

3.    �tmeneti z�na: alacsony j�vedelm�ek lak�k�re

4.    K�zbens� lak�negyed: k�zepes j�vedelm�ek lak�k�re

5.    K�ls� lak��vezet: magas j�vedelm�ek lak�k�re

T�bbk�zpont� v�ros:

1.    K�zponti �zleti negyed

2.    Nagykereskedelem, k�nny�ipar

3.    Alacsony j�vedelm�ek lak�k�re

4.    K�zepes j�vedelm�ek lak�k�re

5.    Magas j�vedelm�ek lak�k�re

6.    Neh�zipar

7.    M�sodlagos �zletk�zpont

8.    El�v�ros (lak�funkci�)

9.    El�v�ros (ipari funkci�)

Nyugati t�pus� v�rosok:

w        New York – a vil�g legnagyobb k�zpontja

Lakosainak sz�ma: 19 670 000, ebb�l 7,3 milli� f� lakik a t�nyleges v�rosban.

A conurbaniz�ci� fel� halad jelenleg:

Los Angeles – San Diego – San Seattle

Indianapolis – Denver – Mineapolis – Santa F� – Dallas – Port Washington – Houston

w        Los Angeles

Lakosainak sz�ma: 15 000 000, ebb�l 3 milli� f� lakik a k�zpontban, a t�bbiek a peremen.

Az USA gazdas�ga

A XIX. sz�zadban a gazdas�gilag:

1. Nagy-Britannia

2. N�metorsz�g

3. USA

Ma:

1. USA

A gazdas�gi n�veked�s koncentr�ci�s hull�mai:

w        1870 ut�n: k�olajtermel�s, ac�lgy�rt�s, cukoripar, gyapotfeldolgoz�s, vas�t, bank

w        1920-as �vek m�sodik fele: felv�s�rl� �s eloszt� kereskedelem h�l�zata

w        1960-as �vek: m�ig tart� szakasz, a monop�liumok kialakul�sa jellemzi

Gazdas�gi �gak:

w        Termel�si �gak: mez�-, �s erd�gazdas�g, hal�szat, b�ny�szat, ipar, �p�t�ipar, sz�ll�t�s

w        Nem termel� �gak: k�zleked�s, kereskedelem, hitel-, p�nz�gyi-, korm�nyzati-, k�zigazgat�si tev�kenys�gek, kommun�lis, oktat�si, eg�szs�g�gyi, �s egy�b szolg�ltat�sok.

A szolg�ltat�si szektor gyarapod�s�nak el�felt�tele a termel�kenys�g gyors n�veked�se a termel� �gazatokban. Csak fejlett, magas termel�kenys�g� termel�sre �p�lhet tereb�lyes szolg�ltat�s.

A gazdas�g t�rbeli elhelyezked�se v�ltoz�ban van. M�g kor�bban nagy f�l�nnyel uralt�k a gazdas�got az �szakkeleti r�gi�k, addig napjainkra fokozatosan eltol�dik a gazdas�g s�lypontja az orsz�g belseje fel�.

A gazdas�g t�rbeli szervez�d�se a nagyv�rosok h�l�zataira �p�l.

Az USA mez�gazdas�ga

A mez�gazdas�g kialakul�sa:

Speci�lis volt, mert a gazdas�gi strukt�r�t a lelem�ny, az �tlet jellemezte. �ri�si ter�letek voltak, rengeteg �sv�nyi nyersanyag, de az els� id�kben csak a saj�t sz�ks�gleteit termelte meg. Nagy szabads�g �s nagy lehet�s�gek jellemezt�k.

A termel�kenys�g n�veked�s�nek okai:

w        A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni �ri�si kereslet – egy�b t�rs�geket is el kellett l�tniuk �lelemmel.

w        G�pes�t�s sz�lesk�r� alkalmaz�sa

w        Vegyipari term�kek alkalmaz�sa (m�tr�gya, n�v�nyv�d� szerek)

w        Biol�giai felfedez�sek (term�kenyebb n�v�ny �s �llatfajt�k)

Mivel a f�ld igen b�s�gesen �llt rendelkez�sre a kezdeti id�szakban, f