tescos12ab
Men

kpek

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
zifal
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Mikor menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Hov menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Rescue links
 
BMI-s jegyzetek
 
I.ves anyagok
I.ves anyagok : Szociolgia

Szociolgia

bors  2005.09.16. 21:59

15. fejezet letmd

letmd: A mindennapi tevkenysgek rendszere, konkrtabban az, hogy a trsadalom tagjai mindennapi letkben milyen tevkenysgeket (munka, mvelds, trsas egyttlt, fogyaszts, stb.) vgeznek, ezekre tlagosan mennyi idt fordtanak, hol vgzik ezeket a tevkenysgeket (otthon, munkahelyen stb.), kik vesznek rszt ezekben, mirt vgzik ezeket, s mit jelentenek azok a szmukra. Az letmdrl az idmrleg-felvtelek adjk az alapvet adatokat, finomabb vizsglatok szksgesek azonban a klnbz tevkenysgek tartalmnak, jelentsgnek, hatsnak feltrshoz.

 

letstlus: Az letmddal rokon fogalom. Az egynnek szabadon beoszthat idejben tlttt tevkenysgeit, az ezekben a tevkenysgekben megnyilvnul preferencikat, zlst leli fel.

 

letvitel: Az letmddal rokon, azzal majdnem azonos rtelm fogalom. A Max Weber mveiben szerepl „Lebenweise” kifejezs magyar fordtsa.

 

letvilg: A fenomenolgiai szociolgiban hasznlt fogalom. A mindennapi let azon elemeit jelenti, amelyeket a trsadalomban l szemly adottnak vesz: az embertrsakat, azoknak a mienkhez hasonl tudatt, a velk val kapcsolatok ltestsnek lehetsgeit, a krnyezet trgyait. Az egynnek a trsadalomban val eligazodst, tevkenysgt segti az, hogy az letvilgt ismeri s adottnak veszi.

 

Praxis: P. Bourdieu francia szociolgus ltal hasznlt fogalom. A mindennapi tevkenysgeket s ezeknek a cselekv szmra val rtelmt jelenti.

 

Habitus: P. Bourdieu francia szociolgus ltal hasznlt fogalom. A mindennapi tevkenysgek s zlsvlasztsok mgtt meghzd alapvet s kvetkezetes belltdsokat, attitdket jelenti. A habitus kifejezi, hogy az egyn melyik trsadalmi osztlyhoz tartozik. Mintegy az osztlyhoz val tartozs elfelttele az osztlyban elfogadott habitus.

 

MDSZEREK:

 

I. Idmrleg

Az idmrleg felvtel Szalai Sndor nevhez fzdik. Egy olyan adatfelvtelrl van sz, amelyben a megkrdezett szemlyek napi tevkenysgt jegyzik fel, az adott nap 0. rjtl a 24. rjig, vagy bredstl elalvsig. Feljegyzik ezeknek a tevkenysgeknek a helysznt s a rszt vev szemlyeket. Ezekbl az adatokbl kiszmthat a trsadalom egsznek vagy egyes csoportjainak, rtegeinek tlagos napi idmrlege, teht pldul az, hogy mennyi idt tltenek a ffoglalkozs munkval, olvasssal stb., mennyi idt tltenek otthonukban, munkahelykn, kikkel (hzastrssal, gyermekkel, munkatrsakkal, bartokkal) mennyi idt tltenek el egytt. Az idmrleg-felvtelek adjk meg az letmd kutatshoz szksges keretadatokat.

 

Az idmrleg-adatfelvtelek feldolgozsnl hrom alapvet mutatt szoks kiszmtani:

1.      a napi 24 ra tlagos felosztsa klnfle tevkenysgek s helysznek, tartzkodsi helyek kzt,

2.      az adott tevkenysgben a krdezettek kzl naponta rszt vevk arnya

3.      azoknak tlagos ideje, akik az adott tevkenysgben a vizsglt napon rszt vettek.

 

Hrom nagy sszevont kategrit klnbztetnek meg:

1.       a fiziolgiai szksgleteket szolgl tevkenysgekkel tlttt id (alvs, tkezs, testi higinia, ltzkds, passzv pihens);

2.       a trsadalmilag kttt tevkenysgekkel, tg rtelemben vett munkval tlttt id (belertve a hztartsi munkt, bevsrlst, gyermeknevelst, tanulst s az ezekkel kapcsolatos kzlekedst);

3.       a szabadon megvlaszthat tevkenysgek idtartama (kulturlis tevkenysgek, trsas let, testedzs stb.).

II. Hztarts-statisztika

 

A fogyasztsi szoksok vizsglatnak mdszere. Ennek keretben a statisztikai hivatalok nagyobb szm hztartsbl arra krnek fel szemlyeket, hogy hosszabb idn (1 v, 1 hnap) keresztl naplszeren vezessk a hztarts sszes jvedelmt s kiadst. Ez a hztarts-statisztika a forrsa a fogyaszts sszettelre vonatkoz ismereteinknek (a lakossg mennyi pnzt fordt lelmiszerre, kultrra, kzlekedsre, stb). Mindezek az adatok alapveten szksgesek, hogy az letmdot, vagy legalbbis annak keretfeltteleit vizsgljuk.

 

Sem az idmrleg, sem a hztartsi kiadsok statisztikja nem ad rnyalt kpet arrl, hogy a klnfle javak s szolgltatsok fogyasztsa, a klnfle tevkenysgekkel eltlttt id valjban mit jelen az egyn szmra.

Az rnyaltabb letmdvizsglatokban sokkal rszletesebben krdezik a tevkenysgek tartalmt, tovbb, hogy azok a megkrdezett szmra mit jelentenek. Ilyen adatok alapjn el lehet klnteni a klnbz zls embereket, s ezen keresztl meg lehet hatrozni a klnbz habitustpusokat.

 

III. Megfigyels s lettrtnet

 

Az letmd, letstlus s klnsen az letvilg kutatsban lnyeges szerepet jtszik a megfigyels mdszere, tovbb a ktetlen lettrtnetek feljegyzse. A megfigyelsre pldk E. Goffmann vizsglatai a mindennapi let szocilpszicholgijrl, arrl, hogy hogyan viselkednek az emberek a mindennapi letben, hogyan prblnak viselkedskkel trsaikra hatst gyakorolni. Az lettrtneti mdszerre plda Lewis szegnysgvizsglata Mexikban, ami igen kzel ll a nprajz s a kulturlis antropolgia kutatsainak egyes tmihoz s mdszereihez.

 

ELMLETEK:

 

I. Az letmd szerepe Max Webernl

Az letmd klnbsgei lnyegesen differenciljk a trsadalmakat, befolysoljk a trsadalmi szerkezetet.

 

Max Weber hromdimenzis szerkezeti modellje:

1.       az letmd,

2.       a megbecsls,

3.       a presztzs.

 

II. A hivalkod fogyaszts

 

Thorstein Veblen szerint a gazdagoknak a trsadalom nagy tmegeitl val elklnlsben szintn nagy szerepet jtszik az letmd s a fogyaszts.

Ezt a gazdag osztlyt „dologtalannak” (leisure, vagy szabadids osztlynak) nevezte el, s azt hangslyozta, hogy tagjait a „hivalkod fogyaszts” jellemzi, mert nagyon is meg akarjk mutatni, hogy megengedhetik maguknak a fnyzst, hogy ezzel is kifejezsre juttassk, mennyivel fltte llnak a dolgoz tmegeknek.

 

III. Az idfelhasznls szociolgija

 

A szabadid szociolgija irnti elmleti rdeklds az 1960 krl Nyugat-Eurpban s Amerikban elterjedt optimizmusbl szrmazott.

 

1.       J. Fourasti munkjban egy olyan jvkpet vzolt fel, amelyben a trsadalom tagjai heti 30 rt tltenek keres munkval. A nagy krds az, hogy hogyan fogjk az gy megnvekedett szabadidt felhasznlni, eltlteni. Fourasti ugyan felhvta a figyelmet az ebbl add problmkra, de igen optimista jvkpet vzolt, hatalmas kulturlis, tudomnyos fejldsre szmtott.

2.       Gershuny szerint az ipari trsadalom utn nemcsak a szolgltatsi trsadalom kvetkezik, hanem az nmagunkat kiszolgl trsadalom is, amelyben egyre tbb szolgltatsi munkt a hztartsok tagjai maguk vgeznek el.

3.       Pahl munkanlkliek s szegnyek krben vizsglta a klnfle alkalmi munkk, a kistermels, a klcsns munkasegtsg jelentsgt a gazdasgi problmk enyhtsben.

4.       Zapf a jlt „termelsnek” j elmlett fogalmazta meg, amely szerint abban rszt vesznek a piacok, az llami intzmnyek, a hztartsok s vgl a trsadalom tagjainak egyesletei.

 

IV. Munksletmd s a szegnysg kultrja

Az idmrleg-vizsglatoknak az idfelhasznlsra, annak trsadalmi klnbsgeire koncentrl elemzsei mellett megersdtt az letmd s a trsadalmi szerkezetben elfoglalt hely kztti sszefggs vizsglata, amelyben tbb krds merlt fel:

1.       Van-e a munksosztlynak sajtsgos munksletmdja (R. Hoggart vizsglt alaposabban)?

2.      Elpolgrosodik-e a fejlett orszgokban viszonylagosan magas jvedelm s ezrt jltben l munksosztly?

J. H. Goldthorpe s D. Lockwood nevhez kapcsoldik a vizsglat, akik az letmd egyes elemeire krdeztek r. Azt talltk, hogy az emltett modern szakmunksok magas keresetk s letsznvonaluk mellett is megtartjk a hagyomnyos munksosztlyra jellemz letmd szmos jellemzit, teht nem polgrosodnak el. A vita azonban mig nem dlt el, megllaptsaikat sokan ktsgbe vontk.

 

Oscar Lewis a szegnysg szociolgijval kapcsolatosan a mexiki szegny csaldok, pontosabban egy kivlasztott csald letmdjt vizsglta. Azt bizonytotta, hogy ennek a rtegnek egszen specilis letmdja van. Ezt nevezte a „szegnysg kultrjnak”. Az ilyen letmd a rteg trsadalmi felemelkedsnek dnt akadlya, teht a szegnysg jratermeldsben lnyeges szerepet jtszik.

 

V. Praxis s habitus Bourdieu-nl

 

P. Bourdieu az letmddal kapcsolatos fogalmakat hasznlta fel az osztlyok kztti klnbsgek feltrsra.

Szerinte a trsadalmi hierarchiban magasabb helyzet osztly klnleges letmdjval, klnleges szabadids tevkenysgeivel s zlssel nmagt definilja s klnti el ms osztlyoktl. Azzal, hogy milyen sportot z, milyen zeneszerzket kedvel, hogyan rendezi be lakst, mit eszik, hogyan ltzkdik, milyen kozmetikumokat hasznl stb., nmagt definilja, gy az egyes ember egy-egy trsadalmi osztlyhoz, rteghez val tartozst juttatja kifejezsre.

A mindennapi letmdnak ezeket az elemeit a praxis fogalmba foglalja ssze. A praxis, vagyis a mindennapi gyakorlat- s zlsvlasztsok htterben ll az egsz trsadalmi lettel s kultrval szembeni kvetkezetes attitd, amelyet habitusnak nevez. Ez a habitus jellemzi s egyben definilja a trsadalmi osztlyokat.

 Az letmd teht Bourdieu szerint meg is hatrozza, hogy az egyn milyen trsadalmi osztlyhoz tartozik, mintegy kialaktja, definilja is a struktrt. Ennek kvetkeztben Bourdieu nemcsak a hagyomnyos trsadalmi osztlyokat klnbzteti meg, hanem azokon bell az letmd alapjn definilt osztlyokat is. Az uralkod osztlyon bell megklnbzteti a tkseket s a magyar szociolgiai nyelvben rtelmisgnek nevezett csoportot.

Bourdieu kifejezetten hangslyozza az zlsek s a habitus divatszer vltozst, ezek a vltozsok azonban tbb-kevsb egyidejleg kvetkeznek be egy-egy trsadalmi osztlyban.

 

VI. Trsadalmi milik

 

Hradil az osztlyok s rtegek helyett az letmd s az azt befolysol rtkek alapjn javasol a trsadalmi struktrn bell megklnbztetni „trsadalmi miliket”.

1980 krli vizsglatban a nyugatnmet trsadalomban 8 milit klnbztet meg:

1.       magas konzervatv mili

2.       kispolgri mili

3.       hagyomnyos munksmili

4.       htrnyos helyzet hagyomnyos munksmili

5.       trsadalmi felemelkedsre orientlt, feltrekv mili

6.       technokrata-liberlis mili

7.       hedonista mili

8.       alternatv-baloldali mili.

Ezek a trsadalmi milik termszetesen vltoznak az idk folyamn.

 

 

NEMZETKZI TENDENCIK

 

I. A szabadid nvekedse

 

Az idmrleg-adatfelvtelek kimutattk, hogy lassan n a szabadid mennyisge. A szabadid nvekedse azonban nem szksgkppen jr egytt annak vltozatos s ignyes felhasznlsval.

1.       Az emberek a megnvekedett szabadid nagy rszt ugyanis televzimsorok nzsre fordtjk.

2.       A lakossg nvekv rsze igyekszik gy alaktani szabadidejt, hogy az egszsgnek fenntartst elsegt tevkenysgekre tbb idt fordt, tbbet sportol, tbb idt tlt szabad levegn.

3.       A megnvekedett szabadid s a megnvekedett jvedelem egyttes hatsnak kvetkezmnye a belfldi s klfldi turizmusra fordtott id nvekedse.

4.       A hztartsi munka tendencijt kt ellenttes tnyez befolysolja:

Mindent egybevetve a legtbb fejlett orszgban n a szabadid, s ezzel n a klnfle letmdmintk kztti vlaszts lehetsge. Ez nemcsak abban nyilvnul meg, hogy az egyes ember eldntheti, hogy egy adott napon szabadidejt mivel tlti, hanem abban is, hogy munkaidejn kvl milyen letstlust valst meg.

 

II. Idmrleg vizsglatok

 

Az els nemzetkzi idmrleg-vizsglat 12 orszgra terjedt ki (kzttk kapitalista, szocialista orszgok s egy fejld orszg Peru). Az eredmnybl kitnt, hogy az iparosods mindhromfajta vizsglt trsadalomban sok hasonlsgot hozott ltre az letmdban. Ez az iparitrsadalom-elmletet ltszott igazolni.

Egy lnyeges klnbsg mgis mutatkozott a fejlett kapitalista s a szocialista trsadalmak kztt: a szocialista trsadalmakban klnsen hossz a munkval tlttt vagy trsadalmilag lekttt id. Ezekben Magyarorszgon lnyeges szerepe volt a msodik gazdasgban vgzett jvedelemkiegszt tevkenysgekkel tlttt munkaidnek.

Mindennek kvetkeztben a szocialista trsadalom tagjai tbbsgnek igen kevs szabadideje maradt azokra a tevkenysgekre –a magas szint s aktv mveldsre, a kzssgi letre-, amelyeknek pedig lltlag a szocialista letmdot jellemeznik kellett volna.

 

III. Egyb vizsglatok

 

1.       V. Fuchs a Hogyan lnk cm knyvben nagyrszt statisztikai adatok alapjn s a gazdasgi lehetsgek, jvedelmek figyelembevtelvel vizsglta, hogyan lnek az amerikai csecsemk, gyermekek, fiatalok, fiatal s ids felnttek, valamint az idsek.

2.       Az osztrk letmd- s rtkvizsglat f megllaptsa, hogy a munka s a csald vltozatlanul kzponti szerepet jtszik az osztrkok letben, ehhez kpest a szabadid s bartok fontossga cskken.

3.       Nmetorszgban legjabban hztartspanel-adatfelvtelek alapjn hasonltottk ssze a hajdani nyugatnmetek s keletnmetek letmdjt. Meglehetsen lnyeges klnbsget talltak. Kilenc letmd- s rtkorientcis tpust klnbztettek meg, ezeknek arnya a kt orszgrszben meglehetsen eltr volt. A tpusokat ktdimenzis koordinta-rendszerben helyeztk el, melynek kt tengelye: a klnbz kultrkhoz val viszony s az otthon ls, illetve az otthonon kvli szabadid eltlts volt.

MAGYARORSZGI HELYZET

 

I. Idmrleg-vizsglatok

 

A magyar trsadalom letmdja sok hasonlsgot mutat a tbbi fejlett trsadalomval, msrszt vannak a magyar trsadalom letmdjnak bizonyos klnleges sajtossgai, amelyek az utols ngy vtized magyarorszgi gazdasgi s trsadalmi viszonyaival fggnek ssze.

1. A magyar trsadalom nagy tbbsgnek letmdja az 1970-es s 1980-as vekre vonatkozan: az emberek Magyarorszgon igen sokat dolgoztak, azaz sok idt foglaltak le a klnfle munkajelleg, vagyis trsadalmilag kttt tevkenysgek; ezeknek egyttes idtartama kivtelesen hossz volt.

Ezzel az idmrlegeken alapul megllaptssal szemben fel lehet vetni, hogy a munka intenzitsa esetleg nem volt klnsen nagy. Errl az idmrleg-vizsglatok nem tudtak informcikat adni, ms vizsglatok azonban arra engednek kvetkeztetni, hogy legalbbis a munkahelyek nagy rszn igen aktv munka folyt. El kell vetni minden olyan felttelezst, hogy a trsadalom tagjai ltalban „lgtak” vagy „lustk” voltak. Ennek pp az ellenkezjt mutatjk a szociolgiai adatfelvtelek.

2. A munkval kapcsolatos kzlekeds idtartama is viszonylag hossz volt, naponta tbb mint tlagosan egy ra. Ebben szerepet jtszott, hogy az ingz aktv keresk arnya igen magas volt, emellet az ingzs krlmnyei is kedveztlenek voltak.

3. A felntt nk a ltfenntartssal s a npessg (s munkaer) reprodukcijval kapcsolatos munkaterhekbl nagyobb rszt vllaltak.

 

II. Jvedelemkiegszt munkk

 

Ms orszgokhoz viszonytva a hossz kttt idnek leginkbb az volt az oka, hogy a magyar trsadalom tagjainak nagy tbbsge a munkahelyen vgzett munkt kveten klnfle munkkkal prblt kiegszt jvedelemhez jutni.

 

1. Leggyakoribb a mezgazdasgi kistermels volt.

A mezgazdasgi kistermels elterjedsnek egyik oka az volt, hogy az 1968 krli gazdasgi reformok kifejezetten sztnztk a mezgazdasgi kistermelst.

A jvedelemkiegszt tevkenysgek tovbbi elterjedse annak is kvetkezmnye volt, hogy a trsadalom nagy rsze az ilyen kiegszt jvedelmekre val trekvssel prblta az 1978 ta tart relbrcskkens kvetkezmnyeit kivdeni.

 

Az idmrleg-vizsglatok kt tovbbi olyan munkatevkenysgrl adnak informcikat, amelyek ugyan nem eredmnyeztek pnzbeli jvedelmet, de lnyegesen hozzjrulnak a csaldok letsznvonalnak emelshez.

2. Lakspts s –karbantarts.

Ezeknl a laksptseknl minden segdmunkt s lehetleg minl tbb szakmunkt klcsns munkacsere formjban, pnzbeli ellenszolgltats nlkl vgeznek.

3. A tarts fogyasztsi eszkzk szerelse, javtsa, karbantartsa (ezen bell a szemlygpkocsi-karbantartssal kapcsolatos munkk).

 

Az eddig elmondottak egyttesen azt eredmnyeztk, hogy a magyar trsadalom tagjainak a munkatevkenysgek s fiziolgiai szksgletek (alvs, tkezs, stb.) utn fennmarad, tbb-kevsb szabadon beoszthat ideje viszonylag rvid volt.

 

Ezzel prhuzamosan elterjedt a televzi, kvetkezskppen ersen megntt a televzinzsre fordtott id.

 

A szabadidnek ezt a viszonylagos „elszegnyedst” klnflekppen rtkelhetjk.

- Egyrszt a televzizs elterjedsnek ktsgtelenl pozitv hatsa, hogy a magyar trsadalom kultrja egysgesebb vlt, kisebbek a trsadalmi rtegek kztti klnbsgek.

- Negatv mveldsi hatsai viszont az olvass httrbe szorulsa s a trsas-kzssgi kapcsolatok ritkbb vlsa.

Azt is ltnunk kell azonban, hogy mindez sszefggtt a fent lert ersen munkacentrikus letmddal: ennyi munka utn alig marad energia az ignyesebb kulturlis tevkenysgekre s trsas kapcsolatokra.

 

III. jabb tendencik

 

Az 1993. vi idmrleg-felvtel kimutatott a rendszervltssal sszefggsben bekvetkezett lnyeges vltozsokat is.

 

1. A ffoglalkozsban vgzett munka idejnek erteljes cskkense nemcsak a munkaid rvidlsnek s a szabadid nvekedsnek nagy tendencijt tkrzi, hanem ezen kvl a munkahellyel rendelkez npessg arnynak ers cskkenst is.

E cskkens oka:

-          a munkanlklisg megjelense s jelents megnvekedse,

-          a foglalkoztats ennl is nagyobb cskkense, a foglalkoztatott npessg jelents rsznek nyugdjba vonulsa s egy msik rsznek egyszeren a hztartsba val visszavonulsa.

 

A fmunkahelyek elvesztse, az ott tlttt tlagos id megrvidlse nem vezetett az egyb jvedelemkiegszt munkatevkenysgek idejnek nvekedshez. Ezeket a rendszervltozs utn helyesebb „msodik gazdasg” helyett „informlis gazdasgnak” nevezni.

 

2. A nem mezgazdasgi informlis gazdasg visszaesett.

- Ennek egyik oka az, hogy azoknak egy rsze, akik korbban a msodik gazdasgban vgeztek ilyen munkt, tmentek az els gazdasgba, ilyen tpus munkjuk a ffoglalkozsukk vlt.

- A msik lehetsges ok, hogy a nem mezgazdasgi jvedelemkiegszt tevkenysgek felttelei kedveztlenebbekk vltak.

 

3. Lecskkent a mezgazdasgi jvedelemkiegszt tevkenysgekre, a korbban hztjinak nevezett gazdlkodsra fordtott id is.

 

4. Visszaesett az ptsi munkra –hzptsre s hzkarbantartsra- fordtott id is, mivel a magnlaks-pts ersen cskkent.

 

5. Kiss ntt viszont a szerelsre s javtsra fordtott id, felteheten a szemlygpkocsik szmnak nvekedsvel sszefggsben.

 

6. Tovbb kiss ntt a gyermekekre fordtott id.

 

7. A munkatevkenysgek ltal lekttt id megrvidlse kvetkeztben kiss tbb idt fordtunk a fiziolgiai szksgletekre (alvs, tpllkozs, testi higinia, pihens).

 

Lnyegesen megntt a szabadon vgzett tevkenysgekre fordthat id. Ennek a megnvekedett idnek azonban csak kis rszt fordtottk olyan tevkenysgekre, amelyek az letmdot gazdagtjk. Az olvassra, kulturlis intzmnyek (mozi, sznhz) ltogatsra fordtott id tovbb cskkent. Kiss ntt a testedzsre, a szabad levegn val mozgsra, stra fordtott id, s ez az egszsgi llapot szempontjbl kedvez vltozs. A megnvekedett szabadid nagy rszt azonban a televzi msorainak nzse tlttte ki.

 

sszefoglalan azt lehet mondani, hogy az 1993- vi idmrleg-felvtel szmos eleme egy vlsgos llapotban lv trsadalom kpt mutatja.

 

 

 

IV. A frfiak s nk letmdja kztti klnbsg

 

A szabadon beoszthat id hossza s annak felhasznlsa trsadalmi rtegenknt ersen klnbzik, ebben is nagyon lnyegesen trsadalmi egyenltlensg mutatkozik meg.

A nk trsadalmilag kttt ideje jval hosszabb a frfiaknl, ezrt kevesebb a szabadidejk. Ez elssorban annak a kvetkezmnye, hogy a nk vgzik a hztartsi munka tlnyom rszt. A korszer kzgazdasgtani felfogs szerint ugyanis a hztartsi munkt ugyangy produktv munknak lehet tekinteni, mint a hztartson kvli keretek kztt vgzett keres munkt.

 

V. A trsadalmi rtegek letmdjnak klnbsgei

 

Az 1970-es s 1980-as vekben a trsadalmi rtegek kztti klnbsgek nagyok voltak. A kttt id hossza s a trsadalmi hierarchiban elfoglalt hely kztti kapcsolat nagyon hatrozott s egyrtelm volt: a vezetk s rtelmisgiek kttt ideje a legrvidebb volt, a mezgazdasgi fizikaiak pedig a leghosszabb.

 

A hosszabb kttt id nyilvnvalan lnyeges trsadalmi htrnyokkal jr:

-          nagyobb kimerltsget eredmnyez,

-          a szabadon beoszthat idnek, ezzel sszefggsben a mvelds, a trsas kapcsolatok lehetsgeinek beszklst okozza.

A trsadalmi rtegek eltr kttt idejnek termszetesen az a kvetkezmnye, hogy az 1970-es s 1980-as vekben nagymrtkben eltr az egyes rtegek tagjai ltal szabadon beoszthat id. Ezrt is rthet, hogy nagyon klnbzik a mveldsre, trsas kapcsolatokra, testedzsre, egyszeren pihensre fordtott idejk tlaga.

 

1993-ra a trsadalmilag kttt id klnbsgeinek kpe nmileg sszezavarodott.

A felsvezet s rtelmisgi frfiak sszes munkval lekttt ideje ersen megntt, a betantott s segdmunks frfiak viszont ersen lecskkent.

1993-ra az alacsony jvedelm rtegek jvedelemkiegszt lehetsgei -a msodik gazdasg visszaszorulsa miatt- ersen mrskldtt, ezrt cskkentek a rtegek kztti kttt idklnbsgek; ugyanakkor ersen megnttek a rtegek kztti jvedelemklnbsgek.

 

VI. letstluscsoportok

 

A trsadalmi rtegzdsrl 1981-1982-ben vgzett adatfelvtel (Kolosi Tams-fle sttuszcsoportok) sorn sszegyjttt adatok alapjn Utasi gnes (1984) letstluscsoportokat klntett el a magyar trsadalom felntt tagjai kzt.

Utasi az letstlusnak 9 dimenzijt definilta, s ezekben a dimenzikban hatrozott meg minden egyes megkrdezett szemly szmra indexpontszmokat.

1.       hztartsi , fogyasztsi szoksok

2.       laksberendezs

3.       lakskultra (a laks komfortossga, telefon)

4.       trgyi krnyezet

5.       msodik gazdasgbeli tevkenysg

6.       intellektulis tevkenysgek (televzinzs, olvass, knyv- s hanglemezvsrls)

7.       rekreci (dls, kirnduls, testedzs, szabadids tevkenysgek, jrmtulajdon)

8.       szoksok (klnrk, szletsnapok, karcsony, ebd- s vacsoravendg)

9.       az emberi kapcsolatok intenzitsa

 

Az ezekben a dimenzikban meghatrozott pontszmok alapjn az albbi tz letstluscsoportot klnbztette meg:

1.       elit

2.       intellektulis orientci

3.       csaldorientlt

4.       a hierarchiban magasabb helyzet rtegek mintjt kvet

5.      

 
Linkek
 
Link EE
 
Tli Olimpia,2006
 
Horoszkp
 
Hnyan jttetek ma?
Induls: 2005-05-08
 
Fa-Time
 
Kalendrium
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 

Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros