Alapfogalmak

�llam: Weber szerint az a politikai int�zm�ny, amely pontosan k�r�lhat�rolt ter�leten egyed�l alkalmazhat k�nyszer

korm�nyzat: azokb�l az egy�nekb�l �ll, akiknek joguk van �llami hivataluk folyt�n er�szakot alkalmazni, k�l�nbs�g az �llam �s a korm�ny k�z�tt, hogy az �llam tart�san fennmarad

politika: t�rs. tagjainak �s csoportjainak arra ir�nyul� tev�kenys�ge, hogy  az �llami d�nt�sek meghozatal�ra feljogos�t� poz�ci�ba jussanak, ezeket a poz�ci�kat megtarts�k, vagy ezeket a d�nt�seket befoly�solhass�k, vagyis hatalomhoz jussanak, illetve a hatalmat megtarts�k

hatalom: olyan viszony, amelynek keret�ben a hatalmat birtokl� szem�lynek m�dja van arra, hogy a hatalm�nak al�vetett szem�lyeket r�b�rja, hogy sz�nd�k�nak megfelel�en viselkedjen

uralom: vagyis legitim hatalom, ha a hatalomnak al�vetettek elfogadj�k azt a sz�nd�kot, hogy szolg�lniuk kell a hatalmat, �s az utas�t�st v�gre kell hajtani

tradicion�lis uralom: hatalomnak al�vetettek az�rt fogadj�k el legitimk�nt a hatalmat birtokl� szem�ly hatalm�t, mert az a hagyom�nyokon alapul

karizmatikus uralom: legitimit�s alapja az uralkod� szem�lyis�ge, az alattval�knak meggy�z�d�se, hogy az uralkod� annyira b�lcs, b�tor, j� vagy igazs�gos ember, hogy ennek alapj�n teljesen jogosult arra, hogy alattval�it vezesse

racion�li-leg�lis uralom: uralkod� az adott t�rs-ban elfogadott alkotm�nyjogi szab�lyok szerint ker�l hatalomra

demokr�cia:

1. Popper: demokratikus pol-i sz, ha a t�rs. tagjai er�szak n�lk�l lev�lthatj�k az uralmon l�v�ket, ha t�bbs�g nincs megel�gedve vele

2. Dahrendorf: dem-hoz hozz�tartozik, hogy a korm�nyp�rti �s az ellenz�ki szerep a p�rtok k�z�tt id�nk�nt felcser�l�dik

3. Smelser: d�nt�shoz�k formaliz�lt verseng�si mechanizmus �tj�n, vagyis v�laszt�sok �tj�n ker�lnek hatalomra, p�rtok �s a nyom�st kifejt� csoportok folyamatosan pr�b�lj�k befoly�solni a d�nt�seket, hatalmat int�zm�nyes keretek k�z�tt gyakorolj�k

4. Dahl: poliarcha = k�pviseleti demokr�cia, ahol az �llampolg�rok k�pvisel�ket v�lasztanak, akika d�nt�shozatalban r�szt vesznek

totalit�rius rsz: diktat�rikus pol-i rsz, nem t�ri a ny�lt pol-i ellenz�ki tev�kenys�get, �llampolg�rok mag�n�let�be is belesz�l; egyp�rtrsz-t vezet be, ideol�gi�j�val ellent�tes gondolatokat nem t�r el, fegyveres test�letekkel terroriz�lja a t�rs-at

autorit�rius rsz: diktat�rikus rsz, nem t�ri az ellenz�ket, �llampolg�rok mag�n�let�t�l tart�zkodik, totalit�rius rsz-t�l nem v�lasztja el �les hat�r

p�rt: szervezett csoportok, amelyeknek kifejezett c�ljuk a pol-i hatalomra jut�s, ill. a hatalom megtart�sa

nyom�st kifejt� csoportok: (pressure group) szervezett csoport, c�lja a pol-i d�nt�sek befoly�sol�sa, saj�t �rdekeinek megfelel�en, pl: lobby

mozgalom: kev�ss� szervezett pol-i t�rsul�s, c�lja t�rs. alapvet�nek tartott probl�m�inak megold�s, t�rs, alapvet� megv�ltoztat�sa, ez�rt mozg�s�tani pr�b�lj�k a t�rs. nagy r�sz�t

Hirschman: polg�rok pol-i d�nt�seket befoly�sol� eszk�zei: 1, kivonul�s: el�gedetlen szem�ly egyszer�en elhagyja a k�z�ss�get, amelynek m�k�d�s�vel el�gedetlen, pl: munkahely v�ltoztat�s; 2, kritika: el�gedetlen szem�ly kinyilv�n�tja a v�lem�ny�t; 3, jobb�t� felsz�lal�s

civilt�rsadalom: t�rs. auton�m szervezetei, nem f�ggnek az �llamt�l; �llampolg�rok r�szt vesznek a k�z�gyekben, nemcsak a saj�t hasznuk�rt

T.H.Marshall: h�rom �llampolg�ri jogot k�l. meg: 1, polg�ri jogok; 2, politikai jogok; 3, szoci�lis jogok- ide kapcsol�dik a j�l�ti �llam fogalma: olyan �llam, amely a j�l�ti juttat�sok sz�les k�r�t biztos�tja az �llampolg�rai sz�m�ra

Elm�letek:

�llam �s a korm�nyzat funkci�ja:

a)    uralkod� oszt�ly �rdekeit szolg�lja ki (marxista felfog�s)

b)    f�ggetlen a gazdas�g uralkod� oszt�ly�t�l

pluralista elm�let: sok k�l�nb�z� �rdekcsoport  k�z�tti vit�ban �s versenyben alakul ki a v�gs� d�nt�st

elit elm�let: sz�k elit hozza a d�nt�seket

k�s� kapitalista �llam legitim�ci�s v�ls�g�nak elm�lete: Habermas, Offe: �llam t�l sok j�l�ti feladatot v�llal mag�ra, ez�rt lelassul a gazd-i fejl�d�s, cs�kkennek az �llami juttat�sok, ami a legitim�ci� cs�kken�s�hez vezet, ami politikai v�ls�got id�zhet el�, gazd. �rdek�ben cs�kkenek a j�l�ti juttat�sok

nemzet�llam eszm�je: az a c�l, hogy egy nemzetnek minden tagja legyen az �llam alattval�ja, minden polg�r legyen az �llamalkot� nemzet tagja: er�szak �r�n is a fennhat�s�ga al� vonja az �llam minden polg�r�t

Smelser: orsz�g, nemzet, kult�ra nem esnek mindig azonos egys�gekre

�llampolg�ri kult�ra: �rv�nyes�thess�k �rdekeiket, sz�ks�ges bizonyos �rzelmi k�t�d�sre a pol-i rsz ir�nt

Totalizmuselm�letek: mi vezet a kialakul�sukhoz

a) s�lyos gazdas�gi v�ls�g

b) nemzeti kudarc- �s megal�ztat�s-�lm�ny

c) megk�sett moderniz�ci� (Moore): polg�rs�g nem volt el�g er�s, hogy demokratikusan moderniz�ljon (k�t v�ltozat: f�ldbirtokosok egyezs�get k�tnek az ipari �s kereskedelmi t�k�sekkel- pl: No.; forradalmi hatalmi elit a paraszts�g seg�ts�g�vel �sszet�ri a kor�bbi t�rs.i szerkezetet- pl: SZU, K�na)

d) t�megt�rsadalom k�vetkezm�nye: atomiz�l�d�s, norm�k elveszt�se

e) pszichol�giai magyar�zat: (Fromm) megn�vekedett individualizmus az emberek egy r�sz�nek s�lyos lelki probl�m�t okoz

Demokr�ci�k sz�m�nak v�ltoz�sa: demokratikus rsz-� orsz�gok sz�ma n�; k�t vh. k�z�tti id�szak

p�rtok t�mogatotts�ga: hagyom�nyos politikai p�rtok t�mogatotts�ga cs�kken, a p�rthoz val� k�t�d�s cs�kken, dinoszauruszhoz hasonl�tanak a p�rtok; Hirschman szerint minden t�ren az �r�m maximaliz�l�s�ra t�reksz�nk, ezek nemcsak anyagi, hanem lelki term�szet�ek, ez�rt csal�d�st okoz, hogy a magasztos c�lokat nem lehet t�k�letesen megval�s�tani, ami ki�br�ndul�s ciklusokat hoz l�tre

helyi hatalmi viszonyok: elitek, az �rdek- �s nyom�st gyakorol� csoportok befoly�solj�k a hatalmat

j�l�ti juttat�sok ki�p�t�se: ad�k n�vel�se miatt k�lts�gvet�si bev�telek n�nek. Az ad�k ellen a lakoss�g egy r�sze tiltakozik, munkaad�k �ltal fizetett ad�k a v�llalatok versenyk�pess�g�t rontj�k, ami k�zvetve a munkan�lk�lis�g ir�ny�ba hat, ennek ellen�re j�l�ti juttat�sok GDP-n bel�li r�sz�t alig cs�kkentett�k

Magyarorsz�gi helyzet

- kiv�teles eset, mert nemcsak a jelenlegi rendszer meg�t�l�se volt kedvez�tlenebb a rszv�lt�s el�ttin�l, hanem a szocialista politikai rsz-t is valamivel pozit�vabban �rt�kelt�k, mint a jelenlegit

- jelent�ktelen kisebbs�g megfert�z�d�tt a totalit�rius eszm�kkel �s hajland� ezeket az eszm�ket vall� p�rtokat t�mogatni

- k�zv�lem�ny a j�l�ti juttat�sokr�l: j�l�ti szolg�ltat�sok korl�toz�sa: 1,  nyugati t�rsadalmakban az 1980-as �vekben meger�s�d�tt neoliber�lis felfog�s szerint a t�rs. tagjai felel�sek a sorsok alakul�s��rt, ez�rt az �llami �jraeloszt�s min�l kisebb sz�m� �llampolg�rnak ny�jtsonjuttat�sokat; 2, szoci�lis kiad�sok ar�nya a GDP-n �s az �llami k�lts�gvet�sen bel�l nagyon megn�tt, nehezen finansz�rozhat�

- t�rsadalom tagjai nincsenek igaz�n tiszt�ban ezeknek a kiad�soknak ad��r�val