A sajtóműfajok

Az elmélet = fogalmi apparátus az újságírásban, törvényszerűségek, műfajok meghatározása, általánosságok megfogalmazása (szaktudományok területe).

Műfaj = forma („csomagolás”) nem válik el élesen a tartalomtól. Nincsenek rögzített szabályok, a művészetek egymásba folynak, függ a szerzőtől. Tartalom és forma kiegészítik egymást.

A forma nemcsak külső, belső eleme is a műnek, a műfaj nemcsak formai kötöttséget jelent, de nagyban meghatározza azt is, hogy milyen elvek alapján szerkeszti az anyagot, milyen stílusban, milyen nyelvezetet, milyen stilisztikai és hangulati elemeket használ.

Műfaj: Az újságírásban a műfaj azon külső és belső (tartalmi) formai, hangulati és stílusbeli jegyek összessége, amely megkülönbözeti egymástól az alkotások (médiatermékek) egyes típusait.

A sajtó két alapvető feladata a tájékoztatás és a szabad véleménynyilvánítás lehetőségének megteremtése. A műfajokat attól függően soroljuk e kettő valamelyikébe, hogy melyik funkciót szolgálják.

A két műfajcsalád:

w        Tényközlő (tájékoztató vagy informatív) műfajcsalád: hír, háttérmagyarázat (=hírmagyarázat) tudósítás, interjú, riport, feature

w        Véleményközlő (publicisztikai) műfajcsalád: kommentár, vezércikk, jegyzet, publicisztika, tárca, kritika (= recensio), esszé, glossza, karcolat, kroki, humoreszk, pamflet

A tényközlő műfajcsalád

A hír

Az információ

Fő kérdés: kinek írunk, beszélünk, készítünk műsorokat, média termékeket. Átlagember nem létezik (csak statisztikailag). A sajtó legfontosabb szolgáltatása a hírszolgáltatás.

Mi újságírók a nyitott, érdeklődő és aktív közönség számára igyekszünk szolgáltatásokat nyújtani. A tájékoztatást mindig az adott történelmi, társadalmi és politikai szituáció határozza meg, nem lehet általánosítani. Mindig a közönség oldaláról kell megközelíteni.

Hegel: A modern ember imája a reggeli újság elolvasása. A modern ember ki van éhezve az információra, a hírekre.

Hírek tartalom szerint:

w        belpolitika

w        külpolitika

w        gazdaság

w        mezőgazdaság

w        kereskedelmi, szolgáltató, infrastruktúra

w        tudományos hírek

w        kulturális hírek

w        ismeretterjesztő hírek

w        szórakoztató vagy színes hírek

w        sporthírek

w        meteorológia = természeti jelenségekhez kapcsolódó hírek

Információ és hír viszonya: Minden hír információ, de nem minden információ hír.

A reális létező valóságban megszámlálhatatlan sok hír létezik, de nem mindegyik fontos számunkra. A fontos információkból lesznek hírek.

Mi a fontos?

w        A meglepő erő, bevált, megszokottól való eltérés.

w        Mennyire praktikus? (Mennyire segít mindet napi ügyeink megvalósításában). Reggel a legfontosabb az időjárás ® mit vegyünk fel, vigyünk-e ernyőt.

Pl. a következő a hír: „Brazíliában fagyok voltak és kifagytak a kávécserjék” ® csökken a kávétermés ® kevesebb jut a világpiacra ® a kávé ára felmegy. Vagy termelem a kávét, vagy fogyasztom. Ha termelem, nem adom el, csak később: drágábban. Ha kereskedő vagyok: gyorsan felvásárolom (olcsóbban).

Az információ akkor válik hírré, ha értelmezem: feldolgozom, lefordítom. A hírnek valamilyen igényt kell kielégíteni.

Vannak látszólag nem praktikus hírek. Pl. a tudományágból származó hírek. A tudományos hírek világlátásunkat színesítik.

A hírek a praktikustól a színesig terjednek. Egy információ hírré válásához az is kell, hogy jelentős, minél nagyobb számú embert foglalkoztasson az információ.

A közönség híréhsége változó.

A hírek, információk befogadásához felkészültségre és ismeretanyagra is szükség van. Fontos a társadalmi, politikai közeg, amiben az információt értelmezik.

Demokratikus társadalomban az információtermelésben a piaci viszonyok a meghatározók.

A magyar sajtó helyzete a diktatúrában:

Diktatórikus viszonyok között a tájékoztatásnak több szintje van. Diktatúrában az információval való gazdálkodás hatalmi monopólium.

A Szocializmusban (Magyarországon puha diktatúra) a hírgazdálkodásra a redisztribúció volt a jellemző. Az információkat központilag gyűjtötték majd elosztották attól függően, hol foglalt helyet a társadalmi és politikai struktúrában.

Kádár rendszer: Volt 1. nyilvánosság: Közszolgálati TV, rádió, MTI és párt befolyása alatt álló nyomtatott sajtó. Közvetlen cenzúra nem működött, a politikailag meghízható szerkesztők és főszerkesztők érvényesítették a hatalom szempontjait. Belső cenzúra volt = öncenzúra: Az újságírók tisztában voltak a hatalom által kijelölt tabutémákkal. Nem volt jogi háttere.

A 2. nyilvánosság: szamizdat (engedély nélküli sajtó) pl. Beszélő, civil szervezetek, pl. SZETA (Solt Ottilia, Demszky Gábor). Magyar viszonylatban ki voltak téve rendőri zaklatásnak, de nem volt olyan kemény elnyomás, mint a Szovjetunióban. Szabadegyetemek, nyugati emigráns irodalom: Párizsi füzetek.

Az irányítás informális eszközökkel történt. Aki nem állt be a sorba, egzisztenciálisan megfenyegették, eltávolították a pályáról.

Diktatúrában a sajtó struktúrája vertikális. Hierarchikus rendszer. Legalul az újságíró, legfelül a hatalom.

Tabutémák a Kádári Magyarországon:

w        1956-os forradalom

w        Kádár szerepe a szovjet csapatok behívásában

w        A szovjet csapatok magyarországi állomásozása

w        KGST tagság

w        Magyarország tagsága a Varsói Szerződésben

w        A Szovjetunió vezető szerepének megkérdőjelezése

w        Egypárt-rendszer, az MSZMP vezető szerepe

w        Tulajdonviszonyok kérdése (dogma: az állami tulajdon magasabb rendű, mint a magántulajdon)

A magyar sajtó helyzete a demokráciában:

Piaci viszonyok, a struktúra horizontális: egyenrangú viszonyok

Tilos az előzetes cenzúra. A sajtó jogszabályi keretek között működik. A sajtószabadság a demokráciában sem korlátlan, a jogszabályok jelölik ki. Utólagos cenzúra van.

1.    Magyar Sajtótörvény 1986: Nem tért ki a sajtó és a párt kapcsolatára.

Információtermelés a modern társadalmakban

Gazdasági és kulturális jellegű.

Fisher György magyar médiaszociológus szerint az információ-termelésnek 3 elméletileg jól elkülönülő mozzanata van:

1.    Üzleti-gazdasági mozzanat:

Az információtermelés jövedelmező gazdasági tevékenység, a legnagyobb profittermelő ágazat. A világ átlépett az információs társadalom korszakába. Az információs társadalomban a hatalom alapja az információs nyersanyag.

1957 határév: Az USA-ban az információtermelésben többen dolgoztak, mint a klasszikus iparágazatokban. A világ leggazdagabb embere Bill Gates.

A Szovjetunió kilőtte a Szputnyikot ® létrejött az interkontinentális kommunikáció.

A nagybefektetők figyelme a média felé fordult. A média, mint szakma egyre nagyobb presztízsre tett szert. A modern társadalom legjobban fizetett rétege az újságírók, szerkesztők, szórakoztatóipar specialistái.

2.    Politikai – befolyásolási mozzanat:

Információtermelés – mint a demokratikus berendezkedésű tömegtársadalmak hatalmi rendszerének része – nélkülözhetetlen eleme a parlamenti demokráciáknak, hiszen ezen keresztül jelenthetnek meg és kaphatnak nyilvánosságot az egymástól eltérő nézetek.

A hatalom, a kormányzat, államigazgatás a médián keresztül juttatja el információit a társadalomhoz. Ez a lehetőség rendelkezésre áll az ellenzéknek is.

A társadalom is a média segítségével juttatja el az információt a hatalomhoz.

3.    A civil mozzanat:

Az információtermelés, mint társadalmi alrendszer biztosítja az állampolgárok jogát az informálódáshoz, politikai téren csakúgy, mint pl. a fogyasztás terén (reklám), egyúttal kielégíti a szórakozási és szabadidő eltöltési tevékenységek iránti igényét is.

4.    Civilizációs vagy szocializációs mozzanat:

Bernáth László szerint az újságok és az elektronikus média az iskola utáni szocializáció legfontosabb eszközei. A média segítségével jut a befogadó, a sajtó fogyasztója azokhoz az új tényekhez, véleményekhez, amelyek alapján meghatározza önmaga helyzetét és kitűzheti vállalható cselekvésének körét és irányát a magánélet szféráiban.

A közösség, a család, az iskola, a templom, valamint „az életszerű gyakorlat” (mindennapok) mellett ma a média is segít az új generációnak abban, hogy elsajátítsa azokat az ismereteket, amelyek az emberi tevékenységek reprodukciójához és a világban való eligazodáshoz szükségesek.

Szocializáció: A gyerekek elsajátítják azokat az ismereteket, amelyek kellenek ahhoz, hogy a felnőtt életben boldoguljanak.

Korábban általános volt az a felfogás, hogy a sajtó csupán az „éppen most történt eseményekre” vonatkozó ismereteket továbbítja.

Angelusz Róbert szociológus különválasztja a szocializálható és az újdonságokra vonatkozó ismereteket. A különválás viszonylagos, mindenekelőtt a társadalmak dinamikusságának és integrációs szintjének függvénye.

w        Zárt vagy izolált társadalmak – jellemző a megszokottság, szabályozottság, viszonylagos változatlanság. A szocializáció során szinte minden lényeges folyamat átadható. Az újdonságoknak csak ritkán van jelentősége. Ebben a társadalmi szerveződésben a sajtó szerepe szinte minimális, a szocializációban nem osztanak a médiára szerepet, az új információk, külső történések továbbítása szigorúan szabályozott formában zajlik.

w        Nyitott társadalmak – ilyen a demokrácia – (Angelusz szerint) a környezetükkel aktív kölcsönhatásban levő dinamikus társadalmakban olyan gyorsak a változások, hogy azokra a megszokott sémákra reagálni lehetetlen ® felértékelődik a sajtó szerepe. (Minél bonyolultabb és szerteágazóbb a környező világgal való kapcsolatok rendszere, annál inkább megnő az új ismeretek jelentősége.) A nyitott társadalmakban felértékelődik a sajtó szerepe.

Információ – hír - üzenet

Walther Lippmann – Közvélemény c. munkájában foglalkozik a médiával, annak intézményeivel. Szerinte hír az, ami előtérbe tolakszik. Lippmann a médiával kapcsolatosan megállapítja, hogy annak tevékenysége nem önkényes, egyformán igazodik az intézményekből érkező információkhoz, másrészt a közönség igényeihez. Mindez nem jelent korlátlan hatalmat.

A média intézményeinek kiemelt szerepe van. Az újságíró már eleve szelektált hírekkel dolgozik. Az újságíró rá van utalva az intézményekre. Több a hír, mint az újsághír.

1957. MacLean – Az információ primer forrása nem az újságíró, hanem az a hivatásos kommunikátor, aki az információval ellátja az újságírót. A kormányzatnál, rendőrségnél, államigazgatásnál dolgozik a kommunikátor. A hivatásos kommunikátorok érdekeket közvetítenek. Ez befogadói oldalon is érvényesül (A hírek szelektálása).

White 1950-ben bevezette a kapuőr fogalmát. Kapuőr az, aki továbbítja az információkat, híreket – messzemenően figyelembe véve a befogadó, a közönség igényeit. A média nem más, mint szerkesztőségek és személyzetük, a kapuőrök láncolata. A kapuőrök funkciója az információ gyűjtése, értékelése és szelektálása, majd feldolgozásuk hírré. White kapuőre a modern kor legnagyobb hatalmú embere.

Kétféle fogyasztás van:

w        Rugalmas fogyasztás: autó, ház, stb.

w        Rugalmatlan: étel, ital (létszükségletek)

Az információ fogyasztás rugalmas.

Felmérés: A magyar közszolgálati rádió két hét alatt sugárzott hírműsoraiban milyen hírműsorokat sugárzott. 1620 hír két hét alatt:

w        Politika: kül-, bel- és pártpolitika: 607 hír

w        Makrogazdaság: 429 hír

w        NATO csatlakozás, népszavazás: 299 hír

w        Bűnözés, bűnügyek: 174 hír

w        Mikrogazdaság: 164 hír

w        Egészségügy: 154 hír

w        Oktatás: 109 hír

w        98-as parlamenti választások: 94 hír

w        Művészet, kultúra, művelődés: 88 hír

w        Mezőgazdaság: 88 hír

w        Törvényhozás: 85 hír

w        Média: 74 hír

w        Környezetvédelem: 44 hír

w        Cigánykérdés: 23 hír

w        Vallás, egyház: 20 hír

w        Nyugdíj: 14 hír

Az információkból milyen technológia segítségével lesz hír?

Zsolt Péter Þ Az 50-es években elsősorban a biológia és a pszichológia segítségével sikerült kidolgozni egy egységes paradigmát.

A modell: Shannon & Weaver modellje, 1949.

A klasszikus információs modell alapja az individuális beszélgetés, munkahipotézisként tekintették.

Az üzenet közvetítése jelek segítségével történik.

Kódolás és dekódolás

Ez a modell kiegészült a médiaszemélyzettel /kapuőrök láncolata/.

Közlői oldalon a professzionális hírgerjesztők, kommunikátorok ® összevont kommunikációs modell.

Információ ® Harley Molotch & Marilyn Lester

A valóságban keletkező végtelen számú dologból csak keveset veszünk észre. Az általunk felfogott információkat (eseményeket) történésnek nevezzük. Ezek leggyakrabban változások. A hír alapanyaga a történés.

A történésekről érdekvezérelt beszámolók készülnek Molotch-ék szerint, és ez lesz az esemény. Az eseményt konstruáló hírgerjesztők a kommunikátorok.

Tudatunk hozza létre a világot, esetenként időbeli folyamatokká kapcsol össze olyan dolgokat, melyek a valóságban nincsenek meg.

A szociálpszichológusok, mint pl. Aronson a kommunikátort (rábeszélőt) tartják kulcsszereplőnek. A kommunikátor a médiaszemélyzet tagja, aki helyzeténél fogva képes meggyőzni a befogadó oldalt, vevőt, közönséget és ebben segítségére van a médiát övező szimpátia, a magas presztízs, tekintély.

Az információ forrásától a vevőig számos szűrőn megy át, és ezek a szűrők mind deformálják.

w        Léteznek az információ feldolgozására szakosodott intézmények: hírügynökségek, sajtóügynökségek és a különböző másodlagos felhasználó médiumok: TV, rádió stb.

w        Léteznek az információ feldolgozására kötelezett intézmények: pl. államigazgatási szervek, rendőrség, meteorológiai szolgálat, tűzoltók, pártok, érdekképviseletek, civil szervezetek. Ezek sajtóosztályai, szóvivői az intézményi kommunikátorok.

Az érdekvezérelt beszámoló torzulhat. Ez függ az intézmény profiljától, felkészült-ségétől, politikai elkötelezettségéről.

Az intézményi kommunikátorok jelentik az első komoly szűrőt a valóság és a közönség között.

A média az a kapu, melyen vagy átjut vagy nem jut át az információ a közönséghez. Demokratikus viszonyok között a kapu áteresztőképessége az egyes befogadó/átlagosan nyitott és érdeklődő polgár átlagos információigényét elégíti ki.

Az átlagpolgár információ-igénye meglehetősen rugalmatlan. Csak a nagy társadalmi-politikai átalakulások idején nő meg és a diktatúrák idején lehet visszaszorítani ezt az igényt.

Demokráciában a hírérték az a normatív tényező, amelynek alapján a médiaszemélyzet (kapuőr) a hozzá érkező információt feldolgozza és hírré alakítja át. Feldolgozás: kódolási eljárás, melynek során az újságíró, hírszerkesztő feldolgozza a beérkezett nyers információkat és hírként juttatja el azokat a befogadóhoz/közönséghez.

A korszerű média alapkérdése: a létező és reális valóságban a számtalan keletkező információ közül melyikből (miért, hogyan) lesz hír?

Míg a demokráciában a hírérték, a diktatúrában a hatalmi politikai megfontolások alapján zajlik az információ szelektálása, feldolgozása.

A hír jellé alakítása csatornákon át jut el a befogadóhoz. A hírt Lippmann szerint a befogadó dekódolja – üzenetté alakítja vissza. Ezek az üzenetek befolyásolják tudatát, döntését, ezen keresztül cselekedeteit.

A hírérték segít az információ szelektálásában.

Kundera szerint korunk embere kiszolgáltatva tűri, hogy a média rázúdítsa azt a hatalmas mennyiségű információt, amihez sem kedve, sem felkészültsége nincs.

McLuhan szerint a világ olyannyira kitágult az információs robbanás nyomán, olyannyira eltűntek a létező és virtuális határok, hogy a kisebb-nagyobb közösségek, és persze az egyes ember elvesztette valódi kapcsolatát az élővilággal, környezete hamis, álságos, a média által kreált. (Ez a Lippmanni pszeudo – világ).

Gerbner osztja Lippmann felfogását, szerinte az emberek fejében kialakult kép valahol a reális valóság és a média kultivációja közt van. Gerbner szerint nincs valódi sajtószabadság, a szabadság tulajdonképpen a kommunikációs eszközök irányítóinak joga arra, hogy mit mondjanak el a közönségnek.

Veszely Anna médiaszociológus kritizálta Gerbnert. Szerinte a média által sugárzott üzenet (a hírnek az a tartalma, ami minket praktikus szempontból érdekel) eltérő kulturális környezetben teljesen eltérő jelentést hordozhat. Pl. Amerikában a Dallas a sikerről szól, az arab országokban pedig azt sugallja, hogy a pénz nem boldogít.

McLuhan szerint manapság az egyetlen tapasztalat nem a személyes szférán, hanem a vizuális médián keresztül szerezhető meg.

A médiaszemélyzet tagjai mi alapján végzik munkájukat?

w        A társadalom megpróbál megfelelni a köz igényeinek.

w        A médiaszemélyzet alkalmazotti státuszban van, ezért a tulajdonosi érdekek is fontosak számukra.

w        Az ellenőrzés iránti igény, álhíreket ad le, vagy szenzációvá tupírozza a híreket.

w        A tulajdonossal szemben védelmet nyújt a Médiaetika. Van írott-jog része (Sajtótörvény, Polgári- és Büntető Törvénykönyv) és íratlan szakmai szabályai.

Demokratikus viszonyok között az egyes nemzeti médiumokban kialakultak bizonyos normák, melyekhez minden szerkesztőségnek, újságírónak alkalmazkodni kell, ha nem akarnak kiszorulni a szakmából.

A médiaszemélyzet szempontjából a nemzeti sajátosságok meghatározóak.

Objektív körülmények: a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális közeg.

Szubjektív körülmények: generációs hovatartozás, nemi jelleg, családi háttér, személyes érdeklődés és ambíció, hobbi, szexuális attitűd, érzékenység bizonyos társadalmi problémák iránt.

Zsolt Péter: Hírnek az olyan aktuális újdonságot tartalmazó információt nevezzük, ami sokakat érdekelhet és/vagy sokak életében változást okozhat.

Minden hír információ, de nem minden információ hír. A hír mindig aktuális – először közlöm.

A hírnek tartalmaznia kell bizonyos kellékeket:

w        Mi történt?

w        Hogyan történt?

w        Milyen szereplőkkel?

w        (-Miért?)

Egy esemény mitől válik hírré és mitől elhanyagolható?

Domonkos Lajos: A hír első sajtóértesülés egy legutóbb történt, társadalmilag számottevő eseményről, amely válaszol a 5W+1H, illetve 4W képletben kifejezett kérdésekre.

Abban az esetben, ha a hír csak a ki? mi?/mit? mikor? és hol? kérdésekre válaszol (4W) tényhírről, ha minden kérdésre, teljes hírről beszélünk.

A tényhírt minden tömegkommunikációs társadalom egységnyi részének tekintjük.

Az 5W sorrendben:

w        Who? = A hír főszereplője (ki) – lehet természetes vagy jogi személy

w        What? = Mi a cselekmény

w        When? = Mikor történt? Minél aktuálisabb, a hírérték annál magasabb.

w        Where? = Hol történt?

w        Why? = Miért – Indítékról és háttérről