A moderniz�ci�t megel�z�en az emberek a csal�dokban saj�t�tott�k el az ismereteket, tanult�k meg a viselked�si norm�kat, amelyek r�v�n integr�l�dni tudtak a t�rsadalomba.

A moderniz�ci� el�rehaladt�val az iskol�kban elsaj�t�that� ismeretek egyre fontosabb� v�ltak, n�lk�l�k nem lehetett hat�konyan munk�t v�gezni.

Min�l magasabb az egy�n iskolai v�gzetts�ge, ann�l jobbak a foglalkoz�si �letp�ly�n �s a keresetben az es�lyei.

Az oktat�si rendszer a modern t�rsadalom d�nt� fontoss�g� int�zm�ny�v� v�lt.

Alapfogalmak:

Oktat�s: a t�rsadalomban feln�ttkorban bet�ltend� szerepekhez sz�ks�ges ismeretek �tad�s�t jelenti a gyerekeknek �s a fiataloknak.

Nevel�s: a viselked�si norm�k megtan�t�sa, a m�g�tt�k �ll� �rt�kek �tad�sa, m�sk�ppen a szem�lyis�g fejleszt�se. Fogalma rokon a szocializ�ci�val.

Oktat�si int�zm�nyek funkci�i: az ismeretek �tad�sa, vagyis az oktat�s, a szem�lyis�g fejleszt�se, vagyis a nevel�s, �s a fiatal nemzed�k integr�ci�ja a t�rsadalomba.

Emberi beruh�z�s: k�zgazdas�gtani fogalom, mely mindazokat a r�ford�t�sokat jelenti, amelyek az egy�n munk�j�nak termel�kenys�g�t k�zvetlen�l emeli. Els�sorban az oktat�s �s az eg�szs�g�gyi r�ford�t�sok.

M�dszerek:

1. Iskolai v�gzetts�gi ar�nysz�mok: azt mutatja, hogy a n�pess�gnek mekkora r�sze �rte el a k�l�nb�z� iskolai v�gzetts�gi szinteket. A megfelel� v�gzetts�g�ek ar�ny�t c�lszer� az olyan �letkor� n�pess�ghez viszony�tani, amely ezt a v�gzetts�get el�rhette. Az adatok �sszehasonl�t�s�n�l �vatosnak kell lenni, mert a k�l�nb�z� orsz�goknak elt�r�ek az iskolarendszerei, ez�rt az iskola megkezd�s�nek �s befejez�s�nek kor�ve is elt�r� lehet.

2. Beiskol�z�si ar�nysz�mok: azt fejezik ki, hogy a k�l�nf�le szint� �s fajt�j� iskol�kban h�nyan tanulnak, illetve mekkora a tanul�k sz�ma az adott t�pus� iskolai oktat�sban a megfelel� �letkorban l�v� n�pess�g sz�m�hoz viszony�tva. Probl�m�ja, hogy csak a nappali tagozatosokat veszi figyelembe, illetve a t�lkoros nappali tagozatosok megl�te elferd�ti a sz�mokat.

Elm�letek:

1. Az iskola szerepe: egyre nagyobb, a v�gzetts�g meghat�rozza a k�s�bbi �letp�ly�t.

a) emberi beruh�z�s-iskola: a gazdas�gi n�veked�s legfontosabb t�nyez�je az emberi beruh�z�sok nagys�ga, a fejl�d�shez min�l t�bb magas v�gzetts�g� munk�s kell, mert �k k�pesek hat�konyan haszn�lni a bonyolult termel�eszk�z�ket, illetve k�pesek �j innov�ci�kat l�trehozni, �s alkalmazkodni a gyors v�ltoz�sokhoz.

b) Bourdieu: szerint az iskol�k csak l�tsz�lag v�gzik a legtehets�gesebb tanul�k kiv�logat�s�t, val�j�ban a vizsgaeredm�nyekkel, a tov�bbtanul�s ir�ny�t�s�val rejtetten kijel�lik a tanul�k hely�t a t�rsadalomban. Rejtett t�rsadalmi diszkrimin�ci�t �rv�nyes�tenek �s el�seg�tik a t�rsadalmi poz�ci�k �t�r�k�t�s�t, vagyis �jratermelik a t�rsadalmi egyenl�tlens�geket. A t�rsadalmi mobilit�s el�seg�t�se helyett, t�rsadalmi reprodukci�t hajtanak v�gre.

c) Miller �s Roby: szerint az iskola a szem�lyi �s kisk�z�ss�gi auton�mi�t �ssa al�, az emberek kezdem�nyez�k�szs�g�t cs�kev�nyes�ti el. Ez�rt a k�telez� tanterves, vizsg�ztat�, form�lis iskolai oktat�s teljes megsz�ntet�se mellett �rvelnek, melyet a saj�t motiv�ci�ra �p�l� tanul�snak kellene felv�ltania. Ennek az oktat�si rendszernek h�rom feladata lenne:

- oktat�si eszk�z�ket bocs�tani a tanulni v�gy�k rendelkez�s�re

- el�seg�teni a kommunik�ci�t a tanulni �s a tan�tani v�gy�k k�z�tt

- lehet�s�get biztos�tani annak, aki el akarja mondani a v�lem�ny�t a nyilv�noss�gnak valamilyen t�rsadalmi k�rd�sben

d) Oktat�s kiterjeszt�se �s demokratiz�l�sa cs�kkenti az egyenl�tlens�geket, �s el�seg�ti a t�rsadalmi mobilit�st: ezt a Coleman-jelent�s alapj�n �ll�tott�k. A jelent�s arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a csal�di h�tt�r �s az iskola milyens�ge er�sen befoly�solja az iskolai teljes�tm�nyt, azon kereszt�l pedig a foglalkoz�si �letp�ly�t. Megold�sk�nt az iskol�k sz�nvonala k�z�tti k�l�nbs�gek kiegyenl�t�s�t valamint a k�l�nb�z� csal�di h�tter� gyerekek �sszekever�s�t aj�nlotta.

2. Kultur�lis t�ke �s nyelvi k�szs�gek: A sz�l�i h�zban �s bar�ti csoportban elsaj�t�tott kult�ra annyira meghat�roz�, hogy az iskolai oktat�s k�ptelen v�ltoztatni rajta. Ezt a hat�st er�s�theti m�g az iskol�ban megk�vetelt magas m�velts�ggel val� �rintkez�s s�r�s�g�nek a m�rt�ke is.

a) Bourdieu: a csal�db�l hozott kultur�lis h�tteret kultur�lis t�k�nek nevezi. Ennek a kultur�lis t�k�nek az �t�r�k�t�se l�nyeges szerepet j�tszik a privilegiz�lt t�rsadalmi poz�ci�k �t�r�k�t�s�ben. Ezen k�v�l seg�t a privilegiz�lt r�tegeknek megk�l�nb�ztetni magukat a t�bbiekt�l. Ezt a kultur�lis t�k�t nagyon neh�z elsaj�t�tani az iskol�ban, ez�rt az oktat�s nem k�pes a t�rsadalmi helyzetb�l sz�rmaz� egyenl�tlens�geket kiegyenl�teni.

b) Berstein: a nyelvi k�szs�gre helyezte a hangs�lyt. A k�l�nb�z� t�rsadalmi r�tegek gyermekei elt�r� nyelvi k�szs�geket saj�t�tanak el, a haszn�lt nyelv pedig er�sen befoly�solja a gyermek gondolkod�s�t. Az iskola pedig a fels�-k�z�poszt�lyi nyelvet k�veteli meg, ennek az als�bb oszt�lyok gyermekei nem tudnak annyira megfelelni.

3. �r�kl�s: elm�lete a genetikai �r�kl�s hat�s�t hangs�lyozza. Az oktat�s kiegyenl�t� szerep�nek sikertelens�g�t azzal magyar�zza, hogy a h�tr�nyosabb helyzet� csal�dok gyermekei genetikailag is alacsonyabb intelligenci�t �r�k�lnek, ezeket a genetikai h�tr�nyokat pedig lehetetlen kiegyenl�teni.

a) Jensen: az etnikai kisebbs�gbe tartoz� gyerekek alacsonyabb pontsz�mot �rnek el az intelligencia tesztekben, ezt az alacsonyabb intelligenci�t az �r�kl�d�ssel magyar�zza.

b) Herrstein �s Murray: azt �ll�tott�k, hogy az intelligencia megoszl�sa a n�pess�gben Gauss-g�rb�hez hasonl�, teh�t sz�ks�gszer�en van a n�pess�gnek egy, az �tlagosn�l j�val alacsonyabb intelligenci�j� r�sze. Ez az alacsonyabb intelligencia r�szben genetikai t�nyez�kt�l f�gg, ez�rt nem lehet sokat tenni a gyeng�bb k�pess�g� gyerekek�rt. Azt is kimondj�k, hogy a feket�k intelligenci�ja �r�kletesen alacsonyabb a feh�rek�n�l.

c) A k�rnyezet hat�sa: az, ami befoly�solja az intelligencia nagys�g�t, mivel mindenkinek m�s a k�rnyezete, ez�rt elt�r�ek az intelligencia szintek. Mivel azonban a hat�sok m�r kicsi korban �rik az ember, nem lehet pontosan megmondani, hogy mekkora a szerepe a genetikai �r�kl�snek �s mekkora a t�rsadalmi �r�kl�snek.

4. A meritokratikus t�rsadalom: ahol a t�rsadalmi hierarchi�ban val� elhelyezked�s teljesen az �rdemt�l, a tud�st�l, a munkateljes�tm�nyt�l f�gg. Kor�bban az ebbe az ir�nyba t�rt�n� el�rehalad�st pozit�vumnak tekintett�k. Kritik�i azonban r�mutattak arra, hogy az �rdem lesz�k�l az iskolai eredm�nyekre, �s az egyes ember �rt�kess�g�t a t�rsadalom sz�m�ra nem lehet objekt�ven m�rni.

a) Young: tudom�nyos-fantasztikus reg�ny�ben k�pet ad arr�l, hogy a meritokr�cia hogyan vezet sz�lesk�r� el�gedetlens�ghez.

Nemzetk�zi tendenci�k:

1. Az iskolai v�gzetts�g �s a beiskol�z�si ar�nysz�mok n�veked�se: ennek oka, hogy megn�tt a beiskol�zand� gyerekek sz�ma, illetve egyre t�bb gyerek j�r iskol�ba, az alapiskol�kn�l l�nyeg�ben 100%-ot �r el a beiskol�z�s, �s a magasabb szint� iskol�kn�l is egyre magasabb.

a)      Denison: kimutatta, hogy az iskolai v�gzetts�g emelked�se l�nyegesen hozz�j�rult a fejlett orsz�gok gazdas�gi fejl�d�s�hez, a nemzeti j�vedelem emelked�s�hez.

2. Az iskolai v�gzetts�g hat�sa az �letp�ly�ra: a t�rsadalmi mobilit�si adatfelv�telek a fejlett orsz�gokban azt �llap�tott�k meg, hogy az iskolai v�gzetts�g hat�sa a foglalkoz�si �letp�ly�ra egyre er�sebb� v�lik. Ez nem jelenti azt, hogy a t�rsadalmi sz�rmaz�s meghat�roz� ereje cs�kkent, csak azt, hogy nem k�zvetlen�l, hanem az el�rt iskolai v�gzetts�gen kereszt�l befoly�solja az el�rt t�rsadalmi helyzetet.

a) funkcion�lis analfabetizmus: minden gyermek r�szt vesz bizonyos alapfok� k�pz�sben, teh�t senki sem analfab�ta, de t�nylegesen a fiatal feln�ttek jelent�keny r�sze nem k�pes olvasni, illetve adott sz�veget meg�rteni.

b) Hus�n: a legt�bb fejlett orsz�gban nem lehet kimutatni, hogy az iskolai teszteredm�nyek romlottak volna (kiv�ve az USA, ahol a felm�r�sek ezt bizony�tj�k).

c) oktat�s eredm�nyess�g�nek roml�sa: ennek oka, hogy egyre n� az oktat�sban r�sztvev�k sz�ma, viszont a k�lts�gvet�si t�mogat�sok nem tartj�k a l�p�st ezzel a n�veked�ssel. A nagy l�tsz�m miatt a hagyom�nyos tan�r-di�k viszony elszem�lytelenedett, egy-egy tanul�ra kevesebb id� jut, �s az oktat�s elb�rokratiz�l�dott.

d) Boudon: szerint a beiskol�z�si ar�nysz�mok n�veked�se nagy csal�d�st okozhat a fels�oktat�sban r�sztvev�knek, ha a gazdas�gi fejl�d�s nem biztos�tja a fels�fok� v�gzetts�get ig�nyl� munkahelyek sz�m�nak azonos �tem� n�veked�s�t. Hiszen a nagyobb iskolai er�fesz�t�sek ellen�re sem v�ltozik relat�v hely�k a t�rsadalmi hierarchi�ban, illetve a l�tsz�mok emelked�se le�rt�kelheti az adott iskolai v�gzetts�gi szintet.

Magyarorsz�gi helyzet:

1. A magyar n�pess�g iskolai v�gzetts�ge: az iskolai v�gzetts�g l�tv�nyosan emelkedett, a beiskol�z�si ar�nysz�mok szerint azonban az oktat�s kiterjeszt�se lelassult, s�t meg�llt. Ennek oka, hogy a szocialista rendszerben szigor�an betartott�k a numerus clausust, val�sz�n�leg az�rt, mert f�ltek, hogy ha t�lk�pz�s alakul ki a magasabb szint� iskol�kban, akkor a munkan�lk�li magas v�gzetts�g�ek k�z�tt politikai el�gedetlens�g alakul ki. A rendszerv�lt�s ut�n a l�tsz�mok gyorsan emelkedtek, de m�g �gy is messze elmaradnak az eur�pai �tlagt�l. Sajnos az oktat�sra ford�tott �llami kiad�sok ar�nya cs�kkent, az oktat�si int�zm�nyek �gy neh�z helyzetbe ker�ltek. Ennek ellen�re az oktat�s min�s�ge olyan, hogy viszonylag kev�s tanul�t viszonylag magas szinten k�pez.

2. Iskol�zotts�g �s t�rsadalmi helyzet: n�lunk is �rv�nyes�l, hogy a csal�di h�tt�r meghat�rozza az iskolai v�gzetts�get, az pedig a tov�bbi �letp�ly�t.

a) Ferge-Gazs�: r�szletesen bemutatt�k a sz�l�i h�tt�r hat�s�t az iskolai el�menetelre. A t�rsadalmi egyenl�tlens�gek �s k�l�nbs�gek meghat�rozz�k, hogy a gyerek melyik iskola t�pus fel� orient�l�dik, ez�ltal pedig, hogy milyen helyet fog elfoglalni a t�rsadalmi hierarchi�ban.

3. Az oktat�sb�l kimaradtak helyzete: �letp�ly�juk rendk�v�l h�tr�nyosan alakul, igen nagy ar�nyban szeg�nyek, nagy ar�nyban szerepel n�luk a devi�ns viselked�s.

a) Laki: vizsg�latai alapj�n meg�llap�totta, hogy nagyr�sz�k k�zs�gi lakos, iskol�skorukban igen rossz lak�sviszonyok k�z�tt �ltek, a cig�nys�got er�teljesen �rinti ez a probl�ma, de t�bbs�gben vannak a nem cig�nyok, akiknek nincs meg a 8 �ltal�nos iskolai v�gzetts�g�k sem. Val�sz�n�leg eg�sz �let�kben h�tr�nyos helyzetben maradnak, �s ezt a k�vetkez� nemzed�kre is �t fogj�k �r�k�teni. Igen magas k�z�tt�k a munkan�lk�liek ar�nya a rendszerv�lt�s �ta.

4. A kiseg�t� iskol�k: azok az iskolak�teles kor� gyerekek ker�lnek ide, akikr�l felt�telezhet�, hogy nem fognak tudni megfelelni a rendes �ltal�nos iskolai k�vetelm�nyeknek, illetve akiket hasonl� probl�ma miatt �thelyeznek a rendes �ltal�nos iskol�b�l. Aki ilyen iskol�t v�gzett, �ltal�ban szakm�t tanul, �s  jelent�s r�sz�k be tud illeszkedni a t�rsadalomba, �s nem ker�l olyan h�tr�nyos helyzetbe, mint azok, akik nem v�gzik el az iskol�t.

a) Czeizel: aggaszt�an megn�tt azoknak a gyerekeknek a sz�ma, akik kiseg�t� iskol�ba j�rnak, alacsony intelligenci�jukat �r�k�lt�k, sz�muk n�veked�s�nek pedig az az oka, hogy az alacsonyabb intelligenci�j� csal�dokban t�bb gyerek sz�letik.

b) Lad�nyi-Csan�di: a kiseg�t� iskol�ba val� �rat�sn�l l�nyeges szerepe van a csal�di h�tt�rnek, mert azonos adotts�g�, de elt�r� h�tter� gyerekek eset�ben az alacsonyabb r�tegb�l j�tt gyerek ker�l oda.

c) Gazs�-Pataki-V�rhegyi: a k�z�piskol�sok �letm�dj�t vizsg�lt�k, �s meg�llap�tott�k, hogy a t�lterhelts�g miatt kev�s a szabadidej�k, ez�rt lehet�s�geik korl�tozottak, ami egyoldal� �s besz�k�lt �letvitel� szem�lyis�g t�pusok kialakul�s�hoz vezethet.

T�rsadalompolitika:

1. Fels�fok� t�lk�pz�s h�tr�nyai:

- a fels�fok� k�pz�s igen dr�ga, ez�rt gazdas�gi vesztes�get jelent, ha a v�gzettek nem tudnak diplom�juknak megfelel� munkak�rbe jutni

- azok a fels�fok� v�gzetts�g�ek, akik nem jutnak �rtelmis�gi munkak�rbe, potenci�lis t�rsadalmi el�gedetlens�g forr�sai lehetnek.

2. Az �ltal�nos iskolai k�pz�s meghosszabb�t�sa: megold�s lehetne, mert azok akik abbahagyn�k az iskol�t 16 �vesen, m�r tudn�nak dolgozni, m�g ma a 14 �vesek nem tudnak.

3. �retts�gi megszerz�se: kedvez�bb megold�s lenne, ha a n�gy�ves k�z�piskol�t kiterjeszten�k mindenkire, �s megsz�nne a szakmunk�stanul� k�pz�s, mert ha mindenki �retts�gizne, akkor a p�lyav�laszt�sra csak 18 �vesen ker�lne sor, �s lehet�v� tenn�, hogy k�s�bb is be lehessen iratkozni a fels�oktat�sba, vagy p�ly�t lehessen m�dos�tani.

a) Hus�n: szerint az iskol�kban t�rt�n� a korai szelekci� el�nye, hogy a kiv�logatott sz�k csoport jobb k�pz�st kap, de ez az �tlagos k�pz�s sz�nvonal�nak rov�s�ra t�rt�nik.