Az egyenlőtlenség lényeges tényezője az egyén és a család lakóhelye is. A kedvező feltételekkel rendelkező lakóhelyen ugyanis nagyobb a munkahelykínálat, magasabb jövedelmeket lehet elérni, jobbak a lakásviszonyok, kellemesebb a művi és a természetes lakókörnyezet, jobb a kereskedelmi ellátás, több és jobb iskola és egészségügyi intézmény van a közelben, jobbak a közlekedési viszonyok. Azonos társadalmi rétegbe tartozók között tehát nagy különbségeket találunk aszerint, hogy hol laknak.

Város:

-        Városi államigazgatási rang.

-        Függ a település népességszámától, de tudnunk kell, hogy az 5000-nél kisebb népességű települések is lehetnek városias, több tízezres települések pedig falusias jellegűek.

-        Város az a település: amelynek lakossága és környezete, a környező falvak számára bizonyos központi funkciót lát el.

1. szaküzletek
2. orvosi ellátás
3. magasabb szintű iskolák
4. művelődési intézmények.

Ezek a települések többnyire környékük államigazgatási központjai.

-        A városok lakossága heterogénebb, ezért az emberi kapcsolatok személytelenebbek, gyengébb az egyén viselkedésének társadalmi kontrollja.

Falu:

-        Községi államigazgatási rang.

Agglomeráció: Azokat a községeket és kisvárosokat, amelyek lakossága szoros és mindennapos kapcsolatban áll a nagyvárossal. Komoly előny a nem városi léttel szemben.

Tanya: Külterületi lakott hely. A falvak és városok zárt beépítésű részén kívül fekvő, egyedül álló vagy csak kevés lakóépületből álló települések.

Urbanizáció: Városiasodás.

Szuburbanizáció: Amikor a városok központi részeiben lakó népesség száma fogy, viszont a városok külső kertes kerületeinek népessége nő.

Szegregáció: Egy – egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól.

Slum: A nagyvárosok fizikailag leromlott állapotú és szegények által lakott városrészeinek megnevezése. Nyomornegyed.

Invázió: Amikor egy településrészbe, városi kerületekbe a korábbi népességtől eltérő népesség költözik be, és amikor a korábban szokásos tevékenységek mellé újabb tevékenységfajták települnek.

Szukcesszió: Amikor egyrészt az invázió, másrészt a korábbi lakosság és tevékenysége kiköltöztetése következtében a településrész lakosságának és gazdasági tevékenységeinek összetétele megváltozik, kicserélődik.

Filtráció: A lakások lakói kicserélődnek, azaz a lakásokba egyre szegényebb rétegek költöznek be, míg a korábbi lakók fokozatosan nagyobb és jobb lakásokba költöznek. A jó minőségű lakások építése elősegíti a filtrációt.

Földrajzi régiók:

Egyes régiók kedvezőbb helyzetben vannak, mint más régiók, eltér a népességi összetételük, más – más tevékenységek összpontosulnak bennük, ezért egyes régiók az átlagosnál gyorsabban fejlődnek, más régiók viszont az országos átlaghoz képest hanyatlanak.

Elméletek:

1.      Urbanizáció: Alapvető kérdés, hogy meddig folytatódhat az urbanizációs tendencia

Enyedi György: Urbanizációs ciklikus elmélete

-        városrobbanás – rohamosan nő a városok népessége

-        relatív dekoncentráció – a városnövekedés lefékeződik, a nagyvárosok központjaiban csökken a népesség

-        dezurbanizáció – a városnövekedés megáll.

A teljesen elnéptelenedett falvak, továbbá olyanok, ahol már az alapvető ellátás is hiányzik, nem élednek újjá, ilyen helyre városi lakók nem költöznek.

2.      A városi és a falusi életmód különbségei:

Tönnies: A falvakra a közösség, a városokra a társadalom jellemző. A közösségben a személyes kapcsolatok uralkodnak, a városban viszont a személytelen cserekapcsolatok, ahol szerződések szabályozzák a társadalmi életet.

Chicagói iskola: A városi éltre a kifinomultság, a változatosság, a szabadság és a tolerancia jellemző. A városi lakosok sokféle életstílussal találkoznak, ezért elfogadóbbak, toleránsabbak az övéktől eltérő nézetekkel, életstílusokkal szemben, azaz kevésbé etnocentrikusak. A városi élet előnyei mellet a nem jelentéktelen költségeit is bemutatja: az emberi kapcsolatok elszemélytelenednek, a városi lakók jellegzetes attitűdje a közömbösség, a csömör a blazírt attitűd.

A nagyvárosi lakosság életmódja és életfelfogása korántsem egységes. A szuburbiákban a családok, barátok, lakóhelyi közösségek közötti intenzív személyes kapcsolatok jellemzőek.

Városökológiai elméletek:

1.       Chicagói iskola: A városnövekedéssel súlyos urbanizációs problémák is jelentkeznek, pl.: bűnözés, szegénység. Bizonyos városrészekhez adott tevékenységek kapcsolódnak, és bizonyos városrészekben koncentrálódnak a lakosság különböző rétegei.

2.      Park és Burgess: Koncentrikus körök

3.       Egy másik elmélet szektorokra osztja a városokat. Így megállapíthatjuk, hogy a domborzat is befolyásolja a város szerkezetét: a dombokon és a nagyobb folyók partján jobb lakónegyedek helyezkednek el.

4.      Több városmag van. A városi övezetek elkülönülése együtt jár lakosságuk erős szegregációjával.

Etnikai szegregáció: ezekben a városrészekben a megismétlődő zavargások miatt igen rossz a közbiztonság. A leromlott városrészekből menekülnek az emberek (a tehetősebbek).

Így lassan leromlik bennük a kereskedelmi hálózat, az oktatás, az egészségügyi ellátás, stb…

Beáramlik a szegény lakosság és elfoglalja a távozó jobb módú lakosság helyét. Az invázió és a szukcesszió kísérőjelensége a lakosok vonatkozásában a filtráció. A filtráció következtében a lakások állaga és minősége romlik, így a régi lakóházak övezete lassan halad a slumosodás felé.

Nemzetközi tendenciák:

-        A fejlett országokban a városi népesség aránya ’60-ig nőtt. Először a szuburbanizáció jeleit figyelték meg: a városközpontok lakossága, éspedig elsősorban annak jómódú része, kiköltözött a környező kertes, családias övezetbe.

-        1980-as évek: újra az urbanizáció megerősödésének jeleit vélik felfedezni.

-        Mások szerint a városnövekedésnek egy hosszú 55 éves ciklusa van (Kondratyev – ciklus), és a gazdaság depressziós szakaszaiban visszaesik a városnövekedés.

-        A fejlődő országokban a városodás tendenciája egyértelműen folytatódik. Ezeknek az országoknak a népessége gyorsan nő.

-        Miután a falvakban a növekvő népesség nem tud munkát, jövedelemforrást találni, földhöz jutni, ezért a falusi szegénység elöl sokan a városba menekülést választják, ahol alkalmi munkából remélnek megélni.

Szegregáció és slumosodás a nagyvárosokban:

-        Az USA nagyvárosaiban szemmel látható a szegregáció és a szegények lakta városrészek leromlása.

-        A városépítésben a piaci viszonyok érvényesülnek. A nyugat – európai országokban tudatos városépítési politikával próbálják elejét venni a slumosodásnak. A városrészeket felújítják és vonzó lakhellyé, sőt kulturális központokká teszik.

Szocialista országok:

-        A lakásállomány állami tulajdonban volt.

-        Várostervezés: Az olcsóság érdekében nagy, előre gyártott lakótelepek építéséből állt, többnyire a város külső részeiben. Az 50 – 100 évvel ezelőtt épült városrészek felújítására viszont, annak költségessége miatt kevés gondot fordítottak, ezért leromlottak.

Az emberi kapcsolatok:

-        A slumövezetekben súlyos társadalmi problémák koncentrálódnak, a szegénységtől a bűnözésen keresztül a kábítószer-fogyasztásig.

-        Egyes városok és községek, valamint városrészek között lehet meglehetősen eltérő életmódot megfigyelni és ezzel összefüggésben nagy különbségeket felfedezni a lelki egészség terén is.

Magyarország:

-        1990 óta a városodás üteme erősen lelassult, Bp. népessége pedig kissé csökkent.

-        Nem feltétlenül előnyös, hogy a városokban lakó népesség aránya növekedjék. Pl.: USA nagyvárosok: a népesség növekedése következtében a slumövezetekben tömegessé vált a nyomor, és megnőtt a deviáns viselkedések gyakorisága.

Kívánatos cél:

-        Hogy az urbanizáció szintje minden településen növekedjék, illetve az ország minden lakosa számára elérhetőek legyenek a városi élet nyújtotta előnyök, hozzáférhetőek legyenek a városi funkciók.

Konrád – Szelényi:

-        A szocialista országokban a városfejlődés késleltetve ment végbe, mivel a kormányzatok a termelő – ipari beruházásoknak adtak prioritást, ezekkel szemben mindig háttérbe szorultak az infrastruktúrát fejlesztő beruházások, így a lakásépítés is. A városi népesség lassabban nőtt, a városban foglalkoztatottak jelentős része nem a városban, hanem a környező községekben lakott és onnan ingázott a munkahelyére. Abban is megnyilvánult a politikai szándék, hogy a városokat igazán várossá tevő beruházásokat is elhanyagolták, ezért a meglévő városok is sok tekintetben falusiasak maradtak, nem voltak képesek a városi funkciókat ellátni.

Városhiányos településhálózat:

-        Még ma is vannak az országnak olyan „városhiányos” részei, amelyeknek lakossága nem tud viszonylag kis távolságon és időn belül a városok nyújtotta szolgáltatásokhoz hozzájutni.

-        Egyszerűbb volt a Bp.-i ipart fejleszteni, mert nem kellett azonnal infrastruktúrát is építeni. Bp. mellet néhány új szocialista városban történtek beruházások:

Dunaújváros; Komló; Oroszlány; Salgótarján; Tatabánya, a többi vidéki város ipara azonban kevésbé fejlődött. 1949-ben az ipari munkások 49%-a Bp.-en dolgozott.

-        Enyedi György: Az elmaradt kis falvakban élő paraszt és a fővárosi tudós, mintha nem is egy kontinensen élnének.

-        Az iparosodott térségekben nagy fejlesztéseket vittek véghez. Építettek kultúrházat, színházat, mozit, stb. a munkásosztály fölzárkóztatására. Ezek váltak a rendszerváltás után depressziós területekké. Nem finanszírozták tovább a kultúrát.

-        Bp. vonzásának ellensúlyozására néhány vidéki nagyvárosban (Miskolc; Debrecen; Szeged; Pécs; Győr) „ellenpólusokat alakítottak ki. Ezek az ország 5 nagy régiójának központját alkották. Ennek nyomán ez az öt vidéki város gyors fejlődésnek indult.

60-as évek:

-        Nagyobb önállóságot kapnak a megyék, nagyobb pénzösszegek felhasználásáról dönthetnek. A megye központok erőteljes fejlesztéshez kezdenek.

1971 - Országos Település – fejlesztési Koncepció:

-        106 középfokú központ létrehozása volt a cél. Távlatilag a terv mindegyik várossá fejlesztését írta elő. Az volt a cél, hogy az országnak minden kis régiójában legyen egy városi központ, amely a környező falvak lakossága számára könnyen elérhetően biztosítja a városi szolgáltatásokat, a kereskedelmi szakboltokat, középfokú iskolákat, egészségügyi szakellátást, művelődési intézményeket. Kimondták a decentralizáltabb településfejlesztés szükségességét. Azokban a községekben, amelyeket semmilyen funkcióra nem jelöltek ki súlyos problémák jelentkeztek. Sokan fejlesztésre alkalmatlannak tekintették őket, melynek következtében a községek jelentős része a korábbi fejlettségi szintet sem tudta tartani, hanem szegényedett, infrastrukturális ellátottsága romlott. Ezért a lakosság fiatalabb és vállalkozó kedvű része igyekezett elköltözni, az ottmaradt idős és szegény népesség helyzete pedig ennek következtében még hátrányosabbá vált.

80-as évek: Népgazdasági terv

-        A községek népességmegtartó – erejének fokozása, a kisebb községek fejlesztése, helyi önkormányzatok visszaállítása. Ebben az időszakban azonban a gazdasági nehézségek következtében csökkentek a pénzalapok, amelyeket a településfejlesztésre lehetett volna fordítani.

1990 után:

-        A települések önállósága nagymértékben megnőtt. Az elmaradt községek a korábbinál nagyobb mértékben magukra lettek utalva. A szegény községek esetében, amelyek nem tudnak jelentékeny adókat beszedni, ez igen súlyos problémákat okoz.

Az életkörülmények különbségei:

-        A főváros a többi város és a községek közötti jövedelemkülönbségek 1990 óta erőteljesen növekednek. A jövedelmi olló szétnyílásának messzemenő következményei vannak.

-        A községi térségekben sokkal nagyobb a szegények aránya, mint a városokban és különösen Bp.-en.

-        Még nagyobb a községi népesség hátránya, ha a tartósan szegényeket vizsgáljuk. Az országos átlagnál magasabb a munkanélküliségi arány és az átlagosan hosszabb ideig tart a munkanélküliség.

-        A háztartáspanel – felvételekben vizsgálták a lelkiállapot problémáinak egyes lelki és testi tüneteit is, melyek gyakrabban fordulnak elő a községi népességben, mint a városokban.

-        A nagyváros nagyobb esélyt kínál, mint egy kis település. A kultúra is a nagyvárosokban koncentrálódik. Kulturális lejtő!!!

-        Iskola: Kisebb településeken vagy nincs, vagy összevont osztályok vannak; vagy csak alsó tagozat van; vagy több önkormányzat társul egy iskola fenntartására.

Hozzáférhetőség kérdése:

-        A városokban pozitívan alakul, hisz a nagyvárosokban 40 gimnáziumból lehet választani.

Regionális különbségek:

-        A messze kiemelkedően legjobb helyzetű főváros után a központi régió következik, ezt követi az északnyugat – dunántúli és a déli régió. A jövedelem tekintetében a keleti és északkeleti régió messze elmarad az előbbiektől. A jövedelemkülönbségek tehát erősek.

-        Kétféle regionális különbséget lehet Magyaro.-on megállapítani

1. Bp. és a körülötte lévő megyék lényeges előnyét. Centrum – periferia jellegű egyenlőtlenség.
2. Az északnyugati országrész előnyét a keleti – délkeleti országrészekkel szemben.

Annak a térségnek nagyobb a vonzáskörzete, ahol a gazdaság jól működik, pl. ahol vannak multik.Phare – jellegű kistérségi támogatások.

A regionális gondolkodás szükségessége a megyei helyett.

Mayer: A szociológia megmutatja a problémát, azt, hogy az emberek hogyan gondolkodnak arról a világról, ami körülveszi őket.

1992-re a nyertesek és a rendszerváltás vesztesei szembetalálták magukat egymással. 1999-re már mindenki felfogta, hogy hol a helye a társadalomban.

’99-re rengeteg lett a szegény ember Magyaro.-on. Vajon az Eu-csatlakozás oldja meg ezt a problémát, vagy éppen a szegénység gátolja meg a csatlakozást? Szegénységre: szociális prevenciók; intervenciók…

A cél a polgárosodás, a középosztályosodás!!!

Elitkutatás: fizikai értelemben nagyon nehezen működik. Módszertani szempontból nincs megoldás az elitkutatásra, hisz nem jutunk hozzá az adatokhoz.

Hátrányos helyzet: iskolázatlanság. Minél alacsonyabb az iskolai végzettsége valakinek, annál nagyobb az esélye arra, hogy munkanélküli lesz. Magyarországon térben nem egyenletesen oszlik meg a munkanélküliek száma.

Válságövezetek jelennek meg, hisz a teljes foglalkoztatottságból a piacgazdaságba való átlépés miatt kialakult helyzet következtében sok ember került az utcára (nem volt felkészülve az ország erre a hirtelen változásra).

Első megoldásként segélyeket folyósítottak.

Minél hosszabb a munkanélküliség időtartama, annál kisebb az esély a reintegrálódásra. (Demoralizáló).

Egyes térségekben a szakmai tudás konvertálása nem lesz többé lehetséges, mert megszűnnek a nehézipai üzemek. (A régi szakmastruktúra a nehézipari területekre épült.) Nő az inaktív emberek száma, egyre többen nyugdíjaztatják le magukat.

Az emberek esélytelenné válnak a munkaerőpiacba való visszakapcsolódásra.

A lakosság jelentős részét teszik ki az alacsony iskolázottságúak.

A 35 éven felüli munkanélkülieket nagyon nehéz visszakapcsolni a munkaerőpiacba, ami az ifjúsági munkanélküliséghez vezet.

Statisztikai adatok:

Csak azt láthatjuk, aki bevonható, aki regisztrált munkanélküli.

Születési –és halandósági ráta alapján. (Aki nem jelentkezik a statisztikában, az valahol van. Lehet otthon is, ha a másik családtag nagyon jól keres.)

A megélhetésnek lehet kétféle forrása:

Munkanélküli segély és fekete munka. (De a kettőből együtt is szokás élni.)

Döntő a szakmai képzettség, hisz hiába volt valaki egyetemi végzettségű bányamérnök, ha a bányák bezárásával őket is elbocsátották.

Regisztrált munkanélküliség:

Aprófalvas térségek, régi nehézipari térségek.

Budapest:

-        Kerületeinek összehasonlításakor kiderül, hogy lényeges különbségek vannak közöttük a társadalmi összetétel, az életszínvonal és az életkörülmények tekintetében.

-        A legjobb kerületekben a halandóság szintje eléri a nyugat – németországi férfiak átlagos halandóságát, míg a legrosszabbakban Szíria szintjén áll.

-        A halandóságot felfoghatjuk az életszínvonal és az életkörülmények összefoglaló mutatójaként.

-        A budai kerületek nagy része a legjobb társadalmi helyzetű rétegek lakhelye.

-        Az V. kerület és a Belváros kormányzati és üzleti központ szerepet játszik, de már nem a privilegizált rétegek preferált lakóhelye.

-        A Belváros körül fel lehet ismerni a koncentrikus körök elméletének átmeneti övezetére jellemző sajátosságokat.

-        A VII. és a VIII. kerületekben a legelterjedtebb a szegénység.

-        A budai oldalon, a városhatáron kívül fekvő települések egy része kezd előkelő szuburbán övezetekké válni.

-        Egyébként egy-egy lakóházon belül is meg lehet figyelni a szegregációt. Az utcai oldalon lévő nagyobb és komfortosabb lakásokban a privilegizáltak, az udvarra néző kis és komfort nélküli lakásokban a szegény rétegek laknak.

Mayer:

Település: fizikai értelemben vett tér. Körülhatárolható fizikai egységek. Le -és fölértékelődhet a tér.

Minden településnek megvan a saját társadalma. Helyi társadalom. Rétegzettsége követi az adott társadalom rétegzettségét.

A település értékét meghatározza, hogy kik laknak ott.

A település társadalomszerkezete térben és időben változik.

Az infrastrukturálisan lerobbant részek nagyon nehezen kezelhetők,- rá lehet egy az egyben vetíteni a kriminalisztikai térképet. A leglepusztultabb övezetekben nagyobb számú a bűnelkövetés.

Cél: A középosztályos környezet megteremtése mesterségesen. Bele kell nyúlni a társadalom szerkezetébe, pl. XIII. ker.

A Bp.-i lerobbant kerületek lakói halmozottan hátrányos helyzetűek, hisz ezekben a kerületekben a legmagasabb a légszennyezettség, a bűnelkövetés (itt könnyen meglehet, hogy ellopják az autódat).

A városi lét feltételei azokat sújtják, akik amúgy is rossz helyzetben vannak. Torzulnak az életesélyek. Alacsony az átlagéletkor is ezekből az okokból adódóan.

Rossz az iskolarendszer is (VII; VIII. kerületi iskolák). Minden rossz elmondható róluk. Főleg romagyerekek járnak ide, a jobb képességű gyerekeket elviszik az iskolából. Lepusztul az iskola is a környezethez, majd hozzápusztul a tanár is.

Gettóképződés:

1.       Munkaerőpiaci diszkrimináció – faji megkülönböztetés

Alacsony képzettség és jövedelem.

2.       A városrész gazdasági leértékelődése

Képzett rétegek elköltözése

Ipari üzemek elköltözése

Munkahelyek csökkenése

3.       Lakáspiaci diszkrimináció

Alacsony jövedelem

Szegénység

4.       Diszkrimináció a közjavakban

Zuhanó ingatlanárak

Csökkenő kommunális bevételek

Romló közszolgáltatások

5.       Építészeti és környezetleértékelődés