Benelux államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg)

Összterülete: 66 900 km²

Össznépessége: 25,5 millió fő (1992)

Átlagos népsűrűsége: 380 fő/km²

Az összes vízterület, ami nincs beszámítva a területbe: 7 300 km²

Földrajzi helyzetük előnyös, a 3 vezető európai hatalom (Németország, Franciaország és Nagy-Britannia) közé ékelődött térségben fekszik. az európai megalopolisz centruma.

A szerény természeti erőforrások és a szűk belső piac miatt 1922-ben Belgium és Luxemburg gazdasági unióra lépett, majd 1944-ben Hollandia csatlakozott az unióhoz. Megkezdődött a 3 országot összefogó integráció kiépítése. 1948-1960 között a Benelux államok tagjai lebontották egymás között a vámhatárokat, szabaddá tették az áruk, a tőke és a munkaerő mozgását, összehangolták szociális intézkedéseiket és gazdaságpolitikájukat (a tervezett pénzügyi unió megteremtéséhez azonban nem jutottak el). A legfontosabb közös piaci intézmények székhelye Brüsszel és Luxemburg.

Kontinensünk legmagasabb színvonalú, legbelterjesebb mezőgazdaságával büszkélkedhetnek.

A 3 ország összevont részesedése a világkereskedelemből meghaladja a 7 %-ot, és ezt csak az USA, Németország és Japán múlja felül.

„Európa kapuja”, mert közlekedésük fejlett, vasút- és közúthálózatuk világviszonylatban a legsűrűbb.

Hollandia

Területe: 33 800 km²

Népessége: 15,1 millió fő (1992)

Népsűrűsége: 440 fő/km²

Hollandia sajátságos földrajzi tulajdonságai

Földjének túlnyomó része 100 m-nél alacsonyabb síkság.

Területének egynegyede mélyföld.

Keleti felét dombos geest-vidék (geest: hullámos, mocsárral, láppal fedett, jég által csiszolt, morénával feltöltött vidék; A Rajnától északra idős, homokos, agyagos moréna, délre folyami hordalék építi fel) alkotja, nyugati felén marsch-földek (tőzegréteggel tagolt finom folyami és tengeri üledék; kiváló minőségű termőtalaj – intenzív termelés) találhatók.

Az óceáni éghajlat miatt enyhe a tél, de hűvös a nyár is, ez meghatározza a növényzetet.

A holland partvidék évszázadonként 12-20 cm-t süllyed

A tenger előrenyomulása (transzgresszió) állandó veszélyt jelent (az ország földjének majdnem 2/3-át fenyegeti). Védekezés: széles parti dűnesor (dűne: felhalmozott homok, tulajdonképpen nagy gát) és mesterséges gátak.

Területét polderesítéssel (a tenger lecsapolása; polder: a tengertől elhódított, annak szintjénél mélyebben fekvő, lecsapolt és gátakkal védett, mezőgazdasági művelés alá vont terület) növeli, a föld termővé tétele 8-10 évet vesz igénybe:

w        Körülfognak egy részt az Ijssel-tóból

w        Kiszivattyúzzák a vizet

w        Nádat vetnek a terméketlen iszapba

w        2-3 év után felégetik a nádat

w        Alagcsöveket fektetnek le a talajvízszint biztosítására

w        Repcét termelnek, majd búzát és árpát

w        Az állam kiparcellázza (30-60 ha) a termékeny területet, és használatba adja

Régebben a polderek mezőgazdasági célt szolgáltak, de ma már a túlnépesedett városok tehermentesítését, új bolygóvárosok és vízparti üdülőhelyek létrehozását is.

Delta-terv (1958): a meglévő termőterület védelmét szolgálja, a torkolatokat gát-, és zsiliprendszerrel zárták le, hogy a tengervíz benyomulását megakadályozzák. Mostanra csak Rotterdamnak és Antwerpennek van közvetlen összeköttetése a tengerrel.

Hollandia társadalmi sajátosságai

w        Lakossága etnikailag egységes

w        Magas természetes szaporodási arány, ezért kicsi a vendégmunkások aránya

w        Történelmileg szoros kötődés alakult ki gazdaságilag, és politikailag a többi Benelux állammal.

Hollandia mezőgazdasága

Mezőgazdasági termékekből exportőr.

A bőséges csapadéknak köszönhetően igen jók a legelői, ezért az állattartás nagy méreteket ölt. Hatalmas a szarvasmarha állománya, tejtermékek exportjából első a világon (6000 l a tejhozam). Sertés-, és baromfitenyésztése számottevő hús és tojás kivitelt tesz lehetővé. A juhtenyésztésnek és a heringhalászatnak kisebb a jelentősége.

Növénytermesztése, főleg a déli tartományokban zajlik: búza (hektáronként 7 t), rozs, zab, burgonya (exportálja is), cukorrépa, repce. Kertgazdálkodása, zöldség és virágkertészete világhírű. Itt használják a világon a legtöbb műtrágyát.

Sajtközpontok: Gonda, Edam és Limburg megye.

Hollandia ipara

Ipari termelése első helyén a fémfeldolgozás áll, amit az élelmiszeripar, majd a vegyipar követ Bányászat és kohászat is termelékeny. Jövedelmező a kikötőiben lebonyolított tranzitforgalom is. Energiagazdasága hatalmas földgázvagyonra épül, melyet Groningen környékén és az Északi-tengerben bányásznak. A földgáz kivitele fedezi a kőolaj és a kőszén behozatalát.

Randstad

Az iparosodás és a városodás az ország középső részére összpontosult, itt alakult ki a patkó alakú urbanizált régió: a RANDSTAD, amely több egymástól független, eltérő szerepkörű agglomerációból tevődik össze, amelyek peremvárosaikkal összekapcsolódnak, és 6 millió embert tömörítenek. Központjában egy intenzív mezőgazdasági területtel: a zöld szívvel.

A Randstad városai:

w        Amszterdam: komplex feldolgozó, nagykereskedelmi és pénzügyi funkciói vannak, gépipar és élelmiszer feldolgozás, konfekció, divatáru, nyomda- és gyógyszeripar, gyémántcsiszolás

w        Hága: a főváros, bár kicsi, és nincs kikötője, de a királynő, a parlament, és a kormány székhelye.

w        Rotterdam: tranzitforgalom, kőolaj-finomítók, petrolkémiai üzemek, hajójavító és építő üzemek, élelmiszer-ipari üzemek.

w        Utrecht: út és vasúthálózat csomópontja, vasútijármű-gyártás, egyetemi város

Randstad ellenpólusai:

w        Groningen: kerékpárgyártás, földgázvegyészet

w        Arnhem: textilipar, műszál, gumigyártás, színesfémkohászat, hajóépítés

w        Nijmegen: chip-gyártás, szilícium

w        Maastricht: vegyipar, idegenforgalom

w        Eindhoven: Philips és a DAF székhelye, acélhengermű és gyufagyártás

w        Vlissingen: komphajóforgalom, atomerőmű, kikötői ipar

A holland Szilícium-völgy: Nijmegen, Eindhoven, Tilburg

A központok kialakulása 6 szögű rendszerben megy végbe. 10 szint van, a legalsó a falu. A központi terület a be nem építhető terület.

Belgium

Területe: 30 500 km²

Népessége:10 millió fő (1992)

Népsűrűsége: 528 fő/km²

Belgium földrajzi sajátosságai

Síkvidék és rögvidék határán fekszik, felszíne nyugatról délre lépcsőzetesen emelkedik. A tengerpartot összefüggő dűnesor védi. Flandriai síkság a Schelde folyóig tart, utána keletebbre a Brabanti-dombság található, egészen keleten pedig az Ardennek.

Belgium társadalmi sajátosságai

w        Etnikailag két részre oszlik: északon flamandok (Flandria; 57 % a flamand; flamandul ill. hollandul beszélnek), délen Vallónia (vallonok lakják, a lakosság 32 %-a; franciául beszélnek)

w        A nyelvi határ nyugati irányban kettészeli az országot, az ellentét feloldása érdekében az országot három nyelvterületre osztották, mely tartományok széleskörű autonómiával rendelkeznek.

w        Brüsszel kétnyelvű körzet (10 %)

w        A vallon lakosság fogy, míg a flamand lakosok száma folyamatosan növekszik.

w        Összlakossága alig nő

w        Szoros szálak fűzik a másik két Benelux államhoz

Belgium gazdasága

w        Gabona behozatalára szorul

w        1992-re megszűnt a szénbányászat

w        Az elektromos áram termelését atomerőművek végzik

w        Iparának legfontosabb ága a fémfeldolgozás

w        Második helyen a textil- és ruházati ipar áll, harmadik a vegyipar

w        Kobalt termelésében világelső

w        Tranzitforgalma jelentős, de nem versenyezhet Hollandiáéval

Vallónia:

w        Hatalmas nehézipari övezet, alapját a feketekőszén telepek képezték, de ezeket már bezárták.

w        A vaskohászat az Ardennekben fejlődött ki, az egy főre jutó nyersvas és acéltermelésben első helyen áll Belgium.

w        Építőipara helyi nyersanyagbázisra támaszkodhat: Ardennek: építőkövek, mészkő és márga, cementgyártás.

w        Világhírű az üvegipara.

w        A fegyvergyártásban már a 15. század óta híres.

w        Megjelentek az ipari parkok, melyek a kohászat, a vegyipar, a gépgyártás nagy gyárait fogják össze.

w        Mezőgazdasága: eltörpül, búzát, cukorrépát, gyümölcsöket, termesztenek, szarvasmarha tenyésztés és tejtermelés honosodott még meg.

w        Városai:

w        Liége: nehézipar, vas és színesfémkohászat, hadfelszerelés, fegyvergyártás, vasúti járműgyártás, üvegipar – a nehézipar fellegvára

w        Charleroi: vegyipar, üveggyár

w        Namur: porcelán, üveg, papírgyártás

w        Mons és La Louviére: új iparágak: távközlés, elektronika, gyógyszergyártás

w        Verviers: textilipar, fakitermelés

Charleroi, Namur, Mons – nehézipari övezet

Flandria:

w        Mezőgazdasági terület, jelentős az ipari növények részesedése: len, cukorrépa, cikória, sörárpa, komló, dohány, gyümölcsök (alma), zöldség és virágültetvények.

w        Ipara főleg textilipar, szőnyegszövésben és kivitelben első Európában.

w        Városai:

w        Antwerpen: kőolaj-finomítás, vegyipar, gyógyszer és fotokémia (AGFA), színesfém-kohászat, gyémánt csiszolás, élelmiszeripar, gépipar

w        Gent: gyapjúszövés, gyapot- és lenfeldolgozás, idegenforgalom, vegyipar, kőolaj-finomítás, történelmi város

w        Oostende: halászat, idegenforgalom, komphajózás

w        Brugge: idegenforgalom

w        Kortrijk: juta, len, műszálfeldolgozás

w        Genk: ipai park, ahol a Ford, és számos textilipari és vegyipari gyár van

w        Brüsszel: csipkeverés, fémfeldolgozás, divatáru és nyomdaipar. A király, a parlament és a kormány székhelye, államigazgatási és kereskedelmi, pénzügyi funkciói vannak. NATO és az Európai Unió Bizottságának a központja.

Luxemburg

Területe: 2 600 km²

Népessége:390 000 fő (1992)

Népsűrűsége: 150 fő/km²

Luxemburg földrajzi elhelyezkedése

w        Nagyhercegség Belgium, Németország, és Franciaország között.

w        Északi részén az Ardennek, déli része dombos.

Luxemburg társadalmi sajátságai

w        Falvaiban németül, városaiban franciául beszélnek.

w        Itt található az Európai Parlament titkársága, az Unió bankja és pénzügyi intézményei. Bankok és biztosítók fellegvára.

Luxemburg gazdasága

w        Vaskohászat, de importált alapanyagokból.

w        Cementgyárak, hőerőművek.

w        Szarvasmarhatartás, gabona és burgonyatermesztés.

Hollandia és Belgium összehasonlítása